Mivel az enyhe, csapadékos tél kedvezett az élősködőknek, már februárban sejteni lehetett, hogy a megszokottnál nagyobb kullancsveszély fenyeget minket, és tényleg, mintha hemzsegne a természet a súlyos betegségeket is terjesztő vérszívóktól. A legjobb védekezés talán az lenne, ha a négy fal között tartózkodnánk, de mégis ki az, aki erre vágyik tavasszal és nyáron? Szakértőt kérdeztünk arról, hogy mit tegyünk és mit ne tegyünk a megelőzés érdekében, vagy egy kullancscsípés után.
Miért vannak egyre többen?
„Mintegy ezer kullancsfaj él a világon, amelyek között vannak sivatagi kullancsok és olyanok is, amik a hó tetején is vígan eléldegélnek. Tévedés azonban, hogy azért sok a kullancs, mert az Európai Unió betiltotta az irtásukat” – nyilatkozta a Díványnak dr. Lakos András infektológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. „Jelenlegi ismereteink szerint csak óriási környezeti károkozással lehet a kullancsokat kiirtani, akkor is csak rövid időre. Magyarországon volt egy szer (a legtöbb európai országban a mai napig nincs), amit kullancsirtásra is törzskönyveztek, de erről később kiderült, hogy súlyos környezeti kockázatot jelent, emiatt ma már csak csávázószerként hozható forgalomba. Korábban sem irtották nagy területen a kullancsokat, bár számtalan eljárást kipróbáltak már, azok mind kudarcba fulladtak. A kullancsok számát nem ismerjük és a gyakorlatban nem is lehet meghatározni, de az előfordulásukat a közismert időjárási tényezőkön kívül elsősorban a kisemlősök és a nagyvadak, illetve a madarak száma és a vegetáció befolyásolja. Gyakorlatilag nincs természetes ellenségük. A madarak imádják a megszívott kullancsokat, amelyek vitamin- és kalóriabombaként szolgálnak számukra, de sokkal több kullancsot táplálnak ők maguk, mint amennyit elfogyasztanak” – fűzte hozzá a szakértő.
Nem árt elővigyázatosnak lenni
Hazánkban átlagosan minden ezredik kullancs fertőzött az agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozó vírussal. „A kullancsok okozta agyvelőgyulladás ugyan ritka, de súlyos betegség, éppen ezért érdemes komolyan venni. A vírus az agykéreg és a gerincvelő mozgató idegsejtjeit támadja meg, ezért a fertőzés általában végtagbénulást, nagy ritkán halált is okozhat. Szerencsére az esetek nagy többségében a betegség nem jut túl az első fázison, sőt a második fázis is legtöbbször agyhártyagyulladásként zajlik le, mégis fontos hangsúlyozni a lehetséges veszélyeket, hiszen azok, illetve a hosszú kórházi ápolás is megelőzhető a megfelelő védőoltással” – figyelmeztet dr. Lakos András.
A Lyme-kórt okozó baktérium (Borrelia burgdorferi) a vírusnál lényegesen gyakoribb (Európában 10 és 100% közötti gyakoriságot mértek), míg a TIBOLA (kullancs által terjesztett nyirokcsomó-gyulladás) kórokozóját 20%-ban tudták kimutatni a Börzsönyben és a Pilisben gyűjtött dermacentor kullancsokban. Szerencsére azonban nem minden fertőzött kullancs csípése fertőz, és nem minden fertőzés jár klinikai következményekkel.
Így terjed a Lyme-betegség
A kullancsok számát az időjárás és a vadállomány nagysága is befolyásolja. Minél több nagyvad van az erdeinkben, annál több kullanccsal kell számolnunk, a kisemlősök (mindenekelőtt a rágcsálók) a kórokozók megőrzésében játszanak döntő szerepet, a madárfajok pedig köze van ahhoz, hogy egy-egy területen milyen tünetekkel járó Lyme-betegség alakuljon ki. A fácánok például olyan Lyme-baktériumokat hordoznak, amelyek a késői bőrtünetek kialakulásáért felelősek, viszont megölik az idegrendszeri tüneteket okozó baktériumokat. A rigók viszont pont fordítva ténykednek. Bizonyára van még sok más ellentétpár, ám azok közül csak néhányat ismerünk. Ez lehet a magyarázata annak, hogy északon a délitől némileg eltérő tünetekkel jelentkezik a Lyme-betegség, és hasonló oka van annak is, hogy Észak-Amerikában például gyakrabban jár a betegség ízületi gyulladással mint Európában.
