Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) ijesztő adatokat közöl a nemi úton terjedő fertőzések előfordulási arányáról és azok következményeiről. Amerika persze messze van – mondhatnánk, a számok azonban arra utalnak, hogy világszinten is érdemes sokkal komolyabban venni ezeket a veszélyeket.
A fiatalok a leginkább veszélyeztetettek
A szervezet által közölt kimutatások szerint ráadásul a fiatal korosztályt az idősebbeknél is jobban fenyegetik a szexuális fertőzések. Az Egyesült Államokban ugyanis az újonnan diagnosztizált megbetegedések viszonylag jelentős részét: tripper esetében például 70, a chlamydia esetében 63, a HPV fertőzéseknél 49, a nemi herpesznél 43, a HIV-nél 26, a szifilisznél 20 százalékát 15-24 évesek körében mutatták ki. A hazai viszonyokat tekintve ilyen jellegű publikus adatok nem állnak ugyan rendelkezésre, a tizenévesek szexuális egészségét vizsgáló felmérésekből 2010-ben, de még 2014-ben is az derült ki, hogy a rizikótényezők elkerülését tekintve a hazai ifjúság korántsem áll jól.
A fiatalok magas érintettségének hátterében az APA öt fő szempontot említ. Egyrészt a fiatal nők szervezete eleve sokkal fogékonyabb a nemi úton terjedő fertőzésekre. Ezen felül azonban az érintettek nagyon sokszor az alapvető szűrővizsgálatokon sem vesznek részt, és nehezen jutnak hozzá a szükséges egészségügyi ellátáshoz. Ez utóbbi hátterében nem csupán az egészségügyi rendszer általános telítettsége, de konkrét logisztikai problémák (rendelési idő, közlekedés stb) is hozzájárulhatnak.
Ha pedig el is jutnak a rendelésre, gyakran vonakodva beszélnek orvosukkal a szexuális életükről, a zavarba ejtő, kínos részleteket szégyellik, elhallgatják, így az ellátó személyzet nem kap reális képet arról, mivel is állnak szemben. Ilyen lehet például a megfertőződés egyik legjelentősebb kockázati faktora, a szexuális partnerek magas száma is, mely ugyancsak nem ritka az érintett korosztály esetében.
Tű a szénakazalban
Szemléletes adat, hogy a 15-24 évesek a tengerentúlon a szexuálisan aktív népesség 27 százalékát teszik csak ki, az éves szinten regisztrált mintegy húszmillió új fertőzésnek azonban 50 százalékban őket érintik. A KSH adatai szerint ehhez képest Magyarországon tavaly összesen 1890 új fertőzést jegyeztek, ami a lakosság számához viszonyítva több mint 300-szor jobb aránynak tűnik. Nehezen képzelhető el, hogy a hazai lakosság ennyivel felelősebb szexuális magatartást tanúsítson, mint az amerikai, sokkal valószínűbb, hogy az itthon működő 110 intézetet eleve kevesebben keresik fel, illetve kevesebbek számára elérhető az ilyen típusú szakellátás. Ezzel párhuzamosan pedig esély van arra is, hogy a nem diagnosztizált (de ettől még persze továbbadható) fertőzéses megbetegedések is szép számmal jelen vannak a társadalomban.
A betegségek egy jó része eközben viszonylag sok időn keresztül akár teljesen tünetmentes is lehet, nincs tehát egyértelmű jel, hogy beavatkozásra, kezelésre volna szükség. Mindez azonban a fertőzések észrevétlen terjedésén, vagyis a fertőzöttek számának növekedésén túl is komoly egészségügyi következményekkel jár: Amerikában például évente 24.000 nő válik terméketlenné a feltáratlan és ezáltal kezeletlen megbetegedések következtében.
Az egyik legfontosabb tehát, amit az egészségünkért tehetünk, a szűréseken való rendszeres részvétel, mellyel nem csak saját magunkat, de későbbi partnereinket is megóvhatjuk a súlyosabb következményektől. Néhány fertőzés, például a HPV ellen védőoltás is létezik, amit akkor is érdemes fontolóra venni, ha egyébként ez sem óv meg mindegyik betegségtől. Ezek pedig éppúgy a felelős szexuális élet részei, mint például az óvszerhasználat vagy az alkohol- és a droghasználat kerülése az együttléteket megelőzően.
