A múlt század óta globálisan és drasztikus mértékben terjed a rövidlátás. Felmérések szerint Délkelet-Ázsiában a hatéves gyerekek körében negyven, a fiatal felnőtteknél pedig már 80-90 százalék a rövidlátók aránya, és bár nyugaton nem ennyire drámai mértékben, de szintén növekszik a számuk. „Európában a 25-29 évesek közel felét érinti a probléma és elgondolkodtató, hogy a miópia előfordulása az 1960-as években születetteknél az 1920-as években született emberekéhez képest megduplázódott” – írja Chris Hammond, a King's College London szemész professzora a The Conversation oldalon. Szakértőket kérdeztünk arról, hogy mi állhat a járványszerű terjedés hátterében, és hogyan lehetne megelőzni vagy késleltetni a miópia kialakulását.
Kialakulása
Amikor a szem fénytörő képessége az egészségesnél nagyobb, mert a szemgolyó túl hosszú, vagy a szemlencse és a szaruhártya a normálisnál domborúbb, a távoli tárgyak képe homályosan, elmosódottan látszik. „Az éleslátás feltétele, hogy a szem anatómiailag egészséges, a fény útja pedig tiszta legyen, vagyis a külvilágból tisztán és torzításmentesen vetüljön a szem hátsó részében lévő látóhártyára. A rövidlátók esetén általában a szem nyújtottabb, hosszabb, mint az átlagos, így a kép nem a látóhártyára vetül, hanem az elé fókuszálódik. A kép élessé tehető, ha mínuszos szemüveget vagy kontaktlencsét használunk. (Igen kis különbség már jelentős dioptriát jelent; ha a szemgolyó mindössze 1 mm-rel hosszabb, mint a normális, már -3,0 dioptriás rövidlátás alakul ki.) A rövidlátás 10-11 éves kortól igényel szemüvegviselést, de valójában gyakran már korábban kialakul” – nyilatkozta a Díványnak dr. Barcsay-Veres Amarilla, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa.
„A felnőttkori rövidlátás oka lehet, hogy valaki gyerekkora óta kisfokú rövidlátó, de sosem viselt korrekciót. Egy másik az akkomodációs görcs: ha valaki túl sokat ül számítógép előtt, sokat néz közelre, a szemek egész nap munkaállásban vannak és alkalmazkodnak ehhez a helyzethez. Ilyenkor a fénytörés mínuszos irányba tolódhat el és a szem gyakran nehezen kerül vissza a nyugalmi állapotba, az érintett úgy érzi, távolra nem lát jól. Az akkomodációs görcs a számítógépes bemérést is becsaphatja, éppen ezért érdemes ezzel óvatosan bánni és fel kell tudni ismerni. A felnőttkori rövidlátás oka lehet más betegség, például a szürkehályog következménye” – magyarázza a szakértő.
Lehetséges szövődmények
Nagyfokúnak számít a -6 dioptriánál súlyosabb rövidlátás, ami esetén különösen fontos, hogy rendszeresen járjunk szemészeti kontrollvizsgálatra, mivel a szemtengely növekedése miatt a szemgolyó is nyúlik. „A retina - ahol az éles kép keletkezik - egy nagyon vékony hártya, amely megnyúlt szemgolyónál a széli részeken elvékonyodhat. A retina szakadásából eredő retinaleválás gyakrabban, mintegy 40 százalékban nagyfokú rövidlátóknál, leginkább 25-45 éves korban lép fel. A retinaleválás azonnali látásromlással jár, ami korai felismerés esetén szövődmények nélkül kezelhető. A rövidlátás szövődményei azonban nem közvetlenül függnek össze a dioptria értékével, előfordulhatnak -4 dioptria esetén is. Több tévhit kering a lehetséges szövődményekkel kapcsolatban az interneten, amiket nem árt tisztázni. Fontos tudni, hogy a természetes úton vezetett szülés nem növeli a retinaleválás kockázatát, ritka esetekben viszont a hasprés miatt előfordulhat retinavérzés. A rövidlátók egyébként nyugodtan sportolhatnak, csak az olyan mozgásformák (pl. kontakt sportok) esetében szükséges a perifériás retina vizsgálata alapján való sportorvosi mérlegelés, ahol a szemet ütés érheti” – javasolja dr. Barcsay-Veres Amarilla.
A szem anatómiája
Látószervünk három fő részből áll: a szemgolyóból, a látóidegből - ami összeköti a szemgolyót agyunk látásban szerepet játszó területeivel -, valamint az úgynevezett "járulékos szervekből", amik közé a szemizmok, a szemhéjak, a szempillák és a könnymirigyek tartoznak. Az emberi szemgolyó alakja gömbölyű, aminek a belsejében uralkodó túlnyomás az oka. Legfontosabb alkotói a pupilla, a szivárványhártya, az érhártya, a retina, a szemlencse, az üvegtest, a szaruhártya és a csarnokvíz, melyek közül a négy utóbbi a szem fénytöréséért felelős. Ezek közül a lencsének van a legnagyobb szerepe abban, hogy szemünk a különböző távolságokban elhelyezkedő tárgyakhoz alkalmazkodni tudjon. A lencse egy átlátszó rostokból álló, kocsonyás állagú, felfüggesztett test, melyet a lencsefüggesztő rostok tartanak a helyén. Ha a lencsét alkotó rostok egymáson elmozdulnak, a lencse alakja és fénytörése megváltozik, így biztosítva a megfelelő alkalmazkodóképességet.
