Hiába kínozod magad, semmi értelme a méregtelenítő kúráknak

Sőt, nem egyszer előfordult már, hogy valaki belehalt a túlzott folyadékfogyasztásba vagy a lúgosító eljárásba, ezért kimondottan veszélyesek is lehetnek az instant méregtelenítést ígérő módszerek.

Az orvosi figyelmeztetések ellenére azonban még mindig sokan bedőlnek ezeknek a vitalitást/ragyogó bőrt/szép hajat/fogyást ígérő reklámoknak, mert nincs is annál egyszerűbb, mint leemelni az üzletek polcairól egy csodaszert, amitől majd hipp-hopp egészségesebbek vagy szebbek leszünk. A „detox” készítmények gyártói és a trendi tisztító kúrák kiötlői ugyanis magabiztosan állítják, hogy termékeik alkalmazásával könnyedén megszabadulhatunk a szervezetünkben felhalmozódott méreganyagoktól. Érdekes módon tudományosan viszont még nem támasztották alá ezek hatékonyságát. A radikális cukor-, zsír- és kalóriamegvonással járó léböjtkúráktól tehát legfeljebb ledobunk pár kilót, amik aztán hamar visszaszaladnak ránk.

Itt az ideje, hogy az év eleji vagy a tavaszi méregtelenítés hívei szembesüljenek a tényekkel: testünk, köszöni szépen, különböző hókuszpókuszok nélkül, egymaga is megbirkózik a toxinok eltávolításával, hála a máj, a vesék, a bőr és a belek szorgos és rendeltetésszerű munkájának. Gyanítjuk, hogy az egészséges életmódra vágyókat célzó marketingkampányok csak az emberek kizsákmányolásáról szólnak, de azért szakértőkhöz fordultunk, hogy kiderítsük, van-e értelme hinni ezekben a méreg drága méregtelenítő termékekben.

Mi számít méregnek?

„Méreganyag alatt általában olyan vegyületeket értünk, amelyek kis mennyiségben is toxikusak. Gyakorlatilag viszont minden anyag, ami bekerül a szervezetbe, feladatot ró a méregtelenítésért felelős szerveinkre. A legártalmatlanabbnak tűnő, ugyanakkor létfontosságú vegyületeket, például a sót is el kell távolítani, ha túl nagy mennyiségben van jelen, hiszen ez is okozhat halált. Akár nagy, akár kis dózis kell a mérgezéshez, döntően a vese és a máj távolítja el a fölösleges vizet, sókat, vitaminokat, tehát az egyébként szükséges anyagokat, és ezek szabadítanak meg a hétköznapi mérgektől, az alkoholtól, a füstölt húsokban található karcinogénektől, a gyógyszermolekuláktól és az élelmiszereinket szennyező, penészgombák által termelt mérgektől. Ha tehát a vese és a máj nincs túlterhelve, észrevétlenül végzik feladataikat. Baj akkor szokott lenni, amikor egy méreg túl nagy dózisban kerül a szervezetbe ahhoz, hogy eltávolítsák, mielőtt az további károkat okozna” – nyilatkozta a Díványnak Csupor Dezső, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnöke.

Hogyan távoznak belőlünk a mérgek?

„A szervezetbe jutó vagy a szervezet által termelt vízoldékony mérgező anyagok változatlan formában ürülnek ki az epével vagy a vizelettel, míg a zsíroldékony mérgeket a máj először közömbösíti, majd vízoldékonnyá alakítja át, ezután távoznak a szervezetünkből. Természetesen más módon, például verejtékezés vagy hányás útján, széklettel, tüdőn, nyálon, vagy anyatejen keresztül is meg tudunk szabadulni a toxinoktól, de a méregtelenítésben a májnak van a legfontosabb szerepe" – magyarázta dr. Bakonyi Géza belgyógyász, nefrológus szakorvos.

