Lassítja az öregedést, de messze nem csak erre jó a hialuronsav

Biztosan te is láttál már olyan tévészpotot, amiben hialuronsavas krémet vagy kezelést reklámoznak: a szervezetben természetesen is megtalálható anyagot számos pozitív tulajdonsága révén szívesen alkalmazzák a szépségiparban. De nemcsak ott nyúlnak hozzá: meglepő lehet, de gyógyászati haszna is van! A Healthline összeszedte ezeket.

Mielőtt azonban felsorolnánk az egészségügyi alkalmazását, nézzük, mi is a hialuronsav:

természetes, nagy molekulájú szénhidrát, amely az összes szövetben megtalálható és ott a szintézise vagy bejuttatása után néhány nap alatt lebomlik. Az emberi testben leginkább vízmegkötő, az ízületekben, izmokban síkosító szerepe van.

– áll a Webbeteg cikkében. A Healthline szerint a legtöbb hialuronsav a bőrben, a kötőszövetekben és a szemben található.

És hogy mire jó?

Vízmegkötő tulajdonsága miatt a bőr rugalmasabbá válik általa. Ha már bőrünket a természetes öregedés, az UV-sugárzás, a dohányfüst vagy a légszennyezés károsította, érdemes pluszban bevinnünk hialuronsavat, például kapszula formájában. A Healthline napi 120-140 mg hialuronsav-pótlásról írja, hogy körülbelül egyhavi alkalmazás után láthatóan csökkenti a bőrszárazságot a felnőtteknél. Ha a bőröd kevésbé száraz, a ráncok sem látszanak majd annyira feltűnően. Szérumként, a bőr felületén alkalmazva szintén érvényesül a ránctalanító hatás, mellette azonban a pirosságot és a dermatitiszt is mérsékli.

A sebgyógyításban is kulcsszerepe van: koncentrációja megemelkedik a bőrben, amikor az sérülést szenved, így gyorsabb a regenerálódás, és amellett, hogy mérsékli a gyulladás szintjét, arra ösztönzi a tested, hogy a sebes terület érellátását javítsa. Gélként vagy szérumként a sebre juttatva csökkenti a sérülés méretét és fájdalomcsillapító hatású, amellett antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkezik. Direkt alkalmazás esetén, fogászati műtét után is felgyorsítja a gyógyulás folyamatát. 

A hialuronsav az ízületekben is jelen van, akad azonban olyan eset, amikor rá kell segíteni a mennyiségére: például kopásos ízületi gyulladás esetén. A cikk szerint ha ilyen problémával küzdünk, akkor napi 80-200 mg hialuronsavat érdemes szedni legalább két hónapig, ezután várható javulás. Ízületi injekcióként is szokták alkalmazni, ám ez járhat némi kockázattal. A kutatók szerint orális pótlással a refluxbetegség tüneteit is enyhíthetjük: hialuronsav és kondroitin-szulfát tartalmú tabletta és refluxgyógyszer együttes alkalmazása esetén hatvan százalékkal hatékonyabb tünetcsökkenést tapasztaltak a kutatók, mintha csak magában szedjük a gyógyszert. 

Hétből egy felnőtt küzd a szemszárazsággal: a hialuronsav erre is gyógyír nedvesítő hatása miatt. A vizsgálatok szerint a 0,2-0,4 százaléknyi hialuronsavat  tartalmazó szemcseppek hatékonyan csökkentik a szemszárazságot, de akinek ilyen gondja van, annak a lassú lebomlású hialuronsavat tartalmazó kontaktlencsék is a hasznára válhatnak. Hialuron-szemcseppeket szemműtétek során is alkalmaznak, hogy gyorsabb legyen a gyógyulás és ne gyulladjon be a szem annyira. Arról egyelőre nincsenek kutatási eredmények, hogy a kapszulák hasonlóan hatékonyak-e szemészeti kezelés esetén.

Nemrégiben állatkísérletekkel kezdték vizsgálni, hogy a csontok egészségére miként hat a hialuronsav, és azt találták, hogy pótlás lassította a csontritkulást. Humán tesztek ezen az alkalmazási területen még nem történtek. A nők körülbelül 3-6 százaléka küzd ún. hólyagfájdalom-szindrómával, mely alhasi fájdalommal és vizelési ingerrel jár.

A jelenség gyökere egyelőre nem ismert, de a hialuronsav (noha nem tudják pontosan, miként, mégis) itt is segít: fájdalomcsillapító hatása van és a vizelési ingert is mérsékli, ha direktben, egy katéter segítségével bejuttatják a hólyagba. A kutatók úgy vélik, feltehetően a regeneráló mechanizmusának köszönhető az eredmény. Hogy vajon a szájon át kapható pótlás hasonló hatást ér-e el, egyelőre nem tudni.