Nemrég megnéztük, hogy zajlanak a klinikai gyógyszervizsgálatok, és arról is írtunk, pontosan mi történik a fájdalomcsillapítókkal a szervezetünkben. De mi a helyzet a mellékhatásokkal? Mennyit ártunk magunknak, ha ész nélkül kapkodjuk be a láz- és fájdalomcsillapítókat? Szakértőtől kértünk felvilágosítást és tanácsokat.
Mitől vényköteles egy gyógyszer?
A vényköteles gyógykészítmények olyan anyagokat tartalmaznak, illetve olyan kórképek kezelésére szolgálnak, amelyek feltétlenül orvosi döntést és ellenőrzést igényelnek. “Az egyik legelterjedtebb tévhit a gyógyszerhasználók körében, hogy az OTC (over the counter, azaz vény nélkül kapható - szerk.) készítmények ártalmatlanok, holott azok nem rendeltetésszerű használata is okozhat életveszélyes állapotot. Ilyen például a paracetamolmérgezés. A vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók alkalmazása ezért csak olyan tünetek vagy betegségek esetén ajánlott, amelyeket a beteg is nagy biztonsággal felismer; például ízületi fájdalom, láz vagy meghűlés esetén” - nyilatkozta a Díványnak Dr. Zupkó István gyógyszerész, egyetemi docens. Az OTC besorolás tehát nem azt jelenti, hogy szakmai kontroll nélkül használható egy szer: a gyógyszerész instrukcióit minden esetben célszerű kikérni.
“A vény nélkül kapható gyógyszerekkel rendszeresen találkozhatunk különböző hirdetési felületeken. Talán ez az oka, hogy a kelleténél jóval gyakrabban és nagyobb adagban használják őket. De az sem ritka, hogy az orvos által rendelt gyógyszeres kezelés OTC készítményekkel egészül ki. Egyes adatok szerint a gyulladásgátlóval kezelt betegek mintegy negyven százaléka ezt teszi.” - fűzte hozzá a szakember.
A legfőbb hatóanyagok
A fájdalomcsillapítók a fejfájástól kezdve a megerőltetést követő hát- és derékfájáson át a menstruációs görcsökig egy csomó kellemetlen panaszt enyhítenek. Ezeknek a gyógyszereknek a széles kínálata négy ismert hatóanyag, az aszpirin, a diklofenák, az ibuprofén és a paracetamol valamelyikét tartalmazza, de bizonyos gyógyszerekben egyéb, a fő hatóanyag hatását is erősítő összetevő (pl. koffein) is megtalálható. Az említett hatóanyagok a paracetamol kivételével mind az úgynevezett NSAID, vagyis a nem szteroid gyulladáscsökkentő készítmények közé tartoznak. Az NSAID-okról azt kell tudni, hogy hatásmechanizmusuk különbözik a gyulladáscsökkentő szteroidokétól, amelyek a mellékvesehormonok szintetikus változatai. (Ez utóbbiakat - súlyos mellékhatásaik miatt - ma már csak nagyon indokolt esetben alkalmazzák.)
Milyen típusai vannak a mellékhatásoknak?
A fájdalomcsillapítók mellékhatásait több szempont alapján is csoportosítja a szakirodalom. “A legcélszerűbb, ha külön tárgyaljuk a szerek hatásmechanizmusából származó, így az egész csoportra jellemző nem kívánt hatásokat, és az egy-egy szerre vagy alcsoportra vonatkozó további mellékhatásokat. Előbbi legjellemzőbb példája a gyomor- és bélrendszeri fekély vagy a vérzési idő megnyúlása. Mivel mindkettő ugyanabból az elemi lépésből vezethető le, amiből a láz- és fájdalomcsillapító hatás, az ilyen mellékhatások teljes elkerülésére nem sok esély van. A második csoportba tartozó mellékhatás független a főhatástól. Ilyen pl. a paracetamol májkárosító, vagy a metamizol vérképzésre gyakorolt hatása” - magyarázta Dr. Zupkó István.
De most nézzük meg részletesebben, hogyan befolyásolják ezek a gyógykészítmények létfontosságú szerveink működését.
Emésztőrendszer
A NSAID szereket tartósan szedő betegek kb. 25%-ánál alakul ki gyomorfekély, ami fájdalmatlan, illetve tünetmentes is lehet. “A gyomor- és bélrendszert érintő mellékhatások a nyálkahártya csökkent védettségével magyarázhatók. A kialakuló bélrendszeri fekély tartós vérveszteséget és vérszegénységet is okozhat. Az egyes hatóanyagok fokozottabban irritálják a gyomor nyálkahártyáját, ha éhgyomorra szedjük a gyógyszert, ezért fontos, hogy a bevétel mindig étkezés közben vagy után történjen. A megelőzés érdekében ajánlott a gyógyszerhatás minimalizálása; indokolt esetben a lehető legkisebb adagban és a lehető legrövidebb ideig alkalmazzuk ezeket a szereket. Egyes kórképek esetén mégis a NSAID-ok szedése bizonyul a legjobb választásnak; ilyenkor a fekélyre hajlamosító hatást savképzést gátló szerekkel semlegesíthetjük. Mivel azonban hosszú távon a savcsökkentők sem kockázatmentesek, nagyon körültekintőnek kell lennünk a különböző gyógykészítmények együttes alkalmazását illetően” - figyelmeztet Dr. Zupkó István.
