Ezeket a gesztusokat külföldön csak óvatosan alkalmazza

Olvasási idő kb. 4 perc

Ázsiában még puszit se adhat nyilvánosan, olaszoknál ne húzgálja a fülét beszélgetés közben, és sose próbáljon szemezni egy finnel!

A kommunikációnak jelentős részét képezi a testbeszéd: ezt megfigyelve sejthetjük a beszélgetőpartner hangulatát, szándékait, őszinteségét, esetleg leplezhetjük  füllentéseit. Ám érdemes tudni, hogy ez a fajta metakommunikáció nem egységes a világ minden részén. Ne lepődjön meg, ha a finnek nem tartanak szemkontaktust, és legyen óvatos, ha olasz beszélgetőpartnere gyakran húzogatja a fülét beszélgetés közben.

A kulturális különbségek tehát nem csupán a habitusban, vallásban, építészeti stílusban különböznek, hanem bizony a testbeszédben is. Nem véletlen, hogy megannyi könyv íródott a témában, mely segít eligazodni ilyen téren idegen országokban, hogy ne érezze magát kellemetlenül, vagy, hogy az ott élők szemében ne tűnjön bunkónak. Ehhez remek tanácsokat kaphat többek között a National Academic Advising Association (NACADA) lapján, vagy Richard Lewis: When Cultures Collide: Leading Across Cultures című könyvéből. Ám ha nincs kedve fellapozni, és az egészet elolvasni, lássuk a legfontosabb különbségeket!

Fej

Az emberek bólogatással általában a jóváhagyásukat és az egyetértésüket fejezik ki. Ám a görögöknél és a bolgároknál ezzel szemben, ha valaki fel-le bólogat, az negatív üzenetet hordoz, ám ha jobbra-balra ingatják a fejüket, akkor elégedettek és helyeselnek. Azt azért nem árt hozzátenni, hogy ezzel a különbséggel tisztában vannak, így vannak olyan helyek/emberek, akik, amikor külföldiekkel beszélnek, erre direkt figyelnek.

Szem

Nálunk is, ahogy általában nyugaton, beszélgetés közben viszonylag hosszan szokás szemkontaktust tartani, mivel ez odafigyelésről, nyíltságról és őszinteségről árulkodik. Ez főleg Spanyolországban, Görögországban és az araboknál jellemző, ám a távolságtartóbb finnek és japánok csupán a beszélgetés kezdetén néznek a másik szemébe, hiszen zavarba jönnek, ha hosszan a másikat kell bámulniuk – írja a businessinsider.com.

Fül

A fülek érintése sok országban nagy jelentőséggel bír, ugyanis a portugálok például úgy jelzik azt, hogy ízlik nekik az étel, hogy megrántják kissé a fülcimpájukat. Ha ugyanezt egy olasz csinálja, akkor az egészen másra utal, hiszen ők a szexuális érdeklődésüket fejezik ki ezzel. Ha Spanyolországban jár, nem húzogatni a fület, hiszen ez náluk azt jelenti, hogy valaki nem fizeti az italokat!

Orr

Az orrfújás sokaknál kényes téma, míg másoknál teljesen megszokott. Nyugaton például senki sem rökönyödik meg azon, ha valaki hangosan kifújja az orrát a zsebkendőjébe, viszont Japánban ilyenkor az emberek a homlokukat ráncolják. Az orr megérintése sok helyen jelzésértékű, hiszen Angliában a bizalmasság jele, ám Olaszországban azt, hogy legyen résen!

Ajak

Mi legtöbbször az ujjunkat használjuk arra, hogy rámutassunk valamire, viszont vannak olyan népek (pl. a filippínók, az indiánok, a latin amerikaiak és a Puerto Rico-i lakosok) ekkor a ajkukkal kissé csücsörítenek abba az irányba, amerre mutatnak. Nyugaton leginkább puszival üdvözléshez és búcsúzáshoz használják az ajkakat. Azonban több ázsiai országban ez túl intimnek számít ahhoz, hogy valaki nyilvánosan csinálja.

Karok

Több népcsoport is előszeretettel használja a karjait gesztikulációhoz, és ebben a listavezetők az olaszok és az amerikaiak, akik gyakran lendületes karlendítésekkel beszélgetnek. Ezzel szemben Észak-Európában kevésbé tolerálják, ha valaki így kommunikál, mivel ők ilyenkor színészkedésre, túldramatizálásra asszociálnak, és eleve udvariatlanságnak is tartják a széles kézmozdulatokat.

Kéztartás, kézjelek

Az amerikaiak búcsúzóul gyakran integetnek úgy, hogy a tenyerüket előre mutatják, és jobbra-balra mozgatják, ám Európában és Latin Amerikában ezt „nem” jelzéseként és visszautasításként is értelmezhetik. Nagy kavarodást generálhat a búcsúzás különböző kultúrákban, hiszen az olaszok búcsú integetése (a tenyerüket felfelé tartják, és a mutató ujjukat behajlítják, majd kinyújtják) az amerikaiaknál azt jelenti, hogy „gyere ide”. Viszont ahogy az amerikaiak hívnak oda másokat, azt az ázsiaiak sértésnek vehetik.

A kézjelek bonyodalma itt még nem ér véget, hiszen Malajziában például tabunak számít mutatóujjal rámutatni valamire, míg hüvelykujjal már szabad.

Bár a brazilok a leghűbb használói, a felfelé mutató hüvelykujjat sok országban alkalmazzák, és általában pozitív tartalommal bír. Iszlám országokban, Szíriában, Szardíniában és Görögországban viszont durva szexuális jelentést hordoz. A franciáknál viszont teljesen közömbös, náluk csak az egyes számot jelöli.

Lábak

Keresztbe tett lábakkal ülni gyakori, főleg az Észak-Amerikában és Európában. Viszont ha Közel-Keleten vagy Ázsiában jár, akkor, hogy ne tűnjön bunkónak, ügyeljen arra, hogy inkább egymás mellett legyenek a lábai, hiszen náluk ez tiszteletlenség!

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Toma
Toma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.