Van egyáltalán bármilyen hatása a méregtelenítő termékeknek?

„Ha valóban van valamilyen befolyásuk, akkor az jellemzően a has- vagy vizelethajtó hatást jelenti, ezzel azonban nem érik el azt a fogyasztók által várt eredményt, hogy a mérgeket szelektíven kiürítsék a szervezetből. A reklámokban előadott hangzatos működési elv ellenére tehát legfeljebb a fokozott széklet- és vizeletürítés szubjektív élményét adják meg az erre vágyóknak. Egy fájdalomcsillapító hatékonyságát a fogyasztó könnyen lemérheti, egy méregtelenítő termék hatásosságát viszont nem ítélheti meg ilyen objektíven. Aki hinni akar a méregtelenítésben, az szinte érzi a hatást, még akkor is, ha placebót kap - és a legtöbb esetben valójában drága placebót vásárolnak. Tudományos megalapozottságról beszélni nem lehet, a termékek mögötti üzleti modellek azonban meglehetősen sikeresek” – fűzte hozzá a szakember.

Csodaszerfüggők lettünk?

Csupor szerint sokan azért válnak egyes „csodaszerek” megszállottjaivá, mert rosszul értelmezett egészségtudatosságból mindent igyekeznek megtenni az egészségükért. „Pedig sokkal többet érne, ha egészségesen táplálkoznának és rendszeresen mozognának, ahelyett, hogy a helytelen életmód következményeit kampányszerű kúrákkal próbálnák korrigálni. Mások súlyos betegként kapkodnak fűhöz-fához, mert némelyik méregtelenítő kúra azt ígéri, hogy gyógyulást hoz számukra, de a siker végül elmarad, miközben a remény vámszedői meggazdagszanak” – mondta a szakértő, majd hozzátette:

Súlyos következményei is lehetnek egy-egy eljárásnak

Az alkálisó-kúra – lényege az állítólagos savas tumorsejtek ellúgosítása – hatásosságát sem igazolták még, halálos áldozata viszont már van ennek az alternatív rákterápiának. De a drasztikus hashajtás is okozhat komoly elektrolitháztartási zavart és szívműködési zavarokat. „A legveszélyesebb az, amikor a méregtelenítést lúgosítással próbálják megoldani: vénába fecskendezett lúgoldattal már több ember halálát okozták, de a szájon át alkalmazott lúgkezelés is kifejezetten veszélyes” – figyelmeztet Csupor Dezső.

Az angliai Milton Keynes kórház orvosai nemrég számoltak be egy 47 éves nő esetéről, aki az intenzív osztályon kötött ki, miután rengeteg gyógynövényt tartalmazó készítményt (máriatövis, molkosan, l-theanin, glutamin, B-vitamin-komplexek, zsályatea, verbéna, zöld tea, macskagyökér) és túlzott mennyiségű vizet fogyasztott, hogy a ünnepi dőzsölések után méregtelenítse szervezetét. A nő eleinte zavart volt, majd egy roham után összeesett. A kórházi vizsgálat során kiderült, hogy hiponatrémia alakult ki nála, vagyis veszélyesen alacsony volt a nátriumszint a vérében, miközben a víz kezdte felduzzasztani a sejtjeit. Súlyos esetben, amikor az idegrendszer sejtjeit is érinti a probléma, kóma és halál is beállhat. A brit nőt végül hipertóniás sóoldattal és kalcium-kloriddal kezelték, aminek köszönhetően felépült, ám ez csak egyetlen a sok hasonló eset közül.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bár a reklámok nem ezt sugallják, a természetes eredetű készítményeknek is vannak mellékhatásai, és hogy minden esetben utána kellene járni, hogy azok alkalmazhatók-e az orvosok által felírt gyógyszerekkel egy időben. „Nem léteznek mágikus pirulák, tapaszok, italok vagy krémek, amik csodát művelnek. Testünk elvégzi a méregtelenítést mindenféle hóbort nélkül, ezért a legjobb megoldás a kiegyensúlyozott étrend és a rendszeres testmozgás” – tette hozzá Csupor Dezső.

