Egy friss hazai kutatás felvázolta Magyarország boldogságtérképét.
Ha ön 30-50 év közötti nő, diplomás, családos, a Dunántúlon él egy kisebb településen, jól tud megküzdeni a stresszel és vannak klassz eszközei arra, hogy olyan lehetőségeket teremtsen, amiktől jobban érzi magát a bőrében, akkor nagy eséllyel boldogabb az átlagnál. Legalábbis elnagyoltan így foglalható össze a legújabb hazai boldogságkutatás eredménye, amit az ELTE PPK Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja végzett a Jobb veled a világ alapítvány felkérésére.
A Jobb veled a világ alapítvány elnöke, Bagdi Bella életmódfejlesztő tréner egy sajtótájékoztatón beszélt 2014 óta működő, a pozitív pszichológia eredményeire támaszkodó boldogságprogramjukról. A program keretében az emberek ingyenesen sajátíthatnak el és gyakorolhatnak be olyan boldogságfokozó technikákat, melyektől jobb lesz a mindennapi lét. A felnőtteknek szóló programon túl az alapítvány pedagógusok képzésével is foglalkozik, akik aztán iskolai keretek között, boldogságórákon fejlesztik a fiatalok életszeretetét. “A boldog ember tudatosabb, felelősségteljesebb, jobban elfogadja önmagát és másokat is, így képessé válik arra, hogy boldog családot, közösséget és boldog társadalmat hozzon létre.” - mondta Bagdi Bella - “A boldogság tehát nem magánügy, az egyén boldogsága a közösséget is érinti.”
De vajon, hogy áll valójában a boldogsággal a közösségünk? Mennyire boldogok körülöttünk az emberek? Mi befolyásolja a boldogságszintjüket? Az alapítvány munkatársai többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ, melyet végül prof. Oláh Attila, prof. Vargha András és Csengődi Márta kutatási eredményei hoztak meg. A több, mint három hónapon át tartó felmérésben az ország 800 településéről 5332 fő vett részt, akik online válaszoltak a jóllétükkel, stressztűrő kapacitásukkal, mentális egészségükkel és boldogságteremtő stratégiáikkal kapcsolatos kérdésekre.
A Közép-Dunántúlon jó, Észak- Magyarországon kevésbé
A felmérésből kiderült, hogy az ország gazdagabb régióiban boldogabbak az emberek, azon belül is a Közép-Dunántúl a legboldogabb régió az országban. A legkevesebb boldogság Észak-Magyarországnak és a Dél-Dunántúlnak jut, megyei bontásban pedig Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy lakossága szomorkodik a leginkább. A legboldogabb magyar emberek Vas, Zala Veszprém és Komárom-Esztergom megyékben élnek. Városi bontásban egyébként a boldogságlistán Győr vezet, míg Miskolcon a legboldogtalanabb a nép. Mondjuk az, hogy a megyeszékhelyek közül vajon miért Tatabányán vallják magukat a legtöbben boldognak, nem derül ki egyértelműen a kutatásból.
Középkorú vállalkozónak lenni menő
Az adatokból látszik, hogy a kisebb településen jobb az élet, legalábbis az ott élő nők boldogabbak, mint a nagyvárosok lakói. Egyébként a magyar nők eleve boldogabbak, mint a férfiak, ami a nemzetközi kutatásokkal is összhangban áll: Európában egyedül Angliában fordított a nemi boldogságarány. Oláh Attila professzor szerint a nők magasabb boldogságszintjének az lehet az oka, hogy ők több és kifinomultabb boldogságfokozó technikákat képesek alkalmazni, mint a férfiak.
Nemtől függetlenül 30-50 év között vagyunk a legboldogabbak, különösen, ha kapcsolatban élünk vagy házasok vagyunk. A magyar egyedülállók tehát nincsenek jól a bőrükben, de valószínűleg szinglinek lenni még így is jobb, mint beleugrani egy pánikkapcsolatba. Ha pedig már családunk van, akkor az jó, ha minél nagyobb: a négy vagy több gyerekes szülők ugyanis jóval boldogabbnak vallották magukat társaiknál.
Hiába tudjuk a világ legrégebb óta tartó boldogságkutatásának eredményeiből, hogy nem a pénz, hanem a jó kapcsolatok azok, amik boldoggá és egészségessé tesznek minket, a hazai adatokból úgy látszik, a boldogság szoros együttjárást mutat a magasabb vagyoni helyzettel. Minél gazdagabbnak vallotta magát ugyanis egy résztvevő, nagy valószínűséggel annál boldogabbnak is érezte magát. A nemzetközi és hazai adatok közötti ellentmondásnak valószínűleg az az oka, hogy a folyamatos pénzügyi gondok, a bizonytalanság negatívan hatnak a jóllétünkre, és a pénz szerepe csak egy bizonyos anyagi biztonság felett veszíti el a boldogságunkra gyakorolt jelentőségét. Bár a bizonytalanság általában nem segít azon, hogy jobban legyünk a bőrünkben, Magyarországon mégis a vállalkozók vallották magukat a legboldogabbnak, őket követik a gyesen és gyeden lévők. A foglalkozást tekintve a legalacsonyabb boldogságszint a munkanélkülieknek jutott.
Az adottságok ugyan lehetnek nehezek, de a boldogság tanulható
A boldogságot befolyásoló tényezőket figyelembe véve a kutatából kiderült, hogy a legfontosabb a boldogságteremtő készségeink megléte, ez magyarázza a boldogságérzés majd negyedét, ezt követi a stresszkezelési technikáink hatékonysága (19%), az anyagi helyzet (14%) és az érzelmi, pszichológiai, szociális és spirituális jóllétünk összessége (11%). A boldogtalanságunkkal mindeközben leginkább a negatív jövőkép függ össze, vagyis az, ha az ember úgy érzi nem tud előre jutni az életben, ha bizonytalan, reményvesztett. Az adatok alapján azok, akik így vannak a jövővel az átlagnál nehezebben küzdenek meg a stresszel, és alacsonyabb a boldogságteremtő készségük is. Oláh Attila elmondta, hogy a boldogság és lelki egészség összefügg, a jóllét szoros együttjárást mutat a mentális egészség szintjével. A kutatásban résztvevőknek csupán 12,3 százaléka éri el a mentális egészség csúcsállapotát, ami az uniós országok között nagyon alacsony szám.
A lényeg tehát, hogy a boldogságunk rajtunk múlik, és figyelemmel, tudatossággal, a pozitív pszichológia módszereivel fejleszthető, tanulható. Fejleszteni pedig ezt a készséget mindennél jobban mégéri: ez ugyanis nemcsak az életünk minőségét befolyásolja, de azt is, meddig élünk.
Ha kedvet kapott tanulni, ha szeretne többet tenni a boldogabb, teljesebb életért, jöjjön el szeptember 20-án előadássorozatunk első alkalmára, és hallgassa meg, mit mond a boldogságról dr. Szondy Máté klinikai szakpszichológus. Nincs már sok hely, de talán önnek még akad: itt regisztrálhat.
