Szeret nassolni? A gyümölcscukor tehet róla

Olvasási idő kb. 2 perc

Egész pontosan az italunkban lévő cukor fajtája dönti el, hogy mennyire kívánjuk meg a kalóriadús ételeket.

Tudjuk, hogy egyes ételek utáni sóvárgásnak rengeteg oka lehet, és az sem újdonság, hogy az inzulin elnyomja az éhségérzetet. A szakértők szerint azonban mindez összefügghet azzal az újabb felfedezéssel, miszerint az italunkban lévő cukor fajtája dönti el, hogy mennyire kívánjuk meg a kalóriadús nassolnivalókat - írja a livescience.com.

A kísérlet 24 résztvevője első nap 75 gramm fruktózzal, egy másik alkalommal pedig ugyanilyen mennyiségű glükózzal édesített italt fogyasztott. A kutatók ezután magas kalóriatartalmú ételekről (cukorka, pizza, sütemény, hamburger) készített képeket mutattak a résztvevőknek, akiknek egy skálán kellett értékelniük, mennyire éhesek, és azt, hogy mennyire szívesen ennének a képeken szereplő ételekből. Az eredmények szerint a fruktóztartalmú üdítő fogyasztása után az alanyok nagyobb éhségérzetről és magasabb kalóriatartalmú ételek utáni sóvárgásról számoltak be, mint a glükózos ital fogyasztása után.

Másként viselkednek

A szembetűnő különbséget a kutatók azzal magyarázzák, hogy az egyes cukorfajták más-más módon lépnek kölcsönhatásba azokkal a hormonokkal, amelyek a jóllakottság érzését szabályozzák.

„A glükóztól eltérően a fruktóz nem stimulálja az inzulinhormont, amely a teltségérzet jeleit küldi az agynak” – nyilatkozta dr. Kathleen A. Page, a Dél-Kaliforniai Egyetem orvostudományi karának adjunktusa. A vizsgálatok alapján fruktózfogyasztás után lényegesen alacsonyabb a szervezetben az inzulinszint, mint glükózfogyasztás után, ami a tanulmány szerzői szerint segít megmagyarázni az ételteszten adott különböző válaszreakciókat.

A kutatók funkcionális MRI vizsgálatokkal azt is megállapították, hogy amikor a résztvevők fruktózfogyasztás után a magas kalóriatartalmú ételeket kívánták, akkor agyuk jutalmazóközpontjának aktivitása sokkal erősebb volt, mint a glükózfogyasztást követő ételteszt során.

Fotó: Charles Mcquillan

„A fruktóz és a glükóz ugyanannyi kalóriát tartalmaz, és mindkettő megtalálható az asztali cukorban, de az anyagcserét nézve azért van különbség" - magyarázza dr. Page. A glükóz a sejtek üzemanyaga, a sejtek a vérben keringő glükózt inzulin jelenlétében tudják felvenni. Ezzel szemben a fruktóz, vagyis a gyümölcscukor a májban szívódik fel (mivel a máj tartalmazza legnagyobb mennyiségben a fruktokináz enzimet, amely foszforilálja a fruktózt),és annak csak egy nagyon kis hányada kering ténylegesen a vérben.” 

Az egyes kísérletek végén a résztvevők kétféle jutalom; valamilyen ízletes étel és egy bizonyos pénzösszeg közül választhattak. A fruktózfogyasztás után az alanyok nagyobb arányban döntöttek a finom falatok mellett. „Egész pontosan: hajlandóak voltak lemondani az egy hónap késéssel érkező pénzjutalomról az azonnali ételjutalomért cserébe” – fűzi hozzá a tanulmány szerzője.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

S-W. Zsó
S-W. Zsó
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.