Nagyobb eséllyel eszik többet egy ízletes csokitortából mint egy adag túróból, igaz? Van tudósok, akik azt mondják, hogy mindaz, amit eddig gondoltunk a túlevésről, téves volt - írja a Vox. " Ahhoz a kisebbséghez tartozom, akik nem értenek egyet azzal, hogy ki lehet védeni a túlevést azzal, hogy egy étel unalmas vagy ízetlen" - véli Per Møller, a Koppenhágai Egyetem tanára.
Egy kísérletben Møller nagyon ízetlen, illetve ízletes levest adott a résztvevőknek, hogy kiderüljön, melyik telít el gyorsabban. " Azt találtuk, hogy azok, akik a fűszeresebb levest ették, hamarabb telítődtek és kevésbé maradtak éhesek a végére. Úgy tűnik, a szenzoros elégedettség nem jár szükségszerűen együtt nagyobb fogyasztással" - foglalta össze az eredményeit.
Kutatók egy másik csoportja a Maastrichti Egyetemen azt vizsgálta, hogy függ össze a sóvárgás az étkezéssel. Arra jutottak, hogy egy adag csokoládé mousse jobban csökkenti a sóvárgást mint egy adag túró. Más megfogalmazásban az volt a konklúzió, hogy kevésbé ették túl magukat a kutatás alanyai, akik olyan ételt ettek, amit szerettek.
Møller meglátásainak egy része kevésbé tudományos, viszont nagyon érdekes. Kollégákkal és a barátokkal beszélgetve arra jutott, hogy sokkal kevesebbet ettek jó minőségű parmezánból mint az olcsó, nem túl jó ízű kemény sajtokból. Ugyanerre jutott a bor és a csokoládé kapcsán is. Nagyon kevesen képesek csak megenni egy 10 dekás Valrhona csokoládét, de simán magukba tömnek egy hasonló méretű, de olcsó csokit - járványtani szempontból vizsgálva talán ez az oka, hogy a franciák kevéssé elhízottak mint mások. Ahogyan Møller a Voxnak fogalmazott, akkor érezzük jónak az étel ízét, ha sok időt töltünk az elkészítésével, nem spórolunk a fűszerekkel, és úgy általában mindent megteszünk annak érdekében, hogy igazán ízletes legyen.
A Cornell Egyetem professzora, Brian Wansink is hasonló következtetésre jutott, és azt állítja, a túlevéshez hozzájárul a tányér és az adag mérete is. Kísérletében egy olyan levesestálat kaptak a résztvevők, amely folyamatosan újra töltötte magát. Azok, akik ilyen tálból ettek, 73 százalékkal ettek többet mint azok, akik egy hagyományos tányért kaptak.
Van még
Fred Provenza, az Utahi Állami Egyetem kutatója évtizedek óta vizsgálja az ízeket, és arra jutott, hogy nagyonban befolyásolják azt, hogy az emberek mit és hogyan esznek. Provenz szerint evolúciós szempontból az ízérzékelés abban segít, hogy a szervezet számára szükséges tápanyagokat fogyasszuk el. Ha mesterséges színezékkel készült ételeket fogyasztunk, becsapjuk a testünket, és annak reményében, hogy ezek bővelkednek a tápanyagokban, túl sok kalóriát viszünk be a szervezetünkbe. "Ha az emberek több egészséges ételt fogyasztatnának, akkor kevésbé vágyódnánk a junkfood iránt, és kevesebbet is ennénk" - tette hozzá.
Møller egyetért abban, hogy a túlevés egyik ellenszere, ha az ízekre fókuszálunk. De először az amerikainak szakítaniuk kell azzal a protestáns elképzeléssel, hogy az ízletes ételektől tartózkodni kell. "Többet kéne tanulunk az olaszoktól és a franciáktól, például azt, hogy élvezzük jobban ételeket" - vélte a dán kutató.