Mindenhonnan záporoznak ránk a különböző állítások arról, hogy mit miért szabad vagy nem kellene fogyasztani, és egyre nehezebb eligazodni a sok jó (vagy nem annyira jó) tanács között. A Test német fogyasztóvédelmi magazin csokorba gyűjtött párat ezek közül, hogy igazolja vagy megcáfolja azokat tudományos szempontból.
1. A csokoládétól okosabb leszel
Ítélet: bárcsak!
Egy amerikai kutatásban a memóriát és a figyelmet vizsgáló feladatokon jobban teljesítettek azok, akik hetente legalább egyszer ettek csokoládét - azokkal szemben, akik ritkán vagy soha nem ettek ilyen édességet. A szakemberek szerint ez a csokoládéban előforduló antioxidánsokra vezethető vissza. Sajnos az nem derült ki, hogy a résztvevők pontosan mennyi, és milyen csokoládét fogyasztottak. Ráadásul minden harmadik tesztalany előzetesen elvégzett egy intelligenciatesztet, és semmi összefüggést nem sikerült kimutatni ennek az eredményei, valamint a csokoládéimádat között. Szóval valószínűleg más az oka annak is, hogy az édesszájúak a többi feladatnál lenyomták azokat, akik nem rajonganak annyira a csokoládéért.
Tipp: Tejcsoki helyett egyél inkább étcsokoládét, ebben kevesebb a cukor, viszont több a koffein és a teobromin, amiktől rövid ideig szintén kellemesebb lesz az élet, és azért valamivel egészségesebbek.
2. A méz egészségesebb a cukornál
Ítélet: hamis
Bár a mézről sokan azt gondolják, hogy egészséges, hiszen természetes, valójában nagyrészt ugyanúgy egyszerű cukrok alkotják, mint a kristálycukrot. Vagyis ez is gyorsan megemeli a vércukorszintet, a szervezet több inzulint termel, és ettől még éhesebbek leszünk. De legalább van benne sok hasznos anyag is, például antioxidánsok, enzimek, nem? A tudomány szerint ez nem érv, és sajnos a benne található fehérjék, vitaminok és ásványi anyagok mennyisége nem elég ahhoz, hogy fedezzék a napi szükségletünket.
Tipp: A mézet is ugyanolyan finoman adagold, mint a cukrot, hiszen mindkettő kalóriabomba, és ha sokáig sokat használsz belőlük, akkor az túlsúlyhoz vezethet. Utóbbival pedig együtt járhat a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, és persze a fogaknak sem tesz jót a túl sok édesség.
3. A probiotikus joghurtok segítenek a demencia megelőzésében
Ítélet: nem megalapozott
Egyes szakértők szerint az egészséges bélflóra pozitívan hat az agyi funkciókra, de a demencia kérdésében azért további kutatásokra van szükség. Iráni kutatók már végeztek ezzel kapcsolatos vizsgálatokat. A hatvanfős, 12 hétig tartó kísérletben a demens betegeket két csoportra osztották: az egyik csapat probiotikumokat tartalmazó tejitalt kapott, míg a többiek csak sima tejitalt. Az első csapat valamivel jobban teljesített a teszteken, de további, nagyobb mintaszámú és hosszabb távú vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy a fenti állítás ténylegesen bizonyítást nyerjen.
Tipp: Amit a tudomány biztosra mond: az aktív életmód segíthet csökkenteni a demencia kockázatát. Aki pedig az emésztése miatt aggódik, annak a natúr joghurt is bőven elég, hiszen elegendő jótékony baktériumot tartalmaz.
4. Napi egy tojás ártalmas az egészségre
Ítélet: hamis
Aki teljesen egészséges, nyugodtan ehet napi egy tojást, a szakembereknek egy komoly metaanalízissel ugyanis sikerült megcáfolnia azt, hogy ezt az ételt el kell kerülni messziről, mert megnöveli a koleszterinszintet, és emiatt a szív- és érrendszeri betegségek kockázata is nő. Ugyan valóban sok a tojásban a koleszterin, de kiderült, hogy az egészséges embereknél a táplálékból származó koleszterinnek csak minimális hatása van a vér koleszterinszintjére. És a tojás rengeteg hasznos dolgot is tartalmaz, például B-vitaminokat, A- és D-vitamint, vasat és szelént.
Tipp: A cukorbetegek és azok, akiknek magas a koleszterinszintje, biztos, ami biztos alapon továbbra is legyenek óvatosak, és hetente maximum kétszer fogyasszanak tojást.
5. A gluténmentes étkezés nagyon egészséges
Ítélet: hamis
Ha valakinek nincs cöliákiája, alapvetően semmi nem indokolja, hogy átálljon gluténmentes étkezésre. Amerikai kutatók több mint 110 ezer ember étkezési szokásait értékelték ki. Mint kiderült, azoknál, akik sok teljes kiőrlésű (vagyis gluténban gazdag) gabonát fogyasztottak, 15 százalékkal kisebb volt a szívinfarktus kockázata, mint azoknál, akik lényegesen kevesebbet fogyasztottak.
