Az egészséges életmód egyik alappillére a kiegyensúlyozott táplálkozás. Ehhez pedig nagyon fontos tudni, milyen élelmiszereket érdemes előnyben részesíteni, és mi az, amit jobb, ha inkább messzire elkerülünk. Napjainkra megszámlálhatatlanul sok speciális diéta, étkezési trend, táplálkozási divat létezik, sokszor egymásnak is ellentmondó alapelvekkel, útmutatásokkal. Ami mégis segíthet minket eligazodni a dietetika birodalmában, az az egyes élelmiszerek alaposabb ismerete. Minél többet tudunk arról, hogy milyen étel milyen összetevőket tartalmaz, minél inkább tisztában vagyunk vele, miért fogyasszunk vagy kerüljünk egy-egy élelmiszertípust, annál tudatosabban tervezhetjük meg saját étkezésünket.
Tekintettel arra, hogy jelen és jövőbeli egészségünk szempontjából mennyire fontos mindez, a Business Insider két orvost is megszólaltatott a témában. Szakértőik, akik mindketten kimondottan a táplálkozással összefüggő, hosszú távú egészségügyi kockázatokra specializálódott szakemberek, arról beszéltek, milyen ételeket igyekeznek a leginkább elkerülni a mindennapokban.
#1 – Sok vörös hús – vérzsír – szív- és érrendszeri megbetegedések
Sertést vagy marhát enni azért nem a világ vége. Gondoljunk azonban arra, hogy a vörös húsok a nagy mennyiségű protein mellett rengeteg telített zsírt is tartalmaznak, mely azután hosszabb távon jelentősen megdobja a szervezet vérzsírszintjét. Különösképp az LDL koleszterinről van itt szó, ami azután durván szétszedi az ereket. Az érfalakon lerakódott zsiradék érszűkületet, érelmeszesedést okoz, mely előbb-utóbb a szív működésére is kihat. A koleszterinszint csökkentésének útja a speciális diétán, a rendszeres testmozgáson, valamint az alkohol és a dohányzás kerülésén át vezet. További részletek: itt.
#2 – Húsipari késztermékek – só - szív- és érrendszeri megbetegedések
A bacon, a szalámi, a felvágottak és a húsipar hasonló füstölt-pácolt remekei eszméletlen mennyiségű sót tartalmaznak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ebből napi legfeljebb 5 grammot szabadna fogyasztani, Magyarországon azonban ennek négy-ötszöröse is lehet a tényleges sóbevitel! A só egyébként a termékek csomagolásán nátrium fedőnéven szerepel, a tényleges sótartalom azonban ennek a két és félszerese. Ha tehát egy felvágott egy adagja a tápanyagtáblázat alapján 1 gramm nátriumot tartalmaz, azzal a napi ötgrammos határértékünk felén már túlvagyunk. A túlzott sófogyasztás pedig a magas vérnyomáson keresztül egyenes út az agyérgörcsök és a szívinfarktus felé. További részletek: itt.
#3 – Finomított gabonafélék – vércukor – cukorbetegség
A fehér kenyérrel, a fehér rizzsel, a fehér lisztből készült termékekkel (tészta, sütemény, stb) az alapvető probléma az, hogy rendkívül gyorsan alakulnak glükózzá, ezzel pedig viszonylag nagy ingadozást produkálnak a vércukorszintben. A finomítás során ráadásul kiesik a gabonák élelmirost-tartalma, ami nagyban segíthetné az emésztőszervek működését, sőt, csökkenthetné a vérkoleszterin szintjét is. A teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszerek esetében azonban megmarad a korpa és rosttartalom, mely a tápanyagok lassabb, kiegyensúlyozottabb felszívódásával nem terheli túl a szervezet inzulintermelő egységeit, így segít megelőzni a jóléti társadalmak népbetegségét, a diabéteszt. További részletek: itt.
#4 – Grapefruitlé – vesekő
A grapefruitlé az egyetlen olyan ital, melynek fogyasztása bizonyítottan hatással van a vesekő kialakulására. Maga a folyamat ugyan egyelőre tisztázatlan, a több mint félmillió résztvevővel végzett kutatás eredményei mindenképpen óvatosságra intenek a grapefruitlé-bevitel tekintetében. Nem árt tudni azt sem, hogy a grapefruitlé gátolja az úgynevezett citokróm enzimrendszer működését, ami bizonyos gyógyszerek lebontását is végzi. A le nem bomló gyógyszerek így felhalmozódnak a vérben, ami túladagoláshoz, súlyos mellékhatások kialakulásához vezet.
#5 – Zsíros, cukros italok – vérzsír, vércukor - szív- és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség
A cukros italok önmagában is hozzák a harmadik pontban írottakat, ez pedig fokozottan igaz akkor, ha zsírral is tele vannak. A tejszínes-cukros kávédesszertek, frappuccinók, milkshake-ek így nem csak az inzulin-háztartást borítják, de a szív- és érrendszer betegségek kockázatai közt is előkelő helyen állnak.
