Nemrég írtunk arról, hogy hogyan alakulhatott ki a jobb oldal iránti elfogultság, ami alapján logikusnak tűnik azt gondolni, hogy egy jobbkezeseknek szánt világban a balkezes embereket csak hátrányos megkülönböztetések érik. Tény, hogy régen nem volt leányálom az életük, ma viszont már nemhogy nem üldözik őket, de a kutatások szerint jó néhány szempontból kimondottan kedvezőbb helyzetben vannak, mint jobbkezes társaik. Összeszedtünk néhány érdekességet a rejtélyes jelenségről. Íme:
Néhány sport a balkezeseknek kedvez
A biztonsági szabályok miatt a balkezesek hátrányban vannak például a lovaspólóban, ahol az ütőfejet a ló jobb kéz felőli oldalán kell tartani, ugyanakkor néhány csapatsportban (krikett, futball), valamint csapatban való együttműködést kevésbé igénylő labdajátékokban (tenisz, asztalitenisz, tollaslabda), illetve olyan esetekben, ahol az ellenfelek közvetlenül érintkeznek egymással (pl. boksz, birkózás, karate, judo), a balkezesek általában magasabb szinten teljesítenek jobbkezes társaiknál. Ennek oka, hogy a balkezesek – mivel kisebbségnek számítanak - sokkal inkább hozzá vannak szokva a jobbkezes ellenfelekkel való versenyzéshez, mint amennyire a jobbkezesek számára természetes a balkezes ellenfelekkel való küzdelem. Tudta, hogy a sportvilág élmezőnyének a fele balkezes dominanciájú, és hogy a legsikeresebb baseball-játékosok több mint fele balkezes?
Intelligensebbek és kreatívabbak?
A New York-állambeli St. Lawrence Egyetem számos kutatást végzett bal- és jobbkezesekkel arra vonatkozóan, hogy kik rendelkeznek magasabb intelligenciaszinttel, és arra jutottak, hogy a balkezesek gyorsabb észjárásúak, jobbak a problémamegoldó készségeik, bővebb a szókincsük, valamint az IQ-szintjük magasabb, mint jobbkezes társaiknak. Mivel azonban a két csoport intelligenciaszintje közötti eltérés csekély mértékű, egy másik nagy vizsgálatban pedig nem találtak különbséget a kognitív képességek kapcsán, összességében elhanyagolható az összefüggés mértéke.
Egy másik felmérésben a megkérdezett balkezesek többsége azt állította magáról, hogy meglehetősen jól rajzol és/vagy ügyesen bánik a hangszerekkel, ezáltal szívesen helyezkedne el a művészvilágban. Anekdotikusak azonban azok a tényszerű megállapítások, amelyek szerint a művészek, a feltalálók és a zenészek jellemzően balkezesek - vagy fordítva -, ezek ugyanis abból a leegyszerűsített elképzelésből erednek, hogy a jobb agyfélteke (ami a bal kezet irányítja) felelős a kreatív gondolkodásért. A tévhit terjesztői olyan híres emberekkel példálóznak, mint Leonardo da Vinci, Goethe, Mark Twain, Nikola Tesla, Charlie Chaplin, Paul McCartney, Jimi Hendrix. Chris McManus pszichológus szerint statisztikailag ugyan valóban megfigyelhető a balkezesség és a kreativitás közti korreláció, tudományosan azonban még nem bizonyították be az összefüggést – írja Christian Jarrett pszichológus a Psychology Today oldalon.
Érdekes, hogy az általánosítások alapján a jobbkezeseknek ugyan jobbak a kognitív funkcióik, míg a balkezesek hatékonyabban képesek ismereteiket továbbgondolni és azokból új koncepciót alkotni, azaz kreatívabbak, mégis kevesebbet keresnek, mint jobbkezes társaik - legalábbis a Harvard Egyetem új kutatása szerint átlagosan 10-12 százalékkal kevesebbet.
Jobb arcfelismerők
Egy vizsgálatban a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mennyivel jobb a balkezesek reakcióideje egy-egy arc felismerésénél – és hogy mennyire pontosan tudják beazonosítani az arcokat -, amikor idegenekről, híres emberekről, barátokról vagy saját magukról mutatnak nekik képeket. Azt találták, hogy az egyenes és a fejjel lefelé álló önarcképeket sokkal gyorsabban azonosították az alanyok – szemben más emberek arcával – ami más feladatok elvégzésénél is az ellenoldali dominanciára utalt. A balkezeseknél tehát az önészlelés és önfelismerés összefügghet a jobb agyfélteke idegi aktivitásával, és az eredmények alátámasztják azokat a korábbi vizsgálatokat is, amelyek szerint az önmagunkkal kapcsolatos tudatosság korrelál a jobb prefrontális aktivitással. A jobbkezesek szintén a jobb agyféltekéjükkel ismerik fel az emberi arcokat, ami azonban esetükben a nem domináns oldalt jelenti. Ez valószínűleg csak a jéghegy csúcsa, hiszen a balkezeseket rutinszerűen kizárják a képalkotó vizsgálatokból. Mivel ugyanis másként működik az agyuk, az eredményeket is elrontják.
Egyes mentális betegségek körében gyakoribb a balkezesség
Vizsgálatok szerint a balkezeseknél nagyobb az esélye annak, hogy kialakuljon náluk valamilyen pszichiátriai vagy fejlődési rendellenesség, mint a skizofrénia (20 százalékuk balkezes), a szorongás, a depresszió, a diszlexia vagy az ADHD.
Ennek okait egyelőre nem sikerült tisztázni, de a kutatók az agyféltekék aszimmetriájára, illetve a bal agyfélteke nyelvi és beszédfunkciókért felelős területeire gyanakodnak. A jobbkezeseknek általában a bal agyféltekéjük domináns, ez a tendencia azonban nem igaz a balkezesekre – legalábbis ezt hitték korábban a tudósok. A balkezesek kb. 70 százaléka ugyanis szintén a bal agyféltekére hagyatkozik a nyelv- és beszédfeldolgozás során, és egyéb kulcsfontosságú agyfunkciókat illetően – állítja Metten Somers pszichiáter. A fennmaradó 30 százaléknál vagy jobboldali dominancia, vagy mindkét agyféltekét érintő eloszlás figyelhető meg, és náluk nagyobb gyakorisággal fordulnak elő agyi rendellenességek vagy tanulási problémák.
A legtöbb emberre valamilyen agyféltekei dominancia jellemző, a szimmetriát – amikor egyik félteke sem domináns – pedig a kutatók a rendellenességekkel hozzák kapcsolatba. Egyes tanulmányok szerint például a skizofrén személyeknél sokkal inkább a szimmetria figyelhető meg, míg a nem skizofrén embereknél meg lehet különböztetni valamilyen agyféltekei dominanciát.
Egy 2008-ban végzett vizsgálat során pedig azt találták, hogy a bal- illetve a kétkezes gyerekeknél nagyobb eséllyel alakulnak ki az ADHD tünetei. Egy 2010-ben, a Pediatrics című szaklapban megjelent tanulmány - amibe 8000 gyereket vontak be – szerint viszont inkább a kétkezesség, mintsem a balkezesség hozható összefüggésbe az ADHD tüneteivel. De a nyolcéves korban a kétkezesség és az ADHD tüneteinek együttjárása segít a szakértőknek pontosabban megjósolni, hogy a gyerekeknél évekkel később, 16 éves korban is fennállnak-e majd a tünetek. Vajon érdemes lenne átszoktatni ezeket a gyerekeket a jobbkezességre vagy azzal csak ártanánk nekik?
A kutatók a bal agyfélteke modellje alapján klinikailag vezérelt beavatkozásokat dolgoztak ki, ahol a mágnesességet vagy a villamosságot használják az idegi aktivitás egyensúlyának a megfelelő agyféltekébe való eltolására. A leggyakoribb mentális rendellenességek, mint a depresszió vagy a szorongásos zavarok kezelésének az érintettek testi sajátosságait figyelembe véve testreszabottnak kell lennie. Ha jobbkezesek vesznek részt egy olyan terápián, amelynek során növelik a bal agyfélteke aktivitását, az az alanyok előnyére válik. Ha viszont a balkezesek ugyanezt a kezelést kapják, azzal csak ártanak nekik és sérülhetnek, hiszen pont ennek ellenkezőjére van szükségük. Esetükben tehát meg kell fordítani az irányt ahhoz, hogy elősegítsük neurális hálózatuk megfelelő működését.
Tényleg hamarabb halnak meg?
