Gyakori probléma, hogy az ember főként a munkában akarja kiélni a kreativitását – és ha ezt nem teheti meg, hajlamos a sorsot, a kormányt vagy a szüleit hibáztatni, amiért kiskosztümös titkárnő lett bohém festő helyett, vagy mosogatnia kell ahelyett, hogy kötényben kertészkedhetne egész nap. Még gyakran az olyan, szociológiai szempontból magasra pozícionált pályákat is lélekölő, száraz tevékenységként bélyegzik meg, mint amilyen egy orvosé vagy az ügyvédé, eközben pedig egy zenész, színész vagy egy író lelke minden esetben a kreativitás kincsestárának számít. Legalábbis a többség szerint. De mi a helyzet valójában?
Alig néhány hete indult el a Dívány Life coach sorozata, de a témában máris vagy féltucat mailt kaptunk. „Mégis hogyan őrizheti meg az ember a kreativitását a robotmunka végzése közben? Hogyan dolgozhatnék egész életemben olyan helyen, ahol semmi szükség a kreativitásomra? Annyival több lehettem volna!” – és így tovább. Ám a valódi kérdés inkább az: hogyan alakíthatunk ki olyan életet, amiben folyamatosan (a munkában, otthon, a hobbi művelése közben) kamatoztathatjuk a kreativitásunkat? És hogy miért ez az igazán fontos? Olvasson tovább.
1. Mert a világ legkreatívabb munkája is tud dögunalmas lenni
Ismerek sikeres és sikertelen zenészeket, befutott és mellőzött színészeket, ünnepelt és felfedezetlen képzőművészeket – és bármennyire is eltérő az életútjuk, egyvalami összeköti őket. Mindannyian egyformán sokat elégedetlenkednek. Téved, aki azt hiszi, egy író élete abból áll, hogy a világ rezdüléseivel azonossá válva szürcsöli a kávéját egy teraszon vagy hogy egy költőnek semmi más dolga nincs, mint leírnia, amire egyébként is gondol. Amikor a művészet munkává válik, automatikusan sokkal nehézkesebb lesz az alkotó számára az imádott pálya. Mert mondjuk nincs ötlet. Vagy éppen ötlet van, de kedv nincs. Esetleg kedv is van, de idő nincs – mert egy csomó meló torlódott fel. A kreatív munka ugyanúgy szenvedéssé változhat, mint bármelyik irodai állás. Ezen a ponton az olyan elfoglaltságok, amiket az emberek általában utának, és menekülnének tőle kimondottan frissítően hathatnak. Úgyhogy igen, ilyenkor jó megoldás kitakarítani a lakást vagy keresni valamilyen fizikai, gondolkodást nem igénylő feladatot.
2. Mert a világ legunalmasabb munkájában is ott a kreativitás
De tényleg – mindenben. Hogy egy extrém példával éljek: Björk Táncos a sötétben című filmjében egy gyári munkásnőt alakított, aki a musicalek szerelmese volt. Meló közben a hatalmas, kattogó, nyekergő gépek ritmusára énekelgetett – minden egyes hang eszébe juttatott egy dallamot. Emellett minden olyan munka, amely során az ember egy vagy több másik emberrel kommunikál, valójában máris kreatívnak számít – hiszen a kommunikáció egy végtelenül kreatív műfaj. Az, hogy milyen viszonyokat alakítunk ki a munkahelyünkön, hogyan bánunk a stresszes helyzetekkel, hogyan okozunk örömet a környezetünkben élőknek, mind-mind a mi szellemi és lelki gazdagságunkon múlik. És aztán ott vannak azok a munkák, amiket a társadalmunk – gyakran az adott szakmában dolgozók is – szó szerint lenéz, pedig ahhoz, hogy igazán jól csinálják, komoly kreativitásra van szükség. Ezért találkozni olyan szakácsokkal és cukrászokkal, bútorasztalosokkal és más kétkezi munkásemberekkel, akik valódi művészetként élik meg a munkájukat.
3. Egyáltalán nem törvényszerű, hogy a munkájának harmonizálnia kell a hobbijával
Imádok főzni, úgyhogy tavaly kitaláltam, hogy meghirdetem a blogomon: bárki befizethet egy háromfogásos vegán menüre hozzám, én pedig bicajjal kiszállítom neki a városon belül. A dolog teoretikusan remekül hangzott – hiszen bicózni és a konyhaművészkedni igazán nem munka – és a gyakorlatban is remekül ment. Egy darabig. Aztán amikor néhány hónap után már hat fix előfizetőm volt, és ha esett, ha fújt, sütnöm és szállítanom (és non-stop vásárolnom és mosogatnom) kellett, egy ponton azt mondtam: ezt most át kell szerveznem, mielőtt megutálom a kedvenc elfoglaltságomat, a főzést. Sőt, néha azon is elmerengek, nem voltam-e sokkal lazább, amikor az írás még csak afféle léleklazító tevékenység volt, és nem volna-e sokkal békésebb az életem, ha mondjuk egy közparkban gereblyéznék egész nap, este meg, vagy éppen, amikor kedvem tartja, írnék. Bár imádom a munkámat és rendívül hálás vagyok a sorsnak a pályámért, azért a „vigyázz, mit kívánsz, mert még megkapod" fordulat időnként nekem is eszembe jut.