Forrás: www.webbeteg.hu
Gyanús tényezők a probléma terjedésében
A gének ugyan fontosak a rövidlátás kialakulásának előrejelzése szempontjából, nem lehet csupán a genetikával magyarázni, hogy a rövidlátás civilizációs problémává nőtt. Befolyásoló tényezők lehetnek olyan körülmények, mint például a felsőoktatásban eltöltött hosszú évek száma, a képernyőkhöz kötött munka, a városi élet, valamint a szabadban töltött idő csökkenése is. A modernizálódó munka mellett a szakértők eddig a közeli fókusszal történő olvasást tekintették a fő oknak. A vizsgálatok szerint azonban az olvasási idő nem egy erős rizikófaktor, mivel nem függ össze egyértelműen a miópia kialakulásával. Sokkal fontosabb tényezőnek számít a szabadban töltött idő hiánya, de az sem teljesen tisztázott, hogy ez pontosan miért befolyásolja az állapot kialakulását. Lehetséges, hogy a napfénynek, a távolabbi fókuszállapotnak vagy a D-vitaminnak van hozzá köze, de egyelőre sötétben tapogatózunk – írja Chris Hammond szemész.
Bezártság
„Egyesek szerint a természetes napfény elengedhetetlen a fejlődéshez és a gyerekek megváltozott szabadidős szokásait okolják a rövidlátók növekvő aránya miatt. A rövidlátás kialakulása többtényezős folyamat; biztosan vannak genetikai, környezeti és életmódbeli okai is a kialakulásnak. A környezeti okok között szerepel, hogy a gyerekek kevés időt töltenek a szabadban, ahol nagyobb a látási távolság, így a szem kevésbé közelre koncentrál. De ezen kívül számos vizsgálat bizonyítja, hogy mennyire fontos a napfény szerepe a jó látásfejlődésben” – mondja dr. Nagymihály Attila, a Budai Szemészeti Központ intézetvezető főorvosa.
„Ma a gyerekek már egész kiskoruk óta sokkal többet néznek közelre, egyre korábban kezdenek el használni számítógépet, okostelefont és kevesebbet tartózkodnak szabad levegőn, pedig kutatások is bizonyítják, hogy a természetes napfény és a kültéri mozgás segít a szem fejlődésében. A probléma kettős, hiszen egyre többet használjuk a szemünket közelre, ugyanakkor távolra is élesen kell látni autóvezetés vagy nagyvárosi közlekedés kapcsán” – teszi hozzá dr. Barcsay-Veres Amarilla.
Túl intenzív oktatás?
Nagymértékben befolyásolhatja a látás romlását a tanulmányok hossza, egyes vizsgálatok szerint ugyanis a miópia kialakulásának kockázata kétszer olyan nagy az egyetemi végzettséggel rendelkező személyeknél, mint azoknál, akik 16 éves korukig befejezik tanulmányaikat. Lehet, hogy az egyre több évig tartó felsőoktatás és a magasabb tanulmányi szintek elérése áll a közeli és távoli munka, valamint a bel- és kültéren tartózkodás arányának megváltozása mögött. A szakértők szerint érdemes figyelembe venni egy Kínában végzett vizsgálat eredményeit is, amik igazolják, hogy azoknál az általános iskolás gyerekeknél, akik naponta 40 perccel több időt töltenek a szabadban, 23 százalékkal kisebb eséllyel alakul ki miópia (egy hároméves periódus alatt) mint társaiknál.
Városiasodás
Kétségtelen, hogy egyfajta anatómiai változás megy végbe a látószervekben, ami a mai életvitelnek köszönhető. Sokkal kisebb arányú volt ugyanis a miópia, mielőtt - a 20. században - megjelent a tömegoktatás, és amikor az emberek nem városi, hanem vidéki életet éltek. Nem valószínű azonban, hogy a rövidlátás rohamos terjedése arra vezethető vissza, hogy számos evolúciós változáson mentünk keresztül, hogy alkalmazkodhassunk az urbanizált életmódhoz, a számítógépes munkához, az intenzív oktatáshoz és a kevesebb szabadban töltött időhöz. Az evolúciós adaptáció ugyanis sokkal nagyobb időtartam alatt történik, másrészt a 21. század technológiai vívmányai, a számítógépek, tabletek és mobiltelefonok megjelenésével sem magyarázható a probléma, hiszen Ázsiában a miópia járványszerű terjedése már az 1980-as években megindult. Mégsem zárható ki az ellustult életvitel hatása szemeink egészségére – állítja Chris Hammond.
Akkor mi a megoldás?
"A látásromlás nagy része megelőzhető, vagy kezelhető, de ahhoz szükséges, hogy a beteg eljusson a vizsgálatra, amely a világ kevésbé fejlett részein (pl. Afrikában) nem megoldott, a fejlett országokban pedig nem ritka, hogy az emberek elhanyagolják látásuk egészségét és nem fordulnak időben orvoshoz. Önmagában a rövidlátás mint fénytörési hiba nem okoz vakságot, az azzal összefüggő különböző betegségek és szövődmények azonban a látás elvesztéséhez vezethetnek. Egyértelműen pozitív változást hozna azonban, ha kevesebbet ülnénk a képernyők előtt vagy más mesterséges fényforrásoknál" – figyelmeztet dr. Barcsay-Veres Amarilla. "Fontos, hogy a gyerekek minél több időt töltsenek a szabadban, és ha közeli munkát végeznek (tanulás, olvasás, számítógép-használat), akkor azt szakaszosan tegyék, sok pihenőt tartva, amikor a szemükkel nem a közeli dolgokra koncentrálnak" – fűzte hozzá dr. Nagymihály Attila.
