A hasonlóság az egyik legfontosabb eleme két ember közötti vonzalomnak. Szeretjük, ha a hozzánk közelállók osztoznak az értékeinken, ha hozzánk hasonlóan gondolkodnak, ha hasonló társadalmi osztályból jönnek, hasonló háttérrel rendelkeznek. Ezt régóta tudják a pszichológusok, és a párkapcsolatok szempontjából vizsgálták is eleget. Az azonban nem volt eddig tiszta, hogy vajon csak a környezeti, szociális, kulturális hasonlóság fog meg minket a másikban, vagy van ennek az egész vonzalom dolognak biológiai alapja is. Most már tudjuk. Van.
Korábbi vizsgálatokból már kiderült, hogy a párválasztásunkat erősen befolyásolja a másik génállománya, pontosabban az, hogy a mienkhez hasonló génkészlettel rendelkezzen a partnerünk. Most pedig úgy tűnik, hogy nemcsak a pár-, de a barátválasztásainkban is szerepet játszik a genetikai hasonlóság. Egy friss kutatásban 2000 ember génjeit vizsgálták meg, majd azokból kiderítették, hogy barátainkkal annyira hasonló génállományt hordozunk, mintha negyedfokú unokatestvérek lennénk. (Vagyis olyan, mintha öt generációval felettünk lenne közös ősünk.)
Ráadásul a barátoknál nem csak úgy random gének hasonlatosak, nem. Úgy tűnik, hogy a szaglást befolyásoló génjeink között van a legnagyobb hasonlóság, míg az immunrendszer kialakításában részt vevő fehérjék eltérőek. (Éppen, mint a párválasztásnál. Ott is az eltérő immunrendszer indít be minket.)
Bár a témában még bőven van mit kutatni, az eddigiekből úgy tűnik, hogy ha nem is tudatosan, de a saját rokonainkhoz hasonló barátokat választunk.
