Annak, aki végre rászánta magát arra, hogy megszabadul a felesleges kilóitól és ezentúl egészségesebb életet él, számtalan kihívással kell szembesülnie. Nem csak saját árnyékát kell átlépnie, hanem azt is meg kell akadályoznia, hogy a jóindulatú, aggódó vagy kekeckedő családtagok, munkatársak, barátok szabotálják a fogyókúráját. De mégis melyek azok a mondatok, amelyeket tilos kimondani egy diétázó jelenlétében? A hajtás után kiderül!
1. Jól nézel ki így, ahogy vagy, nincs is szükséged a fogyókúrára!
A bókok mindig nagyon jólesnek, és nem szabad megsértődni, ha valaki ennek ellenére nem érzi jól magát a bőrében. És persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy sokan nem a külsőségek miatt vágnak bele, hanem az egészségük miatt. „Lehet, hogy cukorbeteg, vagy magas vérnyomással küzd. A támogatásodra van szüksége, nem a véleményedre” – mutat rá Jennifer Swafford, az It Sux to Be Fat blog szerzője. Brooke Bailer pszichológus szerint bármennyire is látványos a változás, a diéta közben se a külsőt dicsérjük, hanem a viselkedésben, hozzáállásban bekövetkező változásokat. Egyik kolléganőnket például kifejezetten zavarja, amikor azt kérdezik tőle, miért nem hagyja abba az egészet, hiszen már elég lapos a hasa.
2. De ezt direkt neked készítettem!
Az érzelmi zsarolás nagyon kegyetlen dolog, a diétázó pedig nyilván nem akarja megbántani azt, aki ilyen kedves hozzá, de ezt nem szabad kihasználni. Főleg, ha valóban a szívünk csücske az, aki fogyókúrára adta a fejét, hiszen egy ilyen akció felér egy szabotázzsal. Aki ugyanis egyszer kísértésbe esik, nagy valószínűséggel, visszaeső lesz, és így lőttek a diétának. A fogyókúrázó ilyen esetben annyit tehet, hogy megköszöni a figyelmességet, és hozzáteszi, hogy XY viszont biztosan nagyon szívesen megenné azokat a finom sütiket - javasol egy udvarias kifogást a tömős rokonnénik leszerelésére a Health.com.
3. Csak ezt az egy falatkát, ennyi nem árthat!
A tömős rokonnénik másik kedvelt szófordulata. Pedig amúgy sem könnyű ellenállni a kísértésnek, hát még így, ha egy felbujtó is van a közelben. „Azoknak, akik valóban szeretnének egészségesebben élni, kitartónak kell lenniük. Ha egyszer is kivételt tesznek, akkor nincs megállás” – írja Jen Emmert, Prior Fat Girl blog szerzője. Nagyon sok fogyókúrázó panaszkodik egyébként arra, hogy a rokonaik és barátaik annak ellenére tukmálják rájuk az egészségtelen finomságokat ezzel a felkiáltással, miközben tudják, nekik most nem szabad ilyen dolgokat enni. Ez persze nemcsak a fogyókúrázókat érinti, a vegetáriánusok és a húst nem evők is nyilván litániákat tudnának írni arról, hányszor figyelmeztették őket arra, milyen betegek lesznek, ha nem fogyasztanak elég húst.
4. Menjünk étterembe, én fizetek!
Ez a mondat is szép példája annak, hogyan is próbálják emberek szabotálni a másik erőfeszítéseit, hiszen nyilvánvaló, hogy éttermi környezetben még nehezebb ellenállni a kísértésnek, főleg, ha az ár sem számít. Aki nem érzi még magát erősnek, az jobb, ha ilyenkor udvariasan visszautasítja a meghívást. Ezen pedig nem szabad megsértődni, hiszen rengeteg más program van, amit egy fogyókúrázóval közösen is lehet csinálni.
5. Biztos, hogy azt meg akarod enni?
Bízzunk abban, hogy a diétázó körültekintően tájékozódott arról, hogy mit ehet és mit nem a fogyókúra tartalma alatt. Ne felejtsük el, bármilyen káros szenvedélyre igaz, hogy csak akkor tudunk megszabadulni tőle, ha magunk is akarjuk, a bűntudat édeskevés, sőt, akár vissza is üthet, ha ételrendőrséget játszunk. Ha segíteni akarunk, akkor gondoskodjunk arról, hogy a diétázó környezetéből eltűnjenek az egészségtelen, hizlaló ételek, hiszen így kisebb a kísértés.
6. Biztos, hogy eleget mozogsz?
Ezzel a kérdéssel megint csak lelkiismeret-furdalást ébresztünk a fogyókúrázóban, aki a végén összeomlik a sok elvárástól, nyomástól. A számonkérés helyett inkább hívjuk el az illetőt futni, biciklizni, úszni, vagy akár csak kutyát sétáltatni. Kicsi a valószínűsége, hogy ezt úgy élné meg, hogy át akarjuk venni az irányítást az élete felett. Merthogy azt sose felejtsük el, a fogyókúra egyébként részben erről is szól: vedd kezedbe a saját életed, vállald a tetteid következményeit!
