A reggelijüket másfél órával később, a vacsorájukat pedig másfél órával hamarabb elfogyasztó résztvevők testzsírszázaléka annak ellenére is sokat csökkent egy kutatás során, hogy továbbra is azt fogyasztottak, amit csak akartak. A Science Daily szerint egy hátránya van a rendszernek: a reggeltől estig gátlástalanul falatozó rokonok és barátok miatt hosszú távon már nehezebb fenntartani azt.
Bizonyos betegségek kockázatát is csökkenti
A 10 hetes kutatás résztvevőinek egy része ugyanabban az időpontban és ugyanazt fogyasztotta, mint azelőtt, a többiek viszont a megszokottnál 3 órával kevesebb időt kaptak az étkezéseik abszolválásra. Az utóbbi, 90 perccel később reggeliző és 90 perccel hamarabb vacsorázó csoport tagjai a vizsgálat ideje alatt kétszer annyi zsírtól szabadult meg annak ellenére, hogy ezen a perióduson belül ők is azt fogyasztottak, amihez kedvük szottyant.
A vérvizsgálatok eredményei alapján úgy tűnik, mindez a szívbetegségek és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát jelző értékekre is pozitív hatással volt.
Kisebb kalóriabevitel
A később reggelizők 57 százaléka átlagosan kevesebbet evett egy nap, részben azért, mert egyszerűen kevesebb idejük volt erre, részben pedig a megcsappant étvágyuknak köszönhetően.
A probléma ezzel a megközelítéssel a kutatók és a böjtölők szerint az, hogy hosszú távon meglehetősen nehéz fenntartani. Az étkezéseikről naplót vezető résztvevők 57 százaléka úgy vélte ugyanis, hogy a tizedik hét után nem lesznek képesek tartani magukat az időpontokhoz. A többiek ugyanakkor úgy vélték, hogy amennyiben egy kicsit rugalmasabbak lennének a megkötések, hosszú távon is működőképes lehetne a dolog.
A viszonylag kis változtatások eredményei mindenesetre figyelemreméltóak a kutatók szerint, akik szeretnének egy széleskörűbb, részletesebb vizsgálatot is elvégezni, hogy tüzetesebben megfigyeljék a módszer hatásait.
