Persze ehhez azért nagyon elszántnak és/vagy ostobának kell lenni, de tény, akár halálos kimenetelű is lehet, ha valaki extrém mennyiségű vizet visz be a szervezetébe. Szerencsére az agyunk a túlélésünkre játszik, és jelez, amikor éppen elegendő folyadékot ittunk szomjúságunk enyhítésére. A Science Daily egy olyan kutatásról tudósít, ami ezt be is bizonyítja.
Helló, már nem vagy szomjas!
Az agyunk nem csak arra programoz minket, hogy pótoljuk a testünk számára szükséges vizet, de akkor is közbeavatkozik, ha a szervezetbe kerülő folyadékmennyiség már meghaladja az egészséges szintet. A Melbourni Egyetem tudósai egy új kutatás résztvevőinek vizsgálata közben térképzeték fel a blokkoló mechanizmus működését.
A kísérlet során MRI-vizsgálattal figyelték az alanyok agyi tevékenységét eltérő fiziológiai körülmények között. Először akkor szkennelték az agy különböző területeit, amikor a résztvevők szomjasak voltak. Ezután megkérték őket, hogy annyit igyanak, hogy teljesen telítődjenek, vagy egy kicsit igyák is túl magukat, majd ezután újabb vizsgálatok következtek.
Az állandó szomjúság is komoly betegséget jelezhet
Sós vagy fűszeres ételek után, sportolás után vagy melegben teljesen természetes, hogy megnő a szervezet vízigénye. Igaz ez hasmenés, nagy mennyiségű hányás, égési sérülések vagy vérveszteség után, és néhány gyógyszer mellékhatása is fokozhatja a szomjúságérzetet.
Ám ha valaki állandóan szomjas, és ez az érzés még ivás után sem enyhül, érdemes orvosi segítséget kérni, ugyanis akár komoly betegséget is jelezhet - különösen ha homályos látás, vagy kimerültség is kíséri, írja a Healthline.
- Kiszáradás: ha a szervezet nem jut elég folyadékhoz, képtelen normálisan működni. Súlyos esetben ez életveszélyes állapot kialakulásához vezethet.
- Cukorbetegség: az erős és folyamatos szomjúság lehet a magas vércukorszint következménye, és gyakran a cukorbetegség egyik első észrevehető jele
- Diabetes insipidus: ez az anyagcsere-betegség szinte olthatatlan szomjúságérzettel és nagymennyiségű vizeletürítéssel jár. Vagy az agyalapi mirigy, vagy közvetlenül a vesék elégtelen működése okozza
- Szív-, máj- vagy veseelégtelenség
- Pszichogenikus polidipszia: ez egy pszichiátriai kórkép, ami miatt a beteg állandóan szomjas, és hatalmas mennyiségű folyadékot iszik
- Vérmérgezés
Érzelmi döntés, ha nem iszunk?
Derek Denton, az egyetem egészségügyi kutatásokkal foglalkozó részlegének professzora szerint a vizsgálat bepillantást engedett az ember túlélést elősegítő ösztöneibe, és az eredményeknek komoly orvosi jelentőségük is van.
„Amikor a résztvevők szomjasak lettek, és inni kezdtek, majd azt az utasítást kapták, hogy akkor is folytassák az ivást, amikor már nem szomjasak, az agynak olyan területei aktiválódtak, amelyek érzelmi döntésekért felelősek. A jelzéseket küldő részeket eddig még nem is ebben az összefüggésben. Fontos elemét ismertük meg a szervezet szabályozási rendszerének, és ez a blokkoló mechanizmus segíthet megelőzni a túlzott vízbevitel miatti problémákat” – magyarázta a kutató.
Vízivási rekorddal ne menőzzön, mert belehalhat
2007. januárjában egy 28 éves kaliforniai családanya gyakorlatilag halálra itta magát egy poénból rendezett versenyen. Nagyjából 7,5 liter vizet döntött magába viszonylag rövid idő alatt, és pár órával később otthonában holtan találták.
Ez egy szélsőséges eset, ám tény, hogy nagy károkat okozhatunk szervezetünkben, ha túlzásba visszük a vízivást, írja a Dr. Ben Kim.
- A vesék vízszűrő képessége is véges, és extrém mennyiségű folyadék, főleg ha azt viszonylag rövid idő alatt visszük be a szervezetbe, károsíthatja azokat a parányi érgomolyagokat, ahol maga a szűrési folyamat zajlik.
- Ha hirtelen nagy mennyiségű víz kerül a szervezetbe, a vér térfogata megnő, ami felesleges terhet ró a szívre és az egész keringési rendszerre.
- Emellett a felesleges víz felhígítja a vért, így az elektrolitok koncentrációja a sejtekéhez képest lecsökken, ezért azok plusz vizet vesznek fel, hogy kiegyenlítsék ezt a különbséget, és megduzzadnak. Ám például a koponyában nincs elegendő hely az így megnőtt idegsejteknek, így a koponyaűri nyomás megemelkedik. Ez különböző tüneteket okozhat, az enyhe fejfájástól egészen a légzési nehézségekig, sőt, extrém esetben halálos is lehet.
A Melbourne-i Egyetem kutatását vezető professzor szerint az eredmények bármilyen testi szükséglet vizsgálatának során hasznosíthatók.
„Ez a vizsgálat az emberi szükségletek kielégítésének elemeivel foglalkozik, és azzal, hogyan programozza a test a megfelelő viselkedést. A kielégítési folyamat kontrolljának felderítésével kapott adatok más szükségletek területén is relevánsak lehetnek, mint például az éhség, a sóháztartás vagy akár a szexuális ösztönök" - mondta Denton.
