Egy friss kutatás szerint a tökéletességre törekvés egy típusa depresszióhoz, szorongáshoz és étkezési zavarokhoz vezethet – tudtuk meg a PsyBlogról. Ilyenkor az alany állandóan az elérhetetlen magasságra tett léc átugrásán aggódik és azon, hogy hibázik – ez pedig az életének számos területére negatív hatással lehet.
A maximalizmus rosszabbik oldalához hozzátartozik az is, hogy az elszenvedője aggódik, hogy másokat cserben hagy – ezt a személyiségvonást egyébként a pszichológusok a munkában történő kiégéssel hozzák kapcsolatba. Főleg akkor, ha a jól teljesítés díjazatlanul marad.
Természetesen a perfekcionizmusnak van jó oldala is: ilyenkor a magas célokat belövő, és azokat mindenáron megvalósító emberek jobban teljesítenek, mint azok, akik a szorongásra fókuszálnak. A következtetéseket egyébként 43, az elmúlt húsz évben készült tanulmányból vonták le. „A maximalisták aggodalmai a saját személyes teljesítményükkel kapcsolatos félelmekből és kétségekből állnak össze. Az ennek hatására kialakult stressz – ha az illető hitvesztett lesz – kiégéshez vezethet" – mondta dr. Andrew Hill, a tanulmány fő szerzője. „Ezenkívül a kapcsolatokra is hatással lehet és a visszaesésekkel történő megbirkózást is nehezebbé teszi, hiszen minden hibára szerencsétlenségként tekintenek" – tette hozzá.
Már csak azért sem éri meg az előbbi csoportba tartozni, mert a szorongásos maximalizmus számos egészségügyi problémával függ össze – ide értve a depressziót, az étkezési zavarokat és a korai elhalálozást is. Hogyan kerülhető el? „Az embereknek elérhető célokat kell maguk elé tűzniük, a hibára úgy kell tekinteniük, mint egy tanulási lehetőségre és meg kell tanulniuk megbocsátani maguknak, ha hibáznak" – mondta dr. Hill. „Sokat segít, ha olyan környezetet teremtenek, ahol megbecsülik a kreativitást, az erőfeszítést és a kitartást" – tette hozzá.