Forrás: www.kullancs.hu
Oltások
A fertőzött vérszívók által terjesztett súlyos betegség, az agyvelőgyulladás (encephalitis) ellen tökéletes védelmet nyújt az ellene kifejlesztett vakcina. Magyarországon kétféle védőoltás érhető el, mindkettő vényköteles, és mindkét esetben az alapimmunizáláshoz összesen három oltásra van szükség. Érdemes már a téli hónapokban, legkésőbb februárban elkezdeni az oltássorozatot, hiszen az első két oltás között egy hónapnak kell eltelnie. A védettség már az első két alkalom után két héttel kialakul, de a harmadik, egy év elteltével beadott ismétlő oltással lesz teljes az oltássorozat, ami így kb. három évig nyújt védelmet. A továbbiakban már elegendő 5 évente egyszer egy emlékeztető oltás 49 éves korig.
A Lyme-betegség elleni védőoltás kifejlesztését késleltette, hogy a legtöbb kutató úgy gondolta, a fertőzés alapvetően jóindulatú, antibiotikumokkal jól gyógyítható, ezért nincs szükség Lyme-vakcinára. Kiderült azonban, hogy a fertőzés néha nehezen gyógyul, sok esetben komoly gondot okoz a felismerése és sokkal gyakoribb, mint kezdetben hittük. Európában több gyár is nekifogott a védőoltás kifejlesztésének, ám további kutatásokat igényel annak kiderítése, hogy milyen fokú keresztimmunitás alakítható ki az eltérő típusú fehérjékkel szemben, a vakcinafejlesztés tehát egyelőre megtorpant.
Megelőzés
„A kullancscsípés megelőzésére a legjobb módszer a bozótos területek kerülése. A kora reggeli órákban több, a szárazabb időszakokban pedig kevesebb a támadó kullancs. A legveszélyesebb az április és július közötti időszak, ezért ha csak lehet, hosszú szárú nadrágban kertészkedjünk vagy menjünk kirándulni. A nadrágot tűrjük be a zokni alá, a trikónkat pedig a nadrágba. A hosszú hajúaknak érdemes összefogni, kontyba kötni vagy sapka alá tűrni a hajukat. Bár sokan hiszik, hogy a különféle szagos termékek fogyasztása (fokhagyma, pálinka, B-vitamin) megvéd a kullancscsípéstől, a tudományos vizsgálatok ezt eddig cáfolták. A kullancs érez ugyan szagokat, de ezek többségét mi nem érezzük. Ami a mi számunkra kellemetlen, az a kullancs számára általában közömbös, és ez fordítva is igaz" – magyarázza dr. Lakos András.
Milyen kullancsriasztót használjunk?
A piacon kapható kullancsriasztók csaknem mindegyike dietil-toluamidot (DEET) tartalmaz, ami hatékony szer a kullancsok távol tartására, de csak a 30 százalék feletti koncentráció tekinthető hatásosnak. Ebben a koncentrációban azonban a szer jelentős mennyisége felszívódik, és enyhébb vagy súlyosabb általános tüneteket okozhat, ilyen a fejfájás, a szédülés, a hányinger, de leírtak már epilepsziás görcsöket is. Emiatt az elmúlt években a töményebb termékeket fokozatosan kivonták a forgalomból, így kerültek az üzletek polcaira az 1-2 óráig ható szerek, amelyek a gyakorlatban használhatatlanok. Ezért számít áttörésnek az olyan kullancsriasztó aeroszolok megjelenése, amelyek nem tartalmaznak toxikus anyagokat, így kisgyermekek védelmére is alkalmasak. Van olyan készítmény, aminek a legfontosabb hatóanyaga az eukaliptuszolaj, de emellett több növényi illóolajat tartalmaz, és elég hosszú a hatóideje.
Kezelés
Felejtse el a krémeket, a zsírt vagy a kölnit!
„A kullancscsípés miatt nem javasolt orvoshoz menni, hiszen ez csak plusz időveszteség, és az orvosok sem járatosak a kullancseltávolítás terén. A kullancsot mi magunk távolítsuk el, vagy kérjünk segítséget a környezetünkből” – tanácsolja dr. Lakos András. Kísérletek szerint, ha 24 órán belül megszabadulunk a kullancstól, a fertőzés valószínűsége minimális, ám 72 óra múltán már majdnem 100 százalék az esélye annak, hogy az állat átadta az esetlegesen hurcolt kórokozókat. És mivel a nyála érzéstelenítő anyagot tartalmaz, nem észleljük azt sem, amikor felsérti a bőrünket, ezért is nagyon fontos alaposan végigböngészni az egész családot.
