A tojás rosszat tesz a szívnek
A tojást leginkább azért támadják, mert sok koleszterint tartalmaz (211mg/db) A koleszterin legfőképpen az ereknek tesz rosszat, és növelheti a szívinfarktus kockázatát. A Penn State egyetem professzora viszont másként látja a kérdést. „Egészséges emberek naponta megehetnek egy tojást, mindenféle probléma nélkül” - mondja Penny Kris-Etherton, aki szerint a szervezet képes kompenzálni a bevitt koleszterint. Ennél sokkal nagyobb veszélyt jelenthetnek a transz-zsírsavak, melyek szintén növelik a koleszterinszintet. Egy tojás 2 gramm telített zsírsavat tartalmaz (ez 10 százaléka a napi bevitelnek), és nem tartalmaz transz-zsírsavakat. Azért mielőtt nekiállna omlettet csinálni, fontolja meg az amerikai orvosok javaslatát: a napi koleszterin bevitel ne legyen több mint 300mg naponta, illetve, ha volt már szívproblémája, legfeljebb 200mg. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet is pont ennyit irányoz elő.
A magas fruktóztartalmú kukoricaszirup rosszabb, mint a cukor
A szép nevű kukoricaszirupot számos élelmiszerben megtalálhatjuk. Előszeretettel használják reggeliző pelyhekben, üdítőkben. Sokan azért támadják, mert állítólag rosszabb a fogaknak, mint a sima cukor. Ez egy legenda – vélik a szakemberek. A kukoricaszirup a fehér cukor egyik alternatívája, melynek összetétele szinte megegyezik a szacharózéval, azaz 55 százalék fruktózt és 45 százalék glükózt tartalmaz. A kukoricaszirup hasonló hatást fejt ki a testben, mint a szacharóz. Ugyanúgy hat az inzulinszintre, a trigliceridekre és a hormonokra. Nem rosszabb, és nem is jobb mint a cukor vagy a szacharóz. „Sokkal fontosabb kérdés, hogy milyen hatást gyakorol az emberi testre a cukor, úgy általában?”- kérdezi Kimber Stanhope, a Californai Egyetem kutatója, aki az édesítőszereket vizsgálta. Mindenki tudja, hogy a sok cukor hozzájárul a májproblémák, az inzulinrezisztencia és a 2 típusú cukorbetegség kialakulásához.
És nem csak azok az extra kalóriák, melyeket az üdítőkkel vagy az édességekkel beviszünk, hanem azok is, melyeket az élelmiszerekkel fogyasztunk el. A szervezet nincs felkészülve erre a nagy mennyiségű feldolgozott fruktózra, mert korábban csak a gyümölcsökből jutottak hozzá az emberek. A problémák azóta léptek fel, hogy megtanultuk finomítani az élelmiszereket, például cukornádból cukrot előállítani. Stanhope szerint bármilyen cukor tartalmú édesítőt fogyasszunk, legyen az méz, agávé szirup vagy melasz, az mindenképp ugyanolyan káros lesz számunkra. Az Amerikai Szív Szövetség (American Heart Association) szerint a nők számára maximum 100 kalóriányi (6 teáskanál) hozzáadott cukor az ajánlott, a férfiaknál ez 9 teáskanálnyi lehet. Az összes bevitel ne legyen több mint 355 kalória.
A szénhidrátok hizlalnak
Mindenki tudja, hogy ha le akarunk fogyni, akkor ne együnk kenyeret, rizst vagy burgonyát. Nem is kérdés, hogy a cukorban gazdag szénhidrátok, és a finomított cukrok nem tesznek jót az alakunknak, és a szívünknek sem. De a jó szénhidrátok, melyek közé a gabonákat, a hüvelyeseket, a gyümölcsöket és a zöldségeket soroljuk, nem ártalmasak a számunkra, sