A szívelégtelenség Magyarországon nagyságrendileg 150-200 ezer embert érint, közülük mintegy hetvenezer fő állapota miatt szigorúan ellenőrzött ellátásra szorul(na). A gyógyszeres kezeléssel jól szinten tartható betegség időbeni felismerése és kezelése létkérdés, különösen a már valamilyen szívpanasszal élőknek kell figyelniük magukra. Íme a tünetek, amelyeket ne vegyél félvállról!
Mik a jelek és mik a teendők? Kik tartoznak a kockázati csoportba? A Magyar Kardiológusok Társasága a közeledő Szívünk Napja alkalmából erre a betegségre hívja fel a figyelmet.
Mi is ez?
A szívelégtelenség nagyon beszédes elnevezése ennek a kórképnek, hiszen a szív valóban alulműködik az ebben szenvedő betegeknél. Szívizomzatuk képtelenné válik arra, hogy megfelelő mennyiségű vérrel, ezáltal oxigénnel és tápanyaggal lássa el a szerveket. Emellett a „használt” vér elszállítása, és így a salakanyagok és a szén-dioxid kiürítése sem történik megfelelően.
Mik a tünetek, honnan ismerhető fel?
A szívelégtelenség enyhébb formáiban a betegek csak fizikai megterhelés kapcsán éreznek nehézlégzést vagy kifáradást. Ezek a tünetek később egyre kisebb megterhelés hatására jelentkeznek, majd nyugalomban is fellépnek. Ezen túlmenően jellegzetes ismérve még a kórképnek a boka körüli duzzanat, a gyakori éjszakai vizeletürítés, az éjszaka rohamokban jelentkező nehézlégzés és a rendetlen szívdobogás.
Kiket érint?
A magas kockázati csoportba tartoznak azok, akiknek már van valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedésük, pl. magas vérnyomás, koszorúér-betegség, billentyűbetegség, szívritmuszavar stb. Az ő esetükben lényegesen nagyobb a szívelégtelenség kialakulásának esélye, mint azoknál, akik nem szenvednek ilyen betegségekben - figyelmeztetnek a kardiológusok.
A fejlett országokban a felnőtt lakosság 1,5-2 százalékát érinti, a betegség előfordulási gyakorisága a kor előrehaladtával nő. A betegség prognózisa meglehetősen rossz. A diagnózist követő egy éven belül a betegek kb. 15-20 százaléka meghal, a súlyos nyugalmi panaszokkal bíró betegeknek pedig csupán fele éri meg a következő évet.
Mit lehet tenni?
Természetesen orvoshoz kell fordulni. A szívelégtelenség kezelésére, főleg a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség (a kórkép azonos tünetekkel járó két típusáról és terápiás lehetőségeikről bővebben itt olvashatsz) kezelésére ma már vannak jó gyógyszeres lehetőségek. Azoknak, akik ezek alkalmazása mellett nem javulnak, további lehetőségek állnak rendelkezése, a speciális pacemakerektől kezdve a keringést támogató eszközökön át egészen a szívtranszplantációig.
Hová fordulhatunk?
A betegek kilátásai sokat javulnának, ha jól szervezett ellátórendszer keretében, úgynevezett szívelégtelenség ambulanciákon gyógyulhatnának. Magyarországon ez az ellátási forma sajnos még nem mindenütt áll a betegek rendelkezésére. A Magyar Kardiológusok Társasága az elmúlt évek során sokat tett, hogy a szívelégtelenség ambulanciák az ország minden pontján elérhetővé váljanak.
Mik a kilátások?
Bár napjainkban a szívelégtelenséggel küzdő betegek döntő többségét nem lehet meggyógyítani, a rendelkezésre álló kezelési lehetőségek minél teljesebb körű felhasználásával hosszú időre tünetmentessé vagy közel tünetmentessé lehet tenni őket, nagymértékben javítva ezzel az életminőségüket. Ráadásul ma már jelentősen meg tudják hosszabbítani a szívelégtelen betegek életét, és el tudják érni azt is, hogy minél kevesebb időt töltsenek kórházban, szeretteiktől távol.