shutterstock 551191654

Kidobott idő, pénz és energia

Így minősíti a brit Sense About Science a méregtelenítést. „Csak egyetérteni tudok ezzel, mivel az effajta kezelések és diéták hatásosságára nincs bizonyíték. Az, hogy konkrétan milyen mérgeket kell eltávolítani, többnyire nincs meghatározva, és rendszerint arra sincs bizonyíték, hogy a páciensben bármiféle mérgező anyag felgyülemlett volna. Egyes internetes oldalak is olyan nonszensz állításokkal akarnak meggyőzni minket, hogy szervezetünkben évente több kilogrammnyi felesleges méreganyag halmozódik fel. Ha ez valóban így volna, bizony, nagy bajban lennénk” – érvel Dr. Bakonyi Géza.

Az „energetizál” is egy tipikus kulcsszava azoknak, akik igyekeznek rávenni az egészségtudatos életmódra törekvőket a tisztítókúrákra és a termékeik fogyasztására. Pedig egy gyümölcslevekből, erőlevesből vagy teákból álló, rendkívül kalória- és tápanyagszegény étrend minden, csak nem energetizáló, hiszen a minimális energiabevitel miatt drasztikus izomleépülés alakulhat ki. Ráadásul az erőnlét csökkenése mellett az anyagcsere is lelassul, így amint visszatér a diétázó a normál étrendre, esélyes, hogy hízni fog.

Tudtad? Egykor még a bélrendszernek is volt istene

Béltisztítást több ezer éve végeznek az emberek: már az ókori egyiptomiak is úgy gondolták, hogy jót tesz az egészségnek, ha vizet juttatnak a végbélbe, de a vastagbél átfújásos módszerét is ismerték. Ennek fortélyait az udvari orvosok Ozirisz istentől kapták, „a fáraó hátsó felének pásztora” címet pedig mindig egy fontos állami hivatalnok viselte. Vannak arra utaló források is, hogy az ókori Rómában külön isten (Creptius) őrizte a bélrendszert. Az önmérgezés régi elmélete alapján a belek salakanyag-tartalma megmérgezheti a testet, ami több betegség oka lehet. Amikor világossá vált, hogy a tudományos elképzelés téves volt, és a beöntések, méregtelenítések nemcsak hatástalanok, hanem kockázatosak is lehetnek, kuruzslásnak minősítették azokat és idővel feledésbe is merültek a bizarr eljárások. Egészen mostanáig...

Sántítanak az érvek

Rengeteg kétes vagy téves információ kering az interneten a méregtelenítéssel kapcsolatban (is). Ezekből szemezgettünk egy kicsit.

„A vastagbélben pangó salakanyagok újra felszívódásával folyamatosan mérgezzük saját magunkat. Egyes nézetek szerint ez a visszamérgezés az alapja a legtöbb megbetegedésnek. Ezek a lerakódások ráadásul megakadályozzák az értékes tápanyagok optimális felszívódását, és így még kevesebb vitamin és ásványi anyag tud hasznosulni a szervezetünkben."

„Ezt az elméletet semmiféle tudományos vizsgálat nem támasztja alá. Az emésztés és a felszívódás túlnyomó részben a vékonybélben történik, a vastagbélben már csak a víz és az ionok, valamint bizonyos vitaminok szívódnak fel, illetve a bélbaktériumok bontó tevékenysége, valamint K- és B-vitamin-termelés zajlik. De a legnagyobb baj ezzel az elmélettel az, hogy terápiaként hashajtást és beöntéseket javasol, arról viszont hallgat a szerző, hogy ezen beavatkozásoknak komoly szövődményei lehetnek. A beöntés nyálkahártya-sérülést, végbél-perforációt, folyadéktúlterhelést, keringési elégtelenséget, valamint az elektrolitháztartás zavarait okozhatja" – figyelmeztet dr. Bakonyi Géza.

