Azt bizonyára tudta, hogy az alkotás terápiás eszközként is alkalmazható, de gondolta volna, hogy kiváló módszer a mélyebb önmegismerésre és ezáltal a személyiségfejlődés elősegítésére? Hallott már a biblioterápiáról? Vagy arról, hogy a művészetterápia azokhoz is passzolhat, akik nem szeretnek kreatívkodni, viszont élvezettel fogyasztják a művészeteket?
„A művészetben kifejeződik a legbelső emberi lényeg. Érzékennyé tesz, és megtanít a harmóniára, egyfajta belső iránytűvé válik” – fogalmaz Herbert Read angol író. És valóban: az alkotásnak, mint az önkifejezés kreatív formájának nemcsak az egészségmegőrzésben van fontos szerepe, hanem személyiségünk megismerésében is. A művészetterápia a gyógyításon túl ezt az önismereti célt is kiválóan szolgálja.
Szoktam rajzolgatni. Ez már művészetterápia?
Nem egészen, mert a művészetterápiák azért ennél komplexebben épülnek fel és fejtik ki áldásos hatásukat. Definíciójuk szerint olyan változatos, élménycentrikus, az egyéniség kibontakozását segítő terápiás technikák, amelyek elősegítik az önismeret elmélyülését, a motivációk, testi-lelki-szellemi működések felfedezését. Hozzájárulhatnak az érzelemkifejezés fejlődőséhez, a kommunikatív- és kifejezőképesség javulásához.
A terapeuta és a kliens kölcsönhatása a létrehozott műalkotáson vagy tevékenységen keresztül valósul meg oly módon, hogy a művészetterápia során átélt élmény lesz az, amivel a terapeuta és a páciens dolgozik.
Nagyon rossz a kézügyességem. Felejtsem el ezt a módszert?
Egyáltalán nem! Ha önnek örömet okoz az alkotás, akkor nyugodtan vágjon bele egy művészetterápiába. Ugyanis a részvételhez nem szükséges sem az adott művészeti ágban használt eszközök ismerete, sem bármilyen képzettség vagy tehetség, ugyanis terápiás szempontból nem az esztétikai jelentőség, hanem az önkifejezés érvényessége számít.
Nem szeretek kreatívkodni. Muszáj valamit létrehozni?
Nem, olyan művészetterápiák is léteznek, ahol passzív befogadóként szemlélődve vehet részt a terápiában. Persze valamilyen fokú bevonódás itt is szükséges, ám az kizárólag az élmények, érzések megosztására szorítkozik. Ezt a típust nevezzük befogadó művészetterápiának, mely során a résztvevő mások által készített műalkotások megtekintése után dolgozik az átélt élményekkel. Ezzel szemben aktív művészetterápiáról beszélhetünk, ha a résztvevő cselekszik, tehát alkotáson keresztül fejezi ki magát.
További két megközelítése is létezik a művészetterápiáknak. Az alkotásközpontú megközelítés az alkotás folyamatát állítja a középpontba, amely a terápiás hatást hordozza. Ebben az esetben az alkotás létrejöttével a terápiás folyamat is lezárul. Ezzel ellentétben az alkotást, mint eszközt felhasználó megközelítés során a mű létrejöttét követően következik a megbeszélés, élményfeldolgozás.
A festésen kívül van még más is?
A művészetterápia alapjául bármilyen művészeti ág szolgálhat. Legnépszerűbb formái a következők:
- Képzőművészeti terápia
Aktív formában célja a legkülönbözőbb technikák felhasználásával (festés, rajzolás, montázs, agyagozás stb.) önkifejezésből fakadó alkotás létrehozása. Befogadó formában a kész művészeti alkotás által keltett érzések, hatások átélése, feldolgozása történik.
- Zeneterápia
A befogadó zeneterápia zeneművek közös hallgatásán alapul, az aktív formában zene-, illetve kórusművek közös gyakorlása élménnyé válik, érzelmeket mozgat meg.
- Mozgásterápia
A mozgás kiváló eszköz az érzelmek kifejezésére, segítségével a kommunikatív- és kifejezőképesség javítható. A kommunikatív mozgásterápia, a gesztusterápia és a pantomim-terápia alkalmas arra, hogy a metakommunikatív jelzések tudatosításával és hatékony felismerésével egyértelműbbé válhasson a kommunikáció. A táncterápia inkább az érzelmi-indulati önkifejezés terepe. Létezik befogadó mozgásterápia is: a részvevők a táncdarabok, performanszok megtekintése során tapasztalt élményei képezik az elemzés és feldolgozás tárgyát.
- Irodalom- vagy biblioterápia
Irodalmi műalkotások részleteinek felolvasása és feldolgozása, a mű szereplői és a résztvevők közötti párhuzamok kibontása képezi a befogadó irodalomterápia lényegét. Aktív formájának alapja a kreatív írás, mint önkifejezési eszköz.
- Drámaterápia
A színjátszás kiváló és komplex művészetterápiás eszköz, aktív formájában a felkészülés lehetővé teszi az érzelmek személyes és kreatív kifejezését, új viselkedésmódok gyakorlását védett közegben.
- Játékterápia
A gyermekeknek szóló játékterápia előre meghatározott és különböző célokat szolgáló játékék játszását jelenti, míg a felnőttek játékterápiájának célja a játék örömének újrafelfedezése.
Milyen problémák esetén javasolt a művészetterápia?
Kiváló módszer a pszichoterápia kiegészítéseként, de az alkotás öröme, a közösség ereje, és az önkifejezés minden ember számára remek kikapcsolódást, önismereti fejlődési lehetőséget kínál. Éppen ezért alkalmas arra is, hogy kiszakadva a mindennapi stresszből és rohanásból, megtapasztaljuk a flow, a teljes feloldódás élményét tevékenykedés közben.