4. A munka mellett még millió más dolgot csinálhat
Személyes tapasztalatom, hogy a környezetemben azok az emberek élnek aktívabb szociális életet, járnak több eseményre és próbálják ki magukat többféle hobbiban, akik a munkájuk során kevesebbet szocializálódnak. Ennek oka pedig az, hogy ha valakinek olyan a munkája, amibe nem kell különösebb kreatív energiát fektetnie, a munka végeztével sokkal érzékenyebben reagál az őt érő ingerületekre: jobban izgalomba hozza egy jóga, salsa, vagy nia tanfolyam, egy kerámia szakkör vagy egy színházlátogatás, mint azokat, akik napközben majd megvesznek, hogy kisajtolják magukból az aznapra megkövetelt művészetet.
5. Ha igazán kitartó, a legkreatívabb elfoglaltságból is építhet bizniszt
Nincs a világon olyan hobbi, amiből ne profitálhatna, ha a fent leírtakkal együtt úgy dönt: munkáját kreatív pályára cseréli. Van olyan ember, aki azzal csinálta meg a szerencséjét, hogy gyufaszálakból mini katedrálisokat épített, más gombokból rak össze gobelineket és árulja őket művészpiacokon, és olyan is akad, aki turkálókban összeszedett ruhákat csinosít ki, majd adja el őket. Házisüteményekkel foglalkozó családi vállalkozások hatalmas cégekké alakultak át, lelkes, kezdő filmesek nyertek Oscar-díjakat, és így tovább. Némelyikük túlél, mások pedig eltűnnek a süllyesztőben – az, hogy melyik verzió válik valóra, leginkább a kemény munkán és a kitartáson múlik.
A pszichológus véleménye: „Mozgassa meg a fantáziáját minden nap!"
Tóth-Horváth Gábor pszichológus szerint mindenkiben van valamihez affinitás – hogy mihez, azt leginkább az alapján tudja megfejteni, hogy milyen tevékenység közben érzi a legnagyobb sikerélményt. Azt a pluszt, amit a monoton munka nem ad meg. „Ha ez megvan, nincs más hátra, mint szabadon engedni. A kreativitás azokat az idegpályákat indítja be, amiket munka közben nem használunk: egy pénztárosnő egész nap számol, gombokat nyomkod, így ha munka után nem csinál valami egészen mást, valami olyat, ami nem kötelező, akkor beszűkül a gondolkodása. Ez pedig hosszú távon oda vezethet, hogy tönkremennek a családi viszonyai, a párkapcsolata, és sérül az önmagáról alkotott képe" – véli a szakember, aki szerint a mókuskerékből ki lehet törni bármivel, ami megmozgatja a fantáziát. Ráadásul kisülhet belőle valami egészen nagyszerű is. „Hogy egy paradox példával éljek: nem is tudjuk, hány tehetséges festőt veszítettünk, csak azért mert soha nem fogott ecsetet a kezébe."
Írjon nekünk!
Új sorozatunkban igyekszünk segíteni önnek, hogy kicsit rendbe rázza az életét. Legyen szó párkapcsolati parákról, általános céltalanságról, karrier tanács(talanság)okról, írhat nekünk a divanycoach@mail.index.hu címre, és mi válaszolunk itt, sorozatunkban, természetesen olvasóink névtelenségét megőrizve.
Steiner Kristóf a fenti témákon kívül örömmel válaszol külföldön új életet kezdők, spirituális útkeresők, étkezési zavarokkal küszködők vagy szexuális orientációjuk, származásuk miatt kirekesztett olvasók kérdéseire, kéréseire. A life coach csapat tagja továbbá Kuna Gábor pszichológus, tréner, család- és párterápiás tanácsadó, aki munkahellyel, munkahelyi konfliktusokkal és kudarcokkal, felnőttkori pályaválasztással és élethelyzeti döntésekkel, illetve családi krízisekkel kapcsolatban szintén szívesen válaszol. Gyulai Bencének is írhatnak, ő jogi egyetemet végzett és ügyvédi szakvizsgával rendelkezik, de várja a kérdéseket a kivándorlással, párkapcsolatokkal, hittel, kereszténységgel kapcsolatban is.