#6 – Nagy halak – higany, PCB, dioxin vegyületek – immunbetegségek, idegrendszeri betegségek, rák
A hal kiváló proteinforrás, rengeteg jótékony zsírsavat, számos nélkülözhetetlen tápanyagot tartalmaz. Ezzel nem is lenne baj, sokat számít azonban, hogy honnan és milyen halfajtát választunk táplálékul. A tengerek szennyezettsége miatt ugyanis a vízi állatok húsa sok esetben jelentős mennyiségű mérget is tartalmaz, méretüknél, táplálkozási szokásuknál fogva ebben elsősorban a nagyobb testű halak érintettek. A káros anyagokat tekintve három fő csoport jellemző. A poliklór-bifenilek , melyeket a májat és a bőrt érintő daganatos megbetegedésekkel hoztak összefüggésbe, a higany, melynek főként a központi idegrendszerre kifejtett roncsoló hatása ismert, valamint az emberi zsírszövetben hosszú időn át felhalmozódó dioxin-vegyületek, melyek a fentieken túl különféle immunbetegségek kialakulásában is szerepet játszanak. Kerülendő tehát mindenféle tengeri nagyhal (tonhal, kardhal, stb), egyél helyettük lazacot, szardíniát, makrélát, vagy más, kisebb méretű halakat.
#7 – Tejzsír – vérzsír - szív- és érrendszeri megbetegedések
A tejzsírral bizony ugyanaz a helyzet, ami a többi telített zsírral (ld. #1 és #5). A magas zsírtartalmú tejtermékek (sajt, vaj, tejföl, tejszín, stb) hasonlóan jó kapcsolatban állnak az LDL koleszterinnel, mint a vörös húsok. Nem tesz jót az ereknek, nem tesz jót a szívnek, nem érdemes túlzásba vinni.
#8 – Édesség – vércukor, leptin, sav – cukorbetegség, elhízás, fogszuvasodás
A hosszú távon az inzulin-rezisztencia kialakulásában is szerepet játszó drasztikus vércukorszint-ingadozáson túl a cukorfogyasztás számos további káros hatással is járhat. A telítettségérzés kialakulásáért felelős leptin nevű hormon koncentrációja kapcsolatban áll ugyanis az inzulinszint ingadozásaival, a cukorbevitel ezért hosszú távon teljesen megboríthatja a tápanyagbevitel szabályozását. Az elhízás kialakulására így nem csupán a cukor magas tápértéke van hatással, de közvetetten az éhségérzeten, vagyis a későbbi indokolatlan táplálkozáson (nassolás) keresztül is hozzásegíthet néhány plusz kilóhoz. Nem elhanyagolható továbbá az sem, hogy a cukor a szájüregi baktériumok kedvelt tápláléka is. Ezek az apró lények pedig olyan savvá bontják a nyálban található (és a fogmosás ellenére is megmaradó) cukrot, mely azután kiválóan alkalmas a fogzománc hatékony roncsolására.
#9 – Chips, kávé, keksz – akrilamid – rák
Az akrilamid a szénhidráttartalmú élelmiszerek magas hőmérsékletre hevítésekor, vagyis az úgynevezett sütés során keletkező anyag. A probléma ott kezdődik, mikor a szervezetbe jutva felszívódik, glicidamiddá alakul. Bár humán tanulmányok egyelőre nem támasztják egyértelműen alá az anyag rákkeltő hatását, állatkísérletek során a táplálékkal bevitt akrilamid jelentős mértékben megnövelte a génmutációk és a tumorok kialakulásának valószínűségét. Alacsonyabb testtömegük miatt elsősorban a gyerekek számítanak e téren veszélyeztetettnek, az akrilamid-bevitel felnőttek számára sem ajánlott.
#10 Túlsütött grillhúsok – HCA, PAH – rák
Előfordul, hogy a szabad tűzön sütött hús kicsit odakap, főleg ha az ember jól átsütve szereti. Az sem ritka, hogy a húsról lecsöpögő zsír nagy füstje beteríti az ételt. Mindkét esetben termelődnek azonban olyan karcinogén (rákkeltő) vegyületek is, melyek hosszabb távon rejtenek azért némi egészségkockázatot. Bár ezekből az anyagokból (HCA, illetve PAH) elméletben viszonylag sokat kell bevinni a súlyos egészségkárosító hatás eléréséhez, mindenképpen jobban jársz, ha soványabb húsokat, lassabb tűzön, tovább sütsz.
+1 – Pizza – finomított gabona, telített zsír, só – a hatás beláthatatlan
Az élelmiszerek koronázatlan királya pedig a szinte az összes fent említett kockázatot egyesítő pizza. Főleg, ha odaégett egy kicsit a széle, és kapsz hozzá ajándék üdítőt. A kérdés, miszerint ezek után akkor mégis mit egyen az ember, persze jogos. A zöldségek, gyümölcsök tekintetében van azért némi konszenzus, ahogyan az olajos magvak, a sovány csirkehús és a kisebb halak sem szerepelnek a listán. Két dolog marad tehát, ami biztos: az egyik, hogy érdemes odafigyelni a táplálkozásra, a másik pedig hogy azért az orvosok és a dietetikusok is rendelnek néha pizzát.
