A jelenségre a többnyire egyszerűen penészként emlegetett gombákat elemző francia kutatók mutattak rá. A kutatók tapéta darabokon vizsgálták meg, mi történik pontosan a nyilászárók és fürdőszobák környékén nem is olyan ritka penész kolóniákkal a lakásokban megszokott mértékű légmozgások hatására. A problémát ebben az esetben nem a spórák okozzák, hanem a penészgombák által termelt erős biológiai hatású mikotoxinok, amelyek a légmozgások hatására leszakadhatnak, és belégzés esetén allergiás tüneteket vagy akár asztma rohamokat is kiválthatnak.
Óvatosan az ajtókkal
A kutatás eredményeiről beszámoló Science Alert szerint mindez a épületbetegség szindróma névre hallgató tünetegyüttesre is magyarázattal szolgálhat. Az ebben a betegségben szenvedők az épületek belsejében jelenlévő különböző vegyianyagok hatására egyre rosszabbul lesznek, amennyiben nem hagyják el a kérdéses épületet, szobát. A kutatók szerint a mikotoxinok leválásához egy-egy becsapot ajtó/ablak is elég lehet, és bár a toxikus anyagok többségének mérete nagyjából megegyezik a gombák spóráinak méretével, jó pár ennél sokkal kisebb toxint is találtak. Ezek nem a spórákon, hanem egyéb apró részecskéken, például porszemeken utazva kerültek a levegőbe. Ezek a porszemeken vagy apró tapétadarabokon üldögélő anyagok belégzés során eljuthatnak a légzőszervek legtávolabbi pontjaira is, és gyulladásos tüneteket, tüsszögést, köhögést, vagy akár asztma rohamokat is kiválthatnak.
A gombák köztünk járnak
Ezeket a tüneteket általában inkább a különböző spórákkal és gombafonalakkal szokták összefüggésbe hozni, nem pedig a mikotoxinokkal, amelyeknek inkább a szennyezett élelmiszerek elfogyasztása során bekövetkező hatásai ismertek. A belégzett mikotoxinok élettani hatásaival kapcsolatban alig-alig rendelkezünk információval, csak a mezőgazdaságban ismert penészgombák még biztonságos mértékű jelenlétére vonatkozó adatok ismertek. Ez a határ négyzetméterenként 30 nanogram volt ezekben az esetekben, ami alapján úgy tűnik, nincs ok az aggodalomra. A kutatók szerint azonban a belterek mikotoxin koncentrációjára egyelőre nincsenek adatok, ami azért is problémás, mert a francia tanulmány szerint Észak-Amerikában és Európában az épületek nem kevesebb mint 40%-ában jelen vannak a kutatás során megvizsgált gombatípusok.
