Az érzelmeknek nem lehet parancsolni - hangzik az egyik legfélrevezetőbb közhely. A csúsztatás ebben ott van, hogy egy érzelmi állapot nem egyenlő a viselkedéssel. Hogy mit érzek egy adott helyzetben, hogy hogy élek meg valamit, az nem ugyanaz, mint hogy mit csinálok, hogyan reagálok a történtekre. Ha valaki megsért, és dühös vagyok rá, az egy természetes dolog. Ha agresszívan viselkedek vele, az azonban már a saját döntésem. Így, bár az érzelmek fölött valóban kevés befolyásunk van, az, hogy mit kezdünk velük, teljes egészében rajtunk múlik. Saját felelősségünk minél jobban bánni azokkal az érzésekkel, amiket megélünk. De hogyan lehet ebben fejlődni?
Ha érdekel a pszichológia...
... és szeretnél többet tudni arról, milyen rejtett folyamatok alakítják párkapcsolatod, akkor neked szól következő előadásunk. Sákovics Diana pszichológus június 19-én a Hatszín Teátrumban beszél arról, hogyan ne rontsuk el a párkapcsolatunkat. Várunk szeretettel, jegyeket itt vásárolhatsz.
Figyeld őket!
Az, hogy egy adott helyzetben milyen érzelmeket élünk meg, nem is annyira a történteken, sokkal inkább azon múlik, ahogyan mi az adott szituációt értelmezzük. Ahogy egy sztorit is mindenki máshogyan él meg, és azután máshogyan is mesél el, ugyanúgy különbözik az is, ahogyan életünk eseményei érzelmileg hatnak ránk. A leglátványosabb példái ennek az egyszerű félreértések, amire bohózatok ezreit írták. Vannak azonban sokkal kevésbé látványos elcsúszások is, ilyen például a fogkrémes tubus esete a kapcsolatban, ami persze csak egy a sok közül. Míg az egyik fél gondosan a tubus elejébe édesgeti a pasztát, a másik oda se figyelve, a közepéből nyom egy csíkot a fogkefére. Kész a dráma. A helyzet jelentése itt az egyik félnek mindössze a fogkrém, és nem igazán érti, miért kell ebből ekkora ügyet csinálni. A másik viszont ugyanekkor azt élheti meg, hogy a rendszert, ami neki olyan fontos, párja nem tartja tiszteletben. Neki ez a történet pedig már régen nem a fogkrémről szól. Érdemes ezért megfigyelni, hogy bizonyos helyzetek milyen érzelmeket hoznak magukkal, és hogy ezek az érzelmek a szituáció melyik részére vonatkoznak.
Válj érzelem sommelier-vé!
Annál jobban működik mindez, minél pontosabban meg tudod határozni, milyen érzelmeket hozott elő az adott helyzet. Ha ebben a példában a rosszul esett helyett el tudja valaki mondani, hogy például csalódottságot, szomorúságot és dühöt érzett, hogy úgy érezte, ő nem elég fontos a partnerének, sokkal közelebb kerülhet a saját érzéseihez. És ez nem csak arra jó, hogy az ember jobban megismerje magát, de arra is, hogy kommunikálni tudja érzelmi állapotait mások felé. Könnyebb így kapcsolaton belül is megoldani a konfliktusokat, de a családtagok, barátok, ismerősök is megértőbbek tudnak lenni, ha segítünk nekik pontosabban megérteni, mi is zajlik bennünk. Mi több, minél jobban képesek vagyunk megérteni az érzelmeket, minél finomabb különbségeket tudunk tenni, mi magunk is annál jobban megérthetjük a körülöttünk élőket.
Jól lenni ér!
Egy másik közhely, miszerint Magyarországon mindig mindenki panaszkodik. Hogy ez menyire igaz, arról hiteles adataink ugyan nincsenek, annyi azonban biztos, hogy sokan tapasztalhatjuk ezt a mindennapokban. És bár a panaszkodással, a kinek mije fáj jobban-típusú versenyekben való licitálással sokszor könnyebb kapcsolódni másokhoz, a negatív kommunikáció mégsem igazán célravezető. Nem arról van itt szó, hogy ne vegyünk tudomást a negatív érzésekről, sokkal inkább arról, hogy vegyünk tudomást a pozitívakról. Merthogy azok is biztosan vannak, azok is megélhetők. Aki elég kitartó, megpróbálkozhat még boldogságnapló vezetésével is. Ez lényegében annyit jelent, hogy fogsz egy füzetet, és leírod bele azokat a dolgokat, amik pozitív érzelmeket váltottak ki, amik boldoggá tettek aznap. Egyszerű gyakorlat, mégis sokat adhat abban, hogy teljesebben élhesd meg az érzelmeidet, jobban ráláss a pozitívumokra is. Sőt, a boldog pillanatok felidézésével az azokban megélt kellemes érzések később is újraélhetők.
Mit mond a tested?
Minden érzelemhez jellegzetes testérzetek tartoznak. A hasunkban röpködő pillangók, a vállunkat nyomó terhek, a szégyenteljes pironkodás olyan szóképek, melyek ezeket a testi változásokat próbálják megragadni. Bár az egy-egy helyzethez kötődő erős testérzetekre felfigyelünk (például lámpaláz esetén), a hosszú távú jelenltüket azonban nem mindig tudatosítjuk. A stressz hatására túlfeszült izmokra például csak akkor figyelünk fel, ha már izomsérülést, fej- vagy hátfájást okoznak, a túlzott savtermelődést csak ha már gyomorfájdalmaink vannak. A testi változások persze semmit nem mondanak el a stressz forrásáról vagy annak minőségéről, felhívhatják azonban a figyelmet azokra az érzelmeinkre, amiket nem tudatosítunk.
Élj egészségesen!
Az egészséges életmód nem csak általános jóllétünkre, de érzelmi életünkre is pozitív hatással lehet. Az egészséges táplálkozás, a káros szenvedélyek elhagyása, a jó alvás mind segítenek abban, hogy jobb érzés legyen a testünkben élni. Mert hát nem mindegy, milyen állapotban talál minket a stressz. Van úgy, hogy könnyebben, van, hogy nehezebben vesszük a negatív impulzusokat, és ez bizony nagyban múlik a közérzetünkön is. Különösen hasznos a rendszeres testmozgás, hiszen remekül oldja a feszültséget, sőt, ha másokkal együtt végezzük, társas kapcsolatainkat is gazdagíthatja.