Ez a tévhit egy 1988-ban, a Nature című szaklapban megjelent tanulmányból ered, ami szerint a jobbkezesek tovább élnek. A pszichológusok baseball-játékosok élettartamára vonatkozó adatokat elemeztek és arra jutottak, hogy a balkezes játékosok átlagosan 9 évvel korábban halnak meg, mint jobbkezes társaik. Chris McManus, a téma szakértője szerint azonban a kutatók ott tévedtek, hogy csak az elhunytak számára hagyatkoztak és nem vették figyelembe, hogy a balkezesség aránya a 20. században nőtt, vagyis a vizsgált időszakban a balkezesek átlagéletkora alacsonyabb volt a jobbkezesekénél. McManus azzal a hasonlattal élt, hogy a Harry Potter rajongók fiatalabbak, mint a nem rajongók.
„Kérdezzük meg néhány, nemrég elhunyt ember rokonait, hogy az elhunyt családtag olvasott-e Harry Pottert és biztosan találni fogunk köztük egy fiatalon elhunyt, egykori Harry Potter-rajongót, de ez azért van, mert a Harry Pottert olvasók a fiatalabb korosztályból kerülnek ki” – érvel a szakértő. Egy 1994-ben készült, krikettjátékosokról szóló tanulmány szerint sem függ össze általánosságban véve a balkezesség a magasabb halálozási aránnyal. Egy ehhez köthető másik mítosz, hogy a balkezesek sokkal fogékonyabbak az immunbetegségekre. McManus és Phil Bryden 89 korábbi tanulmányt elemzett, amelyek 21 ezer páciens adatait tartalmazták és kiderült, hogy a balkezeseknél az immunbetegségek kifejlődése semmilyen szisztematikus tendenciát nem mutatott.
A balkezesség néhány lehetséges oka
Norman Geschwind neurológus elmélete szerint a magasabb tesztoszteronszint magzati korban balkezességhez vezet, mivel a tesztoszteronszint befolyásolja a magzat agyának fejlődését: a férfi agy később fejlődik ki, mint a női, illetve a bal agyfélteke később, mint a jobb. A tesztoszteron elfojtja a bal agyfélteke fejlődését, ezáltal a jobb agyfélteke erőteljesebben fejlődhet. A magzat tehát nagyobb valószínűséggel válik balkezessé, mivel a jobb agyfélteke irányítja a test bal oldalát.
Más megfigyelések alapján a születéskor fellépő stressz is kiválthat balkezességre való hajlamot, valamint genetikai okok is közrejátszhatnak a balkezesség kialakulásában, de nem kizárólagosan. Ha mindkét szülő balkezes, akkor is csak 46% annak az esélye, hogy a gyerek is balkezes lesz, de ebben a környezeti tényezők is szerepet játszanak (a két szülőtől a bal kéz használatát látja). De létezik szerzett balkezesség is, ami azt jelenti, hogy a jobb kéz hosszabb idejű (6 hónap vagy több) sérülése esetén sokan válnak balkezessé és a gyógyulásuk után is a bal kezüket használják gyakrabban.
Az általánosan elfogadott magyarázat szerint azonban a balkezesség nem megszokás, hanem biológiai alapokon nyugvó, a balt a jobbal szemben előnyben részesítő kézhasználat, ami a jobb agyféltekei dominanciával magyarázható. Már a magzati korban eldől, hogy melyik agyfélteke lesz a domináns és ennek a megváltoztatására tett kísérlet súlyos zavarokhoz vezethet. Ilyen például a dadogás, az olvasási (diszlexia), írási (diszgráfia) és számolási (diszkalkulia) nehézségek, a magatartásbeli problémák vagy az egyensúlyzavar, de az érintett gyerekek könnyen veszíthetnek magabiztosságukból, így komoly lelki problémák alakulhatnak ki náluk. Éppen ezért a pedagógia mai álláspontja szerint balkezes gyereket „átszoktatni” szigorúan tilos.
Rengeteg feladat vár még tehát a kutatókra, hogy megválaszolják a jobb-és balkezesség jelenségének miértjeit és hogyanjait, de addig is érdemes szem előtt tartani, hogy általánosságban véve nem számít, ki milyen kezes, és egyik kézhasználat sem jobb a másiknál, ezért nincs is értelme ez alapján megítélni másokat.
