A nőkkel való érintkezés a Psychology Today szerint valószínűleg azért számít ennyit, mert a nők nagyobb valószínűséggel osztanak meg magukról olyan személyes információkat, amelyeket a férfiak hajlamosak maguknak megtartani. Márpedig ha egy kapcsolatban az egyik fél megnyílik a másik előtt, a másik fél is nagyobb eséllyel fog így tenni. A nőket az is segíti egyébként mindebben, hogy minden valószínűség szerint egyszerűen pontosabban képesek azonosítani egy-egy érzelmet, ráadásul a saját érzelmeiket is képesek egyértelműbben kifejezni.
Barátkozz... Barátkozz mindenkivel!
A 43 férfi és 53 nő kapcsolatait és interakcióit elemző kutatás szerint ugyanakkor legalább ilyen fontos tényező az is a magány szempontjából, ki milyen mély és jelentőségteljes kapcsolatokat képes kialakítani férfiakkal. Ez utóbbi tényező egyébként úgy tűnik, inkább a nők esetében volt jelentős. A nem-magányos férfiak egy jelentős részét ugyanis szemlátomást mindkét dolog segítette: több időt töltöttek nőkkel, és más férfiakkal is jelentőségteljesebb kapcsolatokat voltak képesek kialakítani.
A nők többsége viszont abban az esetben volt kevésbé magányos, ha mélyebb kapcsolatokkal rendelkezett férfiakkal, az ő esetükben ugyanakkor kizárólag ez számított fontos tényezőnek – az, hogy mennyi időt töltöttek más nőkkel, nem sokat nyomott a latba. A többi nem-magányos nő ugyanakkor kizárólag azért érezte jobban magát, mert sok időt töltött más nőkkel, őket tehát a férfiak hagyták teljesen hidegen.
Úgy tűnik tehát, hogy a könnyebben és gyorsabban megnyíló nőkkel való érintkezés jót tesz a magányos férfiaknak, ráadásul mindehhez nincs szükség túl nagy felhajtásra sem, elég, ha odamegyünk egy-egy szimpatikus példányhoz és szóba elegyedünk vele.
Számoltál már vissza tizenhetesével?
Egyébként van más olyan szituáció is, amiben a nők megbízhatóan jobban teljesítenek, mint a férfiak. Bár a kísérlet során csak párokat teszteltek, úgy tűnik, stressz hatása alatt inkább a nők azok, akik képesek megőrizni a hidegvérüket, és továbbra is segítségére tudnak sietni a párjuknak. Ha tehát valaki egy olyan állásinterjún találja magát, melynek során egyszer csak azt a váratlan feladatot kapja, hogy kezdjen el visszaszámolni 2043-tól, ráadásul tizenhetesével, megértésre és segítségre elsősorban a nők részéről számíthat, a férfiak ugyanis segítség helyett inkább kritizálni fogják párjuk teljesítményét.