„Egyes élelmiszereink lúgosítanak, de sajnálatos módon majdnem minden, a szokásos értelemben vett finom falat savasítja testünket. A savak csak akkor károsak, ha túl sok marad vissza belőlük. Ilyenkor a test a felesleget a táplálékokból származó bázisokkal próbálja meg semlegesíteni. Ha nem táplálkozunk megfelelően, akkor a szervezet nem kapja meg a szükséges mennyiségű bázisokat. Ezek hiányában pedig az ásványi anyag készletek kifosztásával köti meg a felesleges savakat, és elraktározza a kötőszövetben. Ez évek alatt több kilónyi ásványi anyagokkal megkötött méreganyagot jelenthet. Ráadásul a szervezetünkben található mikroorganizmusok, vírusok, baktériumok és gombák savas környezetben szaporodásnak indulnak, és anyagcseretermékeikkel még savasabb környezetet teremtenek."

Dr. Bakonyi Géza szerint ezek az állítások is nélkülöznek mindenfajta élettani ismeretet. A szakértő kifejtette, hogyan is működik valójában szervezetünkben a sav-bázis egyensúly. „A testnedveinknek van egy optimális pH értéke, amelyre szervezetünk állandóan felügyel. (A pH egy adott oldat kémhatását – savasságát vagy lúgosságát – fejezi ki.) A tápcsatorna különböző részeinek más és más a kémhatása; a gyomor erősen savas, a többi része pedig lúgos. A gyomor savassága szerepet játszik a tápanyagok lebontásában és felszívódásában, valamint a tápcsatorna ezen szakaszának kórokozó-mentesítésében, tehát pont a savasság pusztítja el a gyomorban a kórokozókat. Ha bizonyos gyógyszerekkel lúgosítjuk a gyomor kémhatását, akkor kórokozók megtelepedését segíthetjük elő, és a tápanyagok lebontása és felszívódása is zavart szenvedhet – magyarázza Dr. Bakonyi Géza. „Egészséges emberben a vizelet lehet savas vagy lúgos kémhatású. A vizelet kémhatásának a betegségek megállapításában nincs nagy jelentősége, túlnyomóan növényi táplálkozás mellett lúgos, míg a bőséges fehérjefogyasztás savas irányba tolja el a kémhatást. A vesekövek egyes típusai pedig savas közegben, más típusai lúgos közegben alakulnak ki" – tette hozzá.

shutterstock 547848130

A vér és az emberi szövetek kémhatásáról azt érdemes tudni, hogy normál esetben enyhén lúgos és nagyon szorosan van kontrollálva, csak minimális ingadozások fordulnak elő. Például a vér pH-ja 7,35 és 7,45 között ingadozik, és 7 alá csak nagyon súlyos, életet veszélyeztető betegségek esetén megy (7 alatti pH esetén beszélünk savas kémhatásról). „A vérbe vagy a szövetekbe jutó savakat vagy lúgokat a másodperc törtrésze alatt semlegesítik a úgynevezett pufferrendszerek, így megakadályozzák a kémhatás nagyobb ingadozását, majd a felesleges savat vagy lúgot a légzőrendszer és a vese eltávolítja, tehát semmiféle raktározás nincs a kötőszövetekben. Röviden összefoglalva: semmilyen diéta nem fogja a vért vagy a szöveteket lúgosítani, mivel a pufferrendszerek azonnal visszaállítják az eredeti kémhatást - ami eleve lúgos" – árulta el a szakember.

A lényeg tehát, hogy sokkal többet teszünk egészségünkért, ha egyszerűen betartunk néhány aranyszabályt: kiegyensúlyozott táplálkozás, rendszeres testmozgás, elegendő alvás és a káros szokások kerülése.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek