Az embereknek előbb-utóbb elegük lesz a munkájukból, főleg, ha már hosszú ideje dolgoznak ugyanazon a helyen és/vagy ugyanabban a munkakörben. És valószínűleg sokat kell gondolkozni azon, hogy ismeretségi körünkben - magunkat is beleértve persze - van-e valaki, aki nem így érez. Igen, ez nem véletlen, a Selfmapping HR teszt legújabb kutatása szerint ugyanis az aktív magyar munkavállalók 86%-a ki van égve. A közel 1000 válaszadó többsége, akiket a teszt ebből a szempontból vizsgált, kis- és középvállalatok, valamint multinacionális cégek alkalmazottai, de kis arányban található köztük egyéni kitöltő is. Részletek a hajtás után!
Rizikózóna
A felmérés szerint az aktív magyar munkavállalók 39%-ának enyhe/kezdeti kiégéses tünetei vannak, amelyek még könnyen visszafordíthatóak. 37%-uknál már közepes szintű a kiégés, azaz egyre többször vagy tartósan vannak jelen a tünetek, de ezek még csak középsúlyosak. 10%-uk van a rizikózónában, ahol már erősen érzékelhető a teljesítmény visszaesése, a kapcsolatok romlása, és többen felmondást fontolgatnak. Mindössze 14%-uk van tökéletesen jól, náluk nyoma sincs a kiégésnek. (A burn out fázisairól itt olvashat bővebben!)
Ez csak rosszabb lesz
A kiégés tartós stressz következtében létrejövő fizikai, érzelmi és mentális kimerülés, amely beavatkozás nélkül folyamatosan súlyosbodik. Dr. Marik Ágnes pszichiáter, tréner és coach, a Selfmapping szakmai vezetője szerint a munkavállalók nagy részének fogalma sincs arról, hogy ki van égve, pedig a tünetek könnyen észrevehetőek. Jelei a türelmetlenség, ingerültség, rugalmatlanság, ennek következményeként az emberi kapcsolatok romlása. A kiégett ember egyre közönyösebb a munkájával és másokkal, valamint önmagával szemben, és egyre kevésbé képes kipihenni magát. Először elég a hétvége a feltöltődésre, aztán már csak egy hosszabb szabadság, végül már az sem. A felmondás oka gyakran az ebből a helyzetből való menekülés, enélkül ugyanis bekövetkezhet a végállapot, az ún. vitális kimerülés. Ilyenkor a munkavállaló olyan, mint akinek élni sincs ereje.
„A legfontosabb, hogy megszüntessük a stressz hátterében lévő tényezőket és gyűjtsünk minél több energiát. Mivel a stressz mögött számos tényező meghúzódhat, nincs egyetemes recept, amivel küzdeni lehet ellene. Az önbizalomhiány, az önérvényesítés gyengesége, a konfliktuskerülés, a bizalmatlanság, a maximalizus éppúgy oka lehet, mint a kaotikus belső folyamatok vagy a rossz csoportlégkör” – mondja dr. Marik Ágnes.
Mit tehetünk a kiégés ellen?
- Erősítsük az önértékelésünket. Tudatosítsuk magunkban, hogy miben vagyunk jók, sőt jobbak másoknál. A sokszínűségben és ne a tökéletességben higgyünk.
- Olyan munkát vállaljunk, amit szeretünk és nekünk való. Így meglévő erősségeinkre támaszkodhatunk benne, ami örömet és sikert hoz.
- Törekedjünk a világos, egyértelmű helyzetekre. Lássuk át a célokat, folyamatokat, feladatokat, és mindig kérdezzünk, ha valamit nem értünk.
- Vállaljunk felelősséget a tévedéseinkért és hiányosságainkért. A másokra mutogatás csak zavaros helyzetet, bizalmatlanságot és feszültséget szül.
- Képviseljük a véleményünket és igényeinket. Senki sem gondolatolvasó.
- Tudjunk nemet mondani. Ha a kapcsolatvesztéstől félünk, akkor a saját időnket, szükségleteinket és összességében önmagunkat adjuk fel, ami tényleg ijesztő.
- Ne legyünk gyanakvóak és bizalmatlanok. Mások legtöbbször nem szándékosan tesznek keresztbe. Mondjuk meg, ha zavar minket, amit csinálnak.
- Ne szeressünk szenvedni, ne tüntessük fel magunkat áldozatként. A legtöbb dologra azért nincs ráhatásunk, mert nem kerestük a megoldást vagy félünk cselekedni.
- Tegyük színessé, energikussá az életünket. A feladatokba való fáradt beleszürkülés nem vonzó sem magunk, sem mások számára