Tipp: Ha úgy érzed, nálad is egészségügyi problémákat okoz a glutén, fordulj szakemberhez, és ha beigazolódott a gyanúd, akkor alakítsd át az étrendet.
6. Tovább élsz napi pár szem mogyorófélétől
Ítélet: tudományosan nem bizonyították még
A mogyorófélék részei az egészséges táplálkozásnak, de vajon tényleg segítenek elodázni a halált? Nos, egy kutatás szerint aki néha csipeget közülük, annál valóban csökken a szív- és érrendszeri, illetve daganatos megbetegedések, valamint a korai halál esélye, de azt nem sikerült bizonyítani, hogy ez csak és kizárólag a mogyorónak és társainak köszönhető-e. Lehet, hogy azért van összefüggés a kettő között, mert aki eszik belőlük, az eleve egészségesebben él, vagyis helyesen táplálkozik és sokat mozog.
Tipp: Tele vannak minden jóval, például zsírsavakkal és B-vitaminokkal, ugyanakkor kalóriákban sem szenvednek hiányt. A német dietetikusok szerint napi egy maroknyi (kb. 25 gramm) mogyoróféle fogyasztása ajánlott.
7. Az előrecsomagolt saláta ördögtől való
Ítélet: lehetséges
Az előre felvagdosott zöldségekből kiszivárgó nedvesség elég jó táptalaj a különböző mikroorganizmusoknak. Tudósok (igen, britek) szalmonellával "fertőztek meg" salátákat, és minél több levet eresztettek utóbbiak, annál több baktériumot sikerült összeszámolniuk a kutatóknak. Ezzel pedig az a baj, hogy a veszélyforrás láthatatlan, és az íz alapján sem tudjuk megállapítani, hogy baj van.
Tipp: A csomagolt saláta is több a semminél, de ahogy hazavitted, azonnal dobd a hűtőbe, és fogyaszd el minél hamarabb. Persze előtte azért mosd is meg.
8. Zsírban gazdag étrend mellett is lehet fogyni
Ítélet: lehetséges
A fogyás lényege: több energiát használj fel, mint amennyit beviszel. Egy 2016-ban publikált norvég kutatás szerint meg szinte mindegy, hogy a kalóriák szénhidrátban vagy zsírban gazdag ételekből származnak. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a vizsgálatokba csak 38 tesztalanyt vontak be, és a kísérlet csak 12 hétig tartott, vagyis szükség lenne nagyobb mintaszámú, hosszú távú kutatásokra is, hogy a fenti állítást igaznak lehessen mondani.
Tipp: Ha tartós eredményt szeretnél, akkor maradj inkább a kiegyensúlyozott táplálkozásnál, azaz ne csak a kalóriákat figyeld, hanem azt is, hogy melyik tápanyagból mennyit viszel be. És persze mozogj eleget, úgy lesz az igazi.
9. Ne keverd az alkoholt energiaitallal
Ítélet: igaz
Bár néha tényleg ki tudják húzni a bajból a megfáradt lelkeket, az energiaitaloknak elég rossz a híre. Egy kanadai kutatókból álló csoport is ráerősített erre, amikor korábbi kutatásokat összegezve megállapították, hogy nem jó keverni a koffeintartalmú italokat az alkohollal. Az egyik oka az, hogy a koffein ugye felpörget, emiatt kevésbé érezzük pityókásnak magunkat, és emiatt több fogy az alkoholból, amitől pedig felbátorodik az ember.
Tipp: Energiaitalt csak ritkán és mértékkel fogyassz. Gyerekeknek, várandósoknak, szoptatós anyáknak és koffeinre érzékeny embereknek pedig egyáltalán nem ajánlottak ezek az italok.
10. A zene befolyásolja az ízlelést
Ítélet: lehetséges
Jogos felvetés, hiszen rengeteg dolog van, ami hat az ízérzékelésünkre és az étvágyunkra. Egy kutatógárda 340 önkéntest kért meg arra, hogy kóstoljanak meg egy sört, mégpedig nem is egyszer, hanem kétszer. Persze a körülményeken változtattak, az egyik alkalommal vidám, a másik alkalommal pedig egy kicsit sötétebb zene szólt iszogatás közben. A felemelő muzsika mellett a tesztalanyok a sört édesebbnek érezték, a másik zene mellett pedig keserűbbnek, és az alkoholtartalmát is magasabbra saccolták.
Tipp: Egy szépen megterített asztal és egy kis nyugalom biztosan segít abban, hogy jó étvággyal fogyaszd el, ami előtted van.
