A kommunikációnak jelentős részét képezi a testbeszéd: ezt megfigyelve sejthetjük a beszélgetőpartner hangulatát, szándékait, őszinteségét, esetleg leplezhetjük füllentéseit. Ám érdemes tudni, hogy ez a fajta metakommunikáció nem egységes a világ minden részén. Ne lepődjön meg, ha a finnek nem tartanak szemkontaktust, és legyen óvatos, ha olasz beszélgetőpartnere gyakran húzogatja a fülét beszélgetés közben.
A kulturális különbségek tehát nem csupán a habitusban, vallásban, építészeti stílusban különböznek, hanem bizony a testbeszédben is. Nem véletlen, hogy megannyi könyv íródott a témában, mely segít eligazodni ilyen téren idegen országokban, hogy ne érezze magát kellemetlenül, vagy, hogy az ott élők szemében ne tűnjön bunkónak. Ehhez remek tanácsokat kaphat többek között a National Academic Advising Association (NACADA) lapján, vagy Richard Lewis: When Cultures Collide: Leading Across Cultures című könyvéből. Ám ha nincs kedve fellapozni, és az egészet elolvasni, lássuk a legfontosabb különbségeket!
Fej
Az emberek bólogatással általában a jóváhagyásukat és az egyetértésüket fejezik ki. Ám a görögöknél és a bolgároknál ezzel szemben, ha valaki fel-le bólogat, az negatív üzenetet hordoz, ám ha jobbra-balra ingatják a fejüket, akkor elégedettek és helyeselnek. Azt azért nem árt hozzátenni, hogy ezzel a különbséggel tisztában vannak, így vannak olyan helyek/emberek, akik, amikor külföldiekkel beszélnek, erre direkt figyelnek.
Szem
Nálunk is, ahogy általában nyugaton, beszélgetés közben viszonylag hosszan szokás szemkontaktust tartani, mivel ez odafigyelésről, nyíltságról és őszinteségről árulkodik. Ez főleg Spanyolországban, Görögországban és az araboknál jellemző, ám a távolságtartóbb finnek és japánok csupán a beszélgetés kezdetén néznek a másik szemébe, hiszen zavarba jönnek, ha hosszan a másikat kell bámulniuk – írja a businessinsider.com.
Fül
A fülek érintése sok országban nagy jelentőséggel bír, ugyanis a portugálok például úgy jelzik azt, hogy ízlik nekik az étel, hogy megrántják kissé a fülcimpájukat. Ha ugyanezt egy olasz csinálja, akkor az egészen másra utal, hiszen ők a szexuális érdeklődésüket fejezik ki ezzel. Ha Spanyolországban jár, nem húzogatni a fület, hiszen ez náluk azt jelenti, hogy valaki nem fizeti az italokat!
Orr
Az orrfújás sokaknál kényes téma, míg másoknál teljesen megszokott. Nyugaton például senki sem rökönyödik meg azon, ha valaki hangosan kifújja az orrát a zsebkendőjébe, viszont Japánban ilyenkor az emberek a homlokukat ráncolják. Az orr megérintése sok helyen jelzésértékű, hiszen Angliában a bizalmasság jele, ám Olaszországban azt, hogy legyen résen!
Ajak
Mi legtöbbször az ujjunkat használjuk arra, hogy rámutassunk valamire, viszont vannak olyan népek (pl. a filippínók, az indiánok, a latin amerikaiak és a Puerto Rico-i lakosok) ekkor a ajkukkal kissé csücsörítenek abba az irányba, amerre mutatnak. Nyugaton leginkább puszival üdvözléshez és búcsúzáshoz használják az ajkakat. Azonban több ázsiai országban ez túl intimnek számít ahhoz, hogy valaki nyilvánosan csinálja.
Karok
Több népcsoport is előszeretettel használja a karjait gesztikulációhoz, és ebben a listavezetők az olaszok és az amerikaiak, akik gyakran lendületes karlendítésekkel beszélgetnek. Ezzel szemben Észak-Európában kevésbé tolerálják, ha valaki így kommunikál, mivel ők ilyenkor színészkedésre, túldramatizálásra asszociálnak, és eleve udvariatlanságnak is tartják a széles kézmozdulatokat.
Kéztartás, kézjelek
Az amerikaiak búcsúzóul gyakran integetnek úgy, hogy a tenyerüket előre mutatják, és jobbra-balra mozgatják, ám Európában és Latin Amerikában ezt „nem” jelzéseként és visszautasításként is értelmezhetik. Nagy kavarodást generálhat a búcsúzás különböző kultúrákban, hiszen az olaszok búcsú integetése (a tenyerüket felfelé tartják, és a mutató ujjukat behajlítják, majd kinyújtják) az amerikaiaknál azt jelenti, hogy „gyere ide”. Viszont ahogy az amerikaiak hívnak oda másokat, azt az ázsiaiak sértésnek vehetik.
A kézjelek bonyodalma itt még nem ér véget, hiszen Malajziában például tabunak számít mutatóujjal rámutatni valamire, míg hüvelykujjal már szabad.
Bár a brazilok a leghűbb használói, a felfelé mutató hüvelykujjat sok országban alkalmazzák, és általában pozitív tartalommal bír. Iszlám országokban, Szíriában, Szardíniában és Görögországban viszont durva szexuális jelentést hordoz. A franciáknál viszont teljesen közömbös, náluk csak az egyes számot jelöli.
Lábak
Keresztbe tett lábakkal ülni gyakori, főleg az Észak-Amerikában és Európában. Viszont ha Közel-Keleten vagy Ázsiában jár, akkor, hogy ne tűnjön bunkónak, ügyeljen arra, hogy inkább egymás mellett legyenek a lábai, hiszen náluk ez tiszteletlenség!