„A patikában kapható, acélból készült, rugós kullancscsipesz jól használható, amivel úgy tudjuk a parazitát eltávolítani, hogy közben nem nyomjuk össze a testét. A Lyme-kórt okozó baktérium a kullancs testében (gyomrában) található a legnagyobb számban, és így bármi, ami a kullancsot öklendezésre készteti, vagy a gyomor összenyomásával jár, növeli a fertőződés kockázatát. Ezért nem célszerű a rendelőkben fellelhető anatómiás csipesszel vagy az otthoni szemöldökcsipesszel sem próbálkozni. Ne használjunk krémeket, olajat, zsírt, kölnit, a rendelőben fellelhető fertőtlenítő szereket, és ne tekergessük a kullancsot! Miután megfogtuk a bőrhöz közel, és lassan húzni kezdtük, hagyjunk fél percet, hogy a parazita maga eressze el a bőrünket, így nem kell attól tartani, hogy beszakad a szájszerve. Ne akarjuk kitépni, hanem lassan húzzuk ki, úgy, hogy közben a bőrünkön kis sátor keletkezzen" – magyarázza a szakértő.
Ne fertőtlenítse a csípés helyét!
A kullancs már a vérszívás kezdetétől egy kapillárisba ereszti vissza a tápanyagtól mentes vérsavót. Ennek megfelelően a baktériumok szétáradnak a szervezetben, a fertőtlenítőszer legfeljebb (Lyme-kór gyanúját keltve) helyi irritációt okoz, de nem éri utol a vérpályában, illetve a bőr mélyebb rétegeiben szaporodó kórokozókat.
Ne kérjen tetanusz elleni oltást!
„A kullancseltávolítást követően a nil nocere (ne ártsunk!) elvet kövessük, ami itt egyet jelent a ne tegyünk semmit tanács megfogadásával. Tapasztalatom szerint a kötelességtudat a kollégákat további – felesleges és káros – ténykedésekre ösztönzi. Bár kullancs által terjesztett tetanuszt még senki sem látott, az oltás beadásának kényszere beivódott az orvosi köztudatba. Szerencsétlen esetben az oltástól a páciens belázasodik, és felmerül, hogy a lázat a kullancs terjesztette fertőzés okozta. Találkoztam olyan beteggel, akinek a fenti okból kialakult láza miatt kullancsencephalitist véleményeztek, és gerinccsapolást is elvégeztek rajta" – meséli dr. Lakos András.
Nincs utólag beadható védőoltás
„A kullancs okozta agyhártyagyulladás megelőzésére szolgáló immunizálást a csípést követően egy hónapon belül nem szabad megkezdeni. Egyetlen oltás után ugyanis csak hetek múlva jelennek meg az ellenanyagok, és ha fertőződtünk, a vírus addigra eljut a központi idegrendszerbe, az oltás ilyenkor megnehezíti a szerológiai vizsgálatok értékelhetőségét, ráadásul lázat is okozhat, ami pedig további téves diagnózisokhoz vezethet" – fűzi hozzá a szakértő.
Mit tegyünk, ha a házi kedvencünk van bajban?
A kutyára egyik legveszélyesebb, magas lázzal és vérfestékvizeléssel járó, köznyelven gyakran csak kullancsfertőzésként emlegetett betegséget a Babesia canis nevű egysejtű okozza. Az emberre nem veszélyes, de a kutya akár napok alatt belepusztulhat a betegségbe, ha nem jut időben állatorvoshoz.
Az emberre is veszélyes Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferi nevű baktérium elhúzódó, több szervrendszert érintő betegséget okoz. A kullancs által terjesztett kórokozók kizárólag kullancscsípés útján juthatnak be a szervezetbe, tehát kutyáról kutyára nem terjednek. Nem minden kullancs fertőzött, de mindre potenciális fertőzési forrásként kell tekinteni.
Ha a kutyában kullancsot talál, a lehető legrövidebb időn belül ajánlott eltávolítani azt. Erre a sajnos igen elterjedt módszerek (a kullancs bekenése olajjal, zsírral, krémekkel, stb.) nem megfelelőek, a rovar légzőnyílásának eltömésével csak azt éri el, hogy a fulladozó kullancs fertőző anyagait még hatékonyabban bejuttatja az állatba. A kullancs kézzel történő megragadása, összenyomása, kicsavarása sem jó megoldás, a parazita hosszabb ideig tartó gyötrésével csak megnöveljük a történő fertőződés esélyét. A legkíméletesebb módszer ebben az esetben is a speciális kullancscsipesz, amely állatpatikákban vagy gyógyszertárakban beszerezhető.
forrás: www.kisallatdoki.hu