7. Rossz nézni, hogy megvonsz magadtól dolgokat!
Az empátia nagyon kedves és hasznos dolog, ám nem szabad túlzásba esni. Nem kell folyton azt hangoztatni, hogy mennyire sajnáljuk a másikat azért, mert nem fagyizhat velünk a nagy melegben, vagy az edzőteremben kell izzadnia ahelyett, hogy beülne egy kávézóba, ha ugyanis folyton arra emlékeztetjük, hogy milyen jó is a másik oldalon lenni, akkor könnyebben elcsábul. A legegyszerűbb, ha nem hozzuk szóba az étkezést, hanem más beszédtémákat találunk. Több fogyókúrázó is azt javasolja egyébként a sorstársaiknak, ne is beszéljenek róla, mibe is vágtak bele, így megkímélik magukat a kínos jelenetektől.
8. Csak aztán nehogy anorexiás legyél itt nekem!
Természetes, hogy aggódunk a szeretteink egészségéért, és igaz, hogy az étkezési zavarok továbbra is komoly problémát jelentenek, de csak azért, mert valaki elkezd odafigyelni a súlyára, nem jelenti azt, hogy átesik a ló másik oldalára. Bízzunk abban, hogy a diétázó tudja, hogy hol a határ. Ha pedig valóban intő jelekkel találkozunk, akkor se rontsunk ajtóstól a házba.
9. Élj egy kicsit, olyan unalmas vagy!
Bár társaságban könnyebb fogyni, valószínűleg egyetlen diétázó sem várja el, hogy mi is mondjunk le kedvenc ételeinkről vagy izzadjunk velük az edzőteremben: elég, ha tiszteletben tartjuk a döntésüket. Jó, nyilván idegesítő, ha valaki folyton csak a fogyókúrájáról beszél, de erre azért elegánsabban is figyelmeztethetjük. A MyFittnessPal vonatkozó cikke szerint egyébként érdemes önvizsgálatot is tartani, ha valakit hirtelen idegesítőnek és unalmasnak találunk. Lehet, hogy nekünk is életmódot kellene váltanunk?
10. Már megint fogyókúrázol?
Sokan vannak, akik kampányszerűen kezdenek el fogyókúrázni, ez azonban nem jelenti azt, hogy az orruk alá kell dörgölni, hányszor is futottak már neki a plusz kilók leadásának. Főleg akkor illetlen dolog előhozakodni a korábbi próbálkozásokkal, ha azok nem voltak éppen túl sikeresek. Ki tudja, lehet, hogy az illető most tényleg képes változtatni az életén, persze csak a megfelelő támogatással.
11. Sokkal fegyelmezettebbnek kell lenned!
Kitartás, elszántság, önmegtartóztatás és rendszeresség nélkül nem tűnnek el a felesleges kilók, ezt mindenki tudja. A sikeres fogyókúrának azonban számtalan más feltétele is van az egészségügyi állapoton keresztül az anyagcserén át a személyiségig. Ezért is jobb, ha a felelősségre vonás helyett inkább az apró sikerekre, a pozitív változásokra koncentrálunk, ezeket emeljük ki. Ha pedig nem tudunk előrukkolni semmi kedvességgel, akkor inkább fogjuk be a szánkat!
12. Én is csináltam már ezt a diétát, de visszajött minden kiló!
Csak azért, mert nekünk nem vált be egy módszer, nem biztos, hogy másnál nem működhet - írja a Woman's Day, és ezzel nem nehéz egyetérteni. Nem vagyunk egyformák, ezért ne vegyük el senki kedvét a fogyókúrától, ha egyszer már sikerült meghozni a döntést. A buktatókra persze fel lehet hívni a figyelmet, de ne vigyük túlzásba: tudjuk, a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve.
13. Esetleg ezt a módszert, étrend-kiegészítőt, könyvet, DVD-t próbáltad már? Gondolkoztál már a műtéten?
„Nem jó, ha megkérdőjelezzük valakinek a döntését, mert esetleg még meggondolja magát. Ha ilyen kérdésekkel bombázzuk, akkor úgy érezheti, hogy fogalma sincs arról, mit csinál, nem tud egyedül döntést hozni” – mondja Edward Abramson szakértő, aki szerint először kérdezzük meg, hogyan segíthetünk, és hagyjuk, hogy a diétázó vessen fel ötleteket, mert senki nem szereti, ha beleszólnak abba, hogyan étkezik. Nekünk is volt már dolgunk olyan ismerőssel, akinek hiába bizonygattuk, hogy adott étrenddel és gyakorlatokkal elértük a kitűzött részcélokat, ő erősködött, hogy mindent rosszul csinálunk, ő persze tudja a tutit.