Vesék
A vesekárosító mellékhatás eredménye, a szervezet só- és víztartalmának növekedése ödémák formájában jelenik meg. Rizikófaktornak számít az időskor, a diabétesz, a szívelégtelenség, a fertőzések, illetve az egyéb gyógyszerek szedése is. De komoly veszélyt jelent a dehidratáltság is, ugyanis ilyenkor a besűrűsödött vizelet miatt a vesében különösen magas koncentrációt ér el a gyógyszer. Jó hír azonban, hogy az akut veseelégtelenség a gyógyszerelés felfüggesztése után visszafordítható.
Szív- és érrendszer
“Az alkalomszerű használat nem jelent veszélyt a vérnyomásra, rendszeres alkalmazás esetén viszont számítani kell a vérnyomás emelkedésére, ami egyrészt a vesékre kifejtett hatás következménye, másrészt a szerek érhatásával is összefügg. Mivel a vérben bizonyos anyagcseretermékek halmozódnak fel és változik az ionösszetétel, a már beállított vérnyomáscsökkentő terápia hatékonysága is romolhat. A keringő vér megemelkedett térfogata, valamint a fokozott sótartalom többletmunkát ró a szívre, így súlyos esetben az NSAID-ok akár szívelégtelenséget is okozhatnak. De a fokozott trombózishajlam is megnyilvánulhat szívinfarktus vagy stroke formájában” - mondja a szakember.
A magzatra is ártalmasak?
Ebben a posztban már részleteztük, hogy a nem szteroid gyulladásgátlók csoportjába tartozó fájdalomcsillapítók miért okoznak átmeneti meddőséget. De mi történhet, ha terhesen szedjük azokat?
"A várandósság alatt valamennyi gyógyszert fokozott óvatossággal szabad alkalmaznunk - lehetőleg csak akkor, ha feltétlenül szükséges. A terhesség első és második harmadában ugyan leírták egyes fejlődési rendellenességek magasabb kockázatát, de ez nem azt jelenti, hogy soha nem szabad alkalmazni, hiszen a kezelt kórállapot, a láz is hordoz magzati kockázatot. Az utolsó harmadban fejlődési rendellenesség már nem várható, de a mellékhatásokhoz hasonló tünetek megjelenhetnek a magzaton is; így előfordulhat veseműködési zavar, fokozott vérzési hajlam, súlyos keringési rendellenesség és a méhösszehúzódások gátlása is kialakulhat, ami késleltetett vagy elhúzódó szüléshez vezethet" - magyarázta Dr. Zupkó István.
Tájékozódni kell és tanácsot kérni
“Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a fájdalomcsillapítóként vásárolt, belsőleg használatos szerek gyakran nemcsak a fájdalmat, hanem a gyulladást, esetleg a lázat is csillapítják. „Ez abban az esetben okozhat problémát, ha a beteg hasonló gyógyszereket szed párhuzamosan, például a fájdalom és a láz enyhítésére. Sok nátha elleni gyógyszer tartalmaz fájdalom- és lázcsillapító anyagokat, ami egyidejű gyógyszerhasználathoz vezethet. Fontos azt is tudni, hogy különböző fájdalomcsillapítók kombinációja nem eredményez gyorsabb vagy erősebb hatást, viszont növelik a súlyosabb mellékhatások kialakulásának esélyét is” – mondta dr. Tábi Tamás gyógyszerész.
A laikus gyógyszerhasználók ma már rengeteg információhoz hozzájuthatnak egy-két kattintással, ám nem egyszerű annyi ellentmondó érv és kutatási eredmény között egyedül tájékozódni és rendet tenni. “Soha nem volt még ilyen nehéz eligazodni az adatok között. A gyógyszerekkel kapcsolatos tudnivalók túlnyomó része szakemberek számára íródott, ezért bárkinek bármilyen kételye adódik, minden esetben kérje ki az orvosa véleményét. A klinikai vizsgálatok pár mondatba sűrített következtetései egyszerűnek tűnnek, ám egyáltalán nem biztos, hogy minden betegre ugyanúgy alkalmazhatók. Az egészség túl értékes ahhoz, hogy az azt meghatározó döntéseinket amatőr tájékozódás eredményére alapozzuk és lemondjunk a szakemberek által nyújtott információ biztonságáról” - fűzte hozzá Dr. Zupkó István.
