Az optimizmus pedig klassz: hosszabb, boldogabb és egészségesebb életet jelent. Ráadásul elég jö megélni is.
Van, aki alapvetően a jó dolgokat látja meg az életben, a jó kimenetelt várja, hisz abban, hogy a jövő klasszabb lehet, és van, aki inkább a rosszra számít. Léteznek tehát optimista és pesszimista emberek. A kutatásokból tudjuk, hogy optimistának lenni mégéri. Nemcsak azért, mert optimistaként jobb érzés a bőrünkben lenni, de azért is, mert ezzel a szemlélettel tovább lehet élni, egészségesebben és boldogabban, mintha folyton sötét jövőkép lebegne a szemünk előtt. Nem véltelen, hogy a pozitív pszichológia kutatói lelkesen foglalkoznak azzal, hogyan lehetne bennünket optimizmusra tanítani. De vajon tényleg lehetséges ez? Megváltozhat a mindennapokhoz, a jövőhöz való hozzáállásunk? Egy, a Research Digest oldalán nemrég publikált metaanalízis szerint igen. Legalábbis egy rövid időre mindenképp.
Az ausztrál John Malouff és Nicola Schutte az elmúlt évekből 29 kutatást, több, mint 3000 ember eredményeit tekintették át, hogy kiderüljön vajon a különböző optimizmust fejlesztő módszerek mennyire működnek hatékonyan. A szerzők eredményeiket a The Journal of Positive Psychology nevű lapban publikálták. A számos áttekintett módszer közül volt, ami kognitív viselkedésterápiára, tudatos jelenlétre, az önbecsülés fejlesztésére vagy egyéb alternatív módszerekre épült, az eredmények szerint azonban a leghatékonyabban a Legjobb lehetséges szelf-nek keresztelt gyakorlat működött.
Ebben a gyakorlatban a az emberek legalább fél órát töltöttek azzal, hogy elképzelték magukat egy olyan jövőben, ami számukra a lehető legjobban alakult, amiben keményen dolgoztak és elérték az életben kitűzött céljaikat. A feladatban az élet minden fontos területét át kell gondolni a karrierünktől az egészségünkön át az emberi kapcsolatainkig, ráadásul a lehető legrészletesebben: minél több részletét dolgozzuk ki és írjunk le a jövőbeni énünknek, és azoknak a körülményeknek, amiben vagyunk, annál többet lehet profitálni a gyakorlatból.
A kutatások áttekintéséből kiderült, hogy bár ez a gyakorlat a leghatékonyabb optimizmusfejlesztő, a hatóideje korlátozott. Tehát a gyakorlat elvégzését követően az esetek nagy részében egy ideig valóban optimistább az emberek jövőképe, de a hatás nem lesz tartós. Az mindenesetre egyértelmű, hogy az optimizmus fejlesztő, tanulható, amit nehéz élethelyzetben remekül használhatunk arra, hogy lelki elsősegélyt nyújtsunk önmagunknak. Próbálja ki, hátha önnél is működik.
Ha pedig ennél is többet szeretne tenni a boldogabb, teljesebb életért, jöjjön el szeptemberben előadássorozatunk első alkalmára, és hallgassa meg, mit mond a boldogságról dr. Szondy Máté klinikai szakpszichológus. Sok hely már nincs, de talán önnek még akad: itt regisztrálhat.
