A modern idők embere állandó harcban van az idővel, azért megpróbál egyszerre minél több dolgot elvégezni, ráadásul az információkra is ki van éhezve, ezért internetezik tévénézés közben és hasonlók. A kutatók szerint ez nagy hiba, az emberi agy nem arra lett kitalálva, hogy egyszerre több feladattal is megbirkózzon – tisztelet persze a csekély számú kivételnek. Résztelek a hajtás után!
Rosemary Tator, a More Time for You: A Powerful System to Organize Your Work and Get Things Done (kb: (Teremts) Több időt magadnak: a munkád és egyéb tennivalóid elintézésének hatásos módszertana) című könyv szerzője szerint ez egyfajta függőség, és abba az illúzióba ringat minket, hogy igen, mindenre képesek vagyunk, a végén pedig azt hisszük, hogy multitasking nélkül semmit nem vagyunk képesek elvégezni. Dave Crenshaw, a The Myth of Multitasking: How "Doing It All" Gets Nothing Done (kb: A Multitasking Mítosza, avagy hogyan nem hoz a Mindent Egyszerre módszer semmilyen eredményt) szerzője szerint az erős kulturális nyomás hatására mindenki azt hiszi, hogy akkor igazán hatékony, ha egyszerre több dolgot csinál. „Senkit nem érdekel, hogy ez így ilyen formában nem igaz” – teszi hozzá. És valóban, ha egy dolognál többre kell figyelnünk, akkor állítólag 40 százalékkal esik a hatékonyság.
Persze a kivétel erősíti a szabályt. A Michigan Egyetem kutatása azt bizonyítja, hogy multitasking közben többet hibázunk, és több idő kell ahhoz, hogy elvégezzünk egy feladatot. Igaz, az emberek 2,5 százaléka tényleg képes egyszerre több dologgal foglalkozni, de nekik máshogy működik az agyuk, mint az átlagnak. Gloria Mark, a Kalifornia Egyetem munkatársa szerint pedig azok az emberek, akiknek folyton váltaniuk kell a feladatok között, lehet, hogy gyorsabban dolgoznak, de messze nem olyan hatékonyak.
A Stanford Egyetem kutatói szerint azok, akik rendszeresen rá vannak kényszerítve arra, hogy egyszerre több dolgot csináljanak, sokkal lassabban reagáltak a vizsgálataik során, mint azok, akiknek általában nem kell megosztaniuk figyelmüket. David Meyer a Michigan Egyetem munkatársa szerint minél összetettebb feladatokról van szó, annál több időbe telik az agynak váltani. Ha pedig két hasonló dologra kell figyelnünk, mondjuk arra, hogy mit motyog a gyerek, miközben éppen a főnökkel beszélünk a telefonon, abból semmi jó nem származik – hozza fel a Wall Street Journal egyik szerzője.
A korral persze minden csak rosszabb lesz, ráadásul egy brit kutatás szerint a nemünk is számít: a nők valamivel ügyesebbek a férfiaknál a figyelem megosztásában. Rossz hír viszont (a férfiak számára), hogy ebben az esetben a szorgos gyakorlás sem segít. Sebaj, az Ohiói Állami Egyetem kutatása szerint, ha az agykapacitásra nincs is jó hatással, de az emberek – ahogy azt már Rosemary Tator is pedzegette – pozitív dologként értékelik a multitaskingot, érzelmi lökést ad, az elégedettség érzése önt el minket.
Vigyázat, a Michigan Egyetem kutatói azt is kiderítették, hogyha egyszerre tévézünk, netezünk és játszunk valamilyen számítógépes játékkal, akkor az depresszióhoz, szorongáshoz vezethet. Tegyük hozzá: az is lehet, hogy az ok-okozati viszony pont fordított, de további kutatások szükségesek ahhoz, hogy erre a kérdésre választ kapjanak – írja a Daily Mail. Egy korábbi, amerikai felmérés szerint egyébként az emberek 42 százaléka internetezik, 29 százalékuk telefonál, 26 százalékuk pedig SMS-ezik vagy csetel tévénézés közben. Ó, igen, és állítólag el is hülyülünk, ha bokros teendőink közben emailezünk vagy telefonon üzengetünk. A Londoni Egyetem kutatása szerint ez a fajta figyelemmegosztás átlagosan 10 pontos csökkenést (a nőknél 5, a férfiaknál 15 pontos) eredményezhet az IQ-teszteknél. Hasonló hatása van annak, ha egy éjszakát nem alszunk.
Marcel Just, a Carnegie Mellon Egyetem kutatója szerint mindez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk egyszerre több dolgot csinálni, csak tényleg nem szabad azt hinnünk, hogy büntetlenül megúszhatjuk, ha túlterheljük az agyunkat. A szakértők szerint intő jel, ha úgy érezzük, hogy valami gond van a rövid távú memóriánkkal, ha nem tudunk rendesen koncentrálni vagy figyelni.
Ha valaki ennek ellenére azt hangoztatja, hogy ő a multitasking koronázatlan királya, nem kell azonnal bedőlni neki. Crenshaw szerint amikor valaki azt mondja, hogy elég jó a párhuzamos munkavégzésben, akkor főként olyan feladatokra gondol, amihez nincs szükség nagyobb agymunkára, ilyen például a mosogatás, mosás, takarítás, az asztal megterítése. Persze így is becsúszhat hiba, mondjuk kifut az étel a lábasból, miközben mi bőszen porszívózunk a hálószobában. Az a férfi is így járt, aki úgy döntött, jó fej lesz, megcsinálja a vasalást a felesége helyett, ám közben kicsit sörözött, kicsit tévézett, és amikor megszólalt a telefon, véletlenül a forró vasalót emelte a füléhez.
Az igazi multitasking valójában az, amikor egyszerre öt feladatot kapunk a munkahelyen. A kutatók szerint az időbeosztás a kulcsa az egésznek, és ne feledkezzünk meg közben arról, hogy az agyunk nem képes olyan gyorsan átváltani egyik tevékenységről a másikra. Az illetékesek azt tanácsolják, hogy osszuk fel az időnket blokkokra, és egy blokkban csak egyfajta dolgot csináljunk, mondjuk ne válaszoljunk minden levélre vagy telefonhívásra azonnal, csak amikor itt van az ideje.
David Allen, a Getting Things Done: The Art of Stress-Free Productivity (Intézzük el: a stresszmentes hatékonyság művészete) szerzője szerint fontos, hogy ne veszítsük el a fonalat, ezért valamilyen formában, mondjuk mailben, vagy egy kis jegyzettel emlékeztessük magunkat, éppen hol tartunk adott feladattal, így nem lesz kapkodás, ha megzavarnak minket. Az sem árt, ha csinálunk egy listát az elvégzendő feladatokról, de fontossági sorrend és határidők nélkül semmit nem ér az egész.
Mindig legyen egy B-terv, vagyis egy olyan feladat, amit el tudunk kezdeni, ha a többivel épp megakadtunk, és néha nem árt egy kis szünet, nem ciki kicsit megcsúszni, ha az agyunk már nem hajlandó együttműködni velünk (itt persze nem napokra kell gondolni, csak egy 15-20 perces lazításra). A Wall Street Journal szerint a meditáció is hasznos dolog, akárcsak a megfelelő mennyiségű alvás, pihenés, és ha megpróbáljuk kiiktatni a zavaró tényezőket. A nap végén pedig összegezzük, hogy mivel készültünk el, és mik lesznek a teendőink holnap.
