A rákos sejtek a „normális” sejtekkel ellentétben nem oxigén segítségével, hanem a tejsavas erjedés során lebontott glükóznak köszönhetően képesek energiát termelni. A tejsavvá alakított cukorból minél többre van szüksége a rákos sejteknek ahhoz, hogy növekedni tudjanak, a növekedés gyorsasága ugyanis a sejtek anyagcseréjének hatékonyságától függ. A Warburg feltevéseknek is nevezett összefüggés hatásmechanizmusát sikerült most leírnia a kutatóknak – írja az Iflscience.
„A kutatásunk feltárta, miként hat a rákos sejtek hiperaktív cukorfogyasztása a rák terjedésére és növekedésére – így a tanulmány szerzője, Dr. Johan Thevelein. Az Otto Heinrich Warburg német biokémikusról elnevezett Warburg hatás persze nem azt jelenti, hogy a cukorfogyasztás a rák kialakulásának oka, a rák agresszivitásához ugyanakkor már egyértelműen köze van a fehér halálnak.
A Nature Communicationsben megjelent tanulmány alapjául szolgáló kutatások során élesztőt használtak a kutatók, amely a rákos sejtekhez hasonlóan szintén a cukor erjedése során felszabaduló energiát használja fel. Az élesztőben a rákos sejtek esetében is kulcsfontosságú Ras fehérjék is megtalálhatók, amelyek többek között a sejtnövekedést is kontrolálják. A sok cukor a Ras fehérjék működését kontroláló génekre is hatással van, és a fehérjék túlműködéséhez vezet, ez eredményezi tehát a rákos sejtek elburjánzását.
Ahhoz, hogy mindezt egy a rákos sejtek „cukorfogyasztását” akadályozó eljárás létrehozásához is fel lehessen használni, további, precízebb és részletesebb kutatásokra lesz szükség a szerzők szerint, ehhez szolgálhatnak kiindulási pontként a most felfedezett mechanizmusok.
