"Minden családban van egy mitikus dédapa, aki nikotint legelt, pálinkában úszott, zsírt lélegzett, és mégis: a papa 94 éves volt, de még biciklizett!" - mondja Böllérbalett című előadásában Bödőcs Tibor humorista.
Igaza van, hiszen míg Magyarországon sem a dohányzással, sem az alkohollal, sem az egészséges táplálkozással nem állunk valami jól, az életmódtényezők jelentőségét mégsem vesszük különösebben komolyan. Saját felelősségünk súlyát pedig ezután nagyon is szeretjük jól megragadható, konkrét, ugyanakkor önkényesen kiragadott példákkal alátámasztani.
A hosszú élet szempontjából legfontosabb kérdés márpedig továbbra is az, hogy hogyan élünk. Az életmódtól az önmegvalósításon át a stresszkezelésig. A hosszú élettel foglalkozó tanulmányok alapvető üzenetei ráadásul nagyon is egy irányba mutatnak - függetlenül attól, hogy Amerikában, Európában vagy éppen Japánban születtek.
A rutin meg a gének
A hosszú élet titka sok esetben tagadhatatlanul a genetikai örökségben rejlik, ez azonban lényegesen kisebb súllyal esik latba, mint azt elsőre gondolnánk. A legfrissebb kutatások adatai szerint például a 90-es, illetve 100-as éveiket taposók között mindössze 35 százalék, (vagyis alig több, mint a társaság harmada) rendelkezik a hosszú élet néven nyilvántartott genetikai variánssal. Ez pedig lényegében annyit jelent, hogy a többiek mindenféle különösebb biológiai hátszél nélkül érték meg ezt a szép kort. Ami viszont annyit jelent, hogy valamit azért mégiscsak tudtak.
Nyugat
Len Kravitz, aki az Új-Mexikói Egyetem professzoraként a hosszú élet titka helyett inkább a hosszú egészség titkát kutatja. Ebből a szempontból a hazánkban is népbetegségszámba menő elhízást például az egészség egyik legfőbb ellenségének tekinti. Joggal, hiszen a jelentős súlytöbblet a keringési rendszertől az ízületeken át az anyagcsere-folyamatokig szinte minden élettani funkcióra káros hatással van, ráadásul a daganatos betegségek rizikóját is növeli. Kravitz szerint az ideális testsúly megtartásán felül öt pontban foglalható össze a hosszú élet titka:
- minél kevesebb stressz
- rendszeres fizikai aktivitás
- rendszeres szellemi aktivitás
- társaság
- sok nevetés
Érdemes megfigyelni, hogy - amint az a világban lenni szokott - itt is minden mindennel összefügg. Az ideális testsúly megkönnyíti például a testmozgást, a testmozgás, akárcsak a társasági élet, jótékony hatással van a szellemi teljesítőképességre, és - nem mellesleg - oldja a stresszt is.
Kelet
Japánban sincs ez másként, erről pedig már a La Coruña-i Egyetem gerontológusai számolnak be Ikigai - A hosszú élet japán titka című kötetükben. Az ikigai, vagyis az ember létezésének oka lényegét tekintve nem sokban különbözik attól, amit Európában Adler az élet jelentésének, Frankl az élet értelmének (logoszának) nevez. A "japán titok" (melynek segítségével az Okinava-sziget lakói például a világ leghosszabb életű emberei közé tartoznak) tehát elsősorban ez a belső tűz, ez az egyéni küldetés vagy életfeladat, ami értelmet ad életünk napjainak. Legtöbbet tehát akkor teszel magadért, ha rátalálsz a földi léted jelentésére, követed ezt az utat és életben tartod a lángot. Persze akad még itt is néhány (a nyugati tapasztalatokhoz igen hasonló) dolog, melyeket a szerzők 9 pontban foglalnak össze:
- Maradj aktív!
- Lassíts!
- Addig egyél csak, hogy ne lakj teljesen jól!
- Vedd körbe jó barátokkal magad!
- Kerülj formába a következő születésnapodra!
- Mosolyogj!
- Élj a jelenben!
- Légy hálás!
- Kapcsolódj a természethez!
Függetlenül tehát attól, hová születsz, a hosszú élet, avagy a tartós egészség receptje mindenütt nagyon hasonló. Érdemi különbség talán csak abban van, hogyan épül be mindez az adott ország kultúrájába, mennyire jut el a társadalom tagjaihoz, és persze, hogy mennyit adnak át ebből a generációk egymásnak.
