Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Dag Album Norvégiában azt vizsgálja, hogyan alakul ki a legnagyobb presztízzsel bíró, az orvosok által leginkább "kedvelt" betegségek listája, és milyen következményei vannak mindennek.
Vajon léteznek olyan, nagy presztízzsel rendelkező betegségek, amik irracionális mértékben befolyásolják, milyen szakterületet választanak az orvostanhallgatók, vagy mire jut pénz az egészségügyben? És pontosan melyek a legmenőbb betegségek, és miért? A norvég szociológusnak, Dag Albumnak úgy tűnik, ezek a kérdések a vesszőparipái, és a Science of Us beszámolója alapján nem is maradt tétlen velük kapcsolatban.
A szorongás nem túl izgalmas terület
Album évtizedek óta készít felméréseket arról, hogyan változik Norvégiában a legnagyobb presztízzsel rendelkező betegségek hierarchiája, a legújabb tanulmányában pedig immár közel három évtized eredményeit osztja meg a nagyérdeművel. A tanulmány szerzői egy 1990-es, egy 2002-es, és egy 2014-es felmérés által szolgáltatott adatok alapján rangsorolták a különböző betegségeket. A felmérések során norvég orvosokat kértek meg arra, értékeljenek betegségeket egy 1-9-es skálán, méghozzá annak megfelelően, mit gondolnak egy-egy betegség presztízséről. Albumék 38 ilyen betegség kategóriát soroltak fel az orvosoknak. Bár a sorrend változott, a pódium változatlan maradt a három kutatás során: a három „legmenőbb” betegségnek a Leukémiát, az agytumorokat, és a szívrohamokat tartották az orvosok. A tabella alján ezzel szemben olyan betegségek szerepeltek, mint a fibromyalgia, a depresszió, a szorongás és a májzsugorodás.
Hogy jön létre a sorrend?
Album három különböző kritériumot különböztet meg, amelyek meghatározó erejűek a hierarchia létrejöttére nézve. Az első kategória a betegség alapvető jellemzői foglalja magába: ebben az esetben a sajátkezűséget kizáró, akut és sürgős kezelést igényló, halálos, de könnyen diagnosztizálható, és a test felső részét, elsősorban a szívet és az agyat érintő betegségek kerülnek ki győztesen a presztízs versenyből. A második kategória a betegség kezelésével kapcsolatos: ide a legújabb technológiákat hasznosító, kockázatos, de gyors és hatékony felépüléshez vezető, aktív kezelést igénylő betegségek kerülnek. A harmadik kategória a betegek jellemzőivel van összefüggésben: az orvosok azokat a betegségeket részesítik előnyben, amelyen esetén a páciensek többnyire fiatal és a szaktekintélyüket elfogadó emberek, akikre nem ró túl nagy terhet a kezelés.
A következmények
A kutatók szerint arról van szó, hogy az orvosok átalában olyan betegségeket kezelnek a legszívesebben, amelyek kedvező színben, maszkulin és kivételes erejű életmentőkként képesek feltüntetni őket. Ennek megfelelően a felmérés során is a hirtelen fellépő, drámai betegségeket részesítették előnyben a krónikus, hétköznapi, és hosszú lefolyású megbetegedésekkel szemben. Albumék szerint a betegségek presztízsének hierarchiája hatással van arra is, hogyan tekintenek az orvosok a kollégáikra, a különböző eljárásokra és technológiákra, és miért választanak egy-egy specializációt vagy kórházat. Sokszor szimbolikus, érzelmi alapú döntések is meghatározóak tehát abból a szempontból, milyen betegségek kapják a legtöbb anyagi támogatást például, Albumék szerint éppen ezért jó lenne, ha tiszta képet tudnánk alkotni, miként befolyásolja a betegségek vélt vagy valós presztízse a különböző szintű döntéshozatalokat az egészségügyben.
