Vajon léteznek olyan, nagy presztízzsel rendelkező betegségek, amik irracionális mértékben befolyásolják, milyen szakterületet választanak az orvostanhallgatók, vagy mire jut pénz az egészségügyben? És pontosan melyek a legmenőbb betegségek, és miért? A norvég szociológusnak, Dag Albumnak úgy tűnik, ezek a kérdések a vesszőparipái, és a Science of Us beszámolója alapján nem is maradt tétlen velük kapcsolatban.
A szorongás nem túl izgalmas terület
Album évtizedek óta készít felméréseket arról, hogyan változik Norvégiában a legnagyobb presztízzsel rendelkező betegségek hierarchiája, a legújabb tanulmányában pedig immár közel három évtized eredményeit osztja meg a nagyérdeművel. A tanulmány szerzői egy 1990-es, egy 2002-es, és egy 2014-es felmérés által szolgáltatott adatok alapján rangsorolták a különböző betegségeket. A felmérések során norvég orvosokat kértek meg arra, értékeljenek betegségeket egy 1-9-es skálán, méghozzá annak megfelelően, mit gondolnak egy-egy betegség presztízséről. Albumék 38 ilyen betegség kategóriát soroltak fel az orvosoknak. Bár a sorrend változott, a pódium változatlan maradt a három kutatás során: a három „legmenőbb” betegségnek a Leukémiát, az agytumorokat, és a szívrohamokat tartották az orvosok. A tabella alján ezzel szemben olyan betegségek szerepeltek, mint a fibromyalgia, a depresszió, a szorongás és a májzsugorodás.
Hogy jön létre a sorrend?
Album három különböző kritériumot különböztet meg, amelyek meghatározó erejűek a hierarchia létrejöttére nézve. Az első kategória a betegség alapvető jellemzői foglalja magába: ebben az esetben a sajátkezűséget kizáró, akut és sürgős kezelést igényló, halálos, de könnyen diagnosztizálható, és a test felső részét, elsősorban a szívet és az agyat érintő betegségek kerülnek ki győztesen a presztízs versenyből. A második kategória a betegség kezelésével kapcsolatos: ide a legújabb technológiákat hasznosító, kockázatos, de gyors és hatékony felépüléshez vezető, aktív kezelést igénylő betegségek kerülnek. A harmadik kategória a betegek jellemzőivel van összefüggésben: az orvosok azokat a betegségeket részesítik előnyben, amelyen esetén a páciensek többnyire fiatal és a szaktekintélyüket elfogadó emberek, akikre nem ró túl nagy terhet a kezelés.
A következmények
A kutatók szerint arról van szó, hogy az orvosok átalában olyan betegségeket kezelnek a legszívesebben, amelyek kedvező színben, maszkulin és kivételes erejű életmentőkként képesek feltüntetni őket. Ennek megfelelően a felmérés során is a hirtelen fellépő, drámai betegségeket részesítették előnyben a krónikus, hétköznapi, és hosszú lefolyású megbetegedésekkel szemben. Albumék szerint a betegségek presztízsének hierarchiája hatással van arra is, hogyan tekintenek az orvosok a kollégáikra, a különböző eljárásokra és technológiákra, és miért választanak egy-egy specializációt vagy kórházat. Sokszor szimbolikus, érzelmi alapú döntések is meghatározóak tehát abból a szempontból, milyen betegségek kapják a legtöbb anyagi támogatást például, Albumék szerint éppen ezért jó lenne, ha tiszta képet tudnánk alkotni, miként befolyásolja a betegségek vélt vagy valós presztízse a különböző szintű döntéshozatalokat az egészségügyben.
