Vannak emberek, akik úgy érzik, többet érnek, különlegesebbek, jobbak más embereknél. Aki pedig több és jobb, az nyilván többet és jobbat is érdemel. Legalábbis ő így véli. A feljogosítottság a kapcsolatokban a kölcsönösség ellen hat, viszont erősítheti az uralkodás, a kontroll, az erőfitogtatás megnyilvánulásait. A feljogosítottság hitével élőkkel tehát nem könnyű a lét, de egy friss kutatásból úgy tűnik, nekik se sokkal egyszerűbb a saját bőrükben. Az ilyen ember élete ugyanis csupa csalódás.
“A feljogosítottság szélsőséges érzése mérgező nárcisztikus tulajdonság, ami folyamatos frusztrációval, csalódásokkal jár.” - állítja dr Joshua Grubbs, a kutatás vezetője. - “Az idő, az élet, az egészség, az öregedés, a társas világ gyakran nem úgy bánik velünk, ahogy szeretnénk. Ezek a tapasztalások pedig különösen fenyegetőek lehetnek a feljogosítottság hitében élő embereknek, mert alapjaiban kérdőjelezi meg a saját magasabbrendűségükről alkotott képüket. ”
A Psychological Bulletinben megjelent tanulmányban amerikai pszichológusok 170 kutatás eredményeit elemezve megállapították, hogy a feljogosítottság hosszú távon viselkedések és érzések olyan mérgező spirálját alakítja ki az emberekben, ami jelentősen rontja életminőségüket. A feljogosítottság érzése ugyanis az élet során rendszeresen csalódáshoz, az énkép fenyegetettségéhez, az igazságtalanság érzéséhez vezet. Ez pedig mások felé irányuló dühöt, indulatokat, bizalmatlanságot szül. A másik lealacsonyítása és ezzel párhuzamosan a saját különlegességének belső megerősítése pedig újra és újra ugyanebbe a csalódásspirálba húzza bele az embert.
A feljogosítottság erősödése egyébként időszakosan ugyan segít megszabadulni a negatív érzésektől, azonban akkor, ha folyamatosan ezzel a megoldással él valaki, tönkreteszi az emberi kapcsolatait. Azt ugyanis, amikor az ember meg van győződve arról, hogy mindent meg kellene kapnia, amit akar - gyakran a semmiért cserébe - a környezet számára hosszabb távon nem elviselhető, így a feljogosítottság érzésével élő ember egyre magányosabb, egyre csalódottabb, és így egyre boldogtalanabb lesz.
Azokban az esetekben, amikor a feljogosítottság nem mély sérülésekből, nem nárcisztikus személyiségzavarból fakad, hanem társadalmi termék - ahogy ez a fiatalabb generációnál látszik - ott a hála és az alázat gyakorlása segíthet megtörni ezt az ördögi kört. Szélsőséges esetben azonban egyedül nem sokat lehet tenni a sérülékenység elkerülése érdekében: az érintettek közül kevesen ismerik ugyanis fel viszonyulásuk következményeit.
