Ébredt már arra az éjszaka közepén, hogy úgy érezte, elvesztette a fél karját? Petyhüdt, érzéketlen, zsibbad és magától nem mozog, ezért csak a másik kezével tudja arrébb rakosgatni. Ijesztő élmény, ezért nem csoda, hogy ilyenkor pánikolni kezdünk, mert azt gondoljuk, valami szörnyű dolog történt, de szerencsére ez csak egy átmeneti állapot. Szakértőt kérdeztünk arról, hogy pontosan mi történik az elfeküdt karral.
„Az, hogy a véráramlás átmeneti hiánya okozza a bizsergő érzést és az elfeküdt kar érzéketlenségét, csak részben igaz, ilyenkor ugyanis a végtagot behálózó környéki idegrendszer szálait is összenyomjuk” - nyilatkozta a Díványnak dr. Simonffy Márta neurológus főorvos. A jelenség pontos fiziológiája az úgynevezett idegkompresszió: amikor alvás közben a saját karunkra fekszünk, az olyan, mintha egy kerti slagra taposnánk; a végtagokból az agyba történő információáramlás ugyanis ideiglenesen leáll.
A bizsergés jó jel
Karunkban rengeteg ideg fut, és mindegyiknek megvan a maga létfontosságú funkciója: a hónalji ideg a vállnál emeli meg a karokat, a nervus musculocutaneus a könyök hajlításáért, míg a nervus radialis a csuklók kiegyenesítéséért, valamint az 1-es, 2-es és 3-as ujj megemeléséért, a nervus ulnaris pedig a 4-es és 5-ös ujj több irányban történő mozgatásáért felelős. Amikor valaki a mélyalvás fázisa alatt huzamosabb ideig ugyanabban a pozícióban, az egyik oldalán fekszik úgy, hogy a karját maga alá temeti, a végtagban lévő idegek összenyomódnak és a keringés is ideiglenesen szünetel.
A jó hír az, hogy szervezetünk számára természetes, hogy riaszt, amikor az idegek túl sokáig vannak nyomás alatt. „Azzal, hogy felébredünk, lassan enyhülni kezd a nyomás és az idegek felszabadulnak, újra működőképesek lesznek, de egy-két percig még érzékenyek maradnak, aminek jele az érintett területen jelentkező bizsergés és zsibbadás” – magyarázza dr. Simonffy Márta
„Ez egy átmeneti állapot, de ha nagyon sokszor előfordul, illetve ha előrehaladottak az elváltozások, akkor tartóssá is válhat a probléma. A gyakori kézzsibbadás hátterében egyébként állhat csigolyameszesedés is. Ilyenkor összeszűkülnek azok a rések, amikbe a szomszédos csigolya nyúlványa megy, és mivel ezek a csigolyanyúlványok hegyesebbek, meszesebbek vagy szélesebbek, a két csigolya között lévő ideggyökök, valamint erek időnként nyomás alá tudnak kerülnit” – tette hozzá a szakértő.
Ezért is veszélyes az alkoholfogyasztás
„Ha csak arról van szó, hogy valaki elfekszi a karját, tartós idegkárosodás nem fog történni, ittas állapotban viszont esélyes, hogy annyira nincs magánál az illető, hogy nem veszi észre, mennyire rossz helyzetben maradt a karja, a toxikus hatásnak köszönhetően pedig a szervezet sem képes időben riasztani, így a keringés és az ideggyök maradandóan is sérülhet. A regenerálódás ilyen esetekben nemcsak egy-két percig, hanem napokig, sőt akár hónapokig is eltarthat, és általában orvosi kezelés is szükséges, hogy az idegi struktúra újra helyreálljon” – figyelmeztet a szakértő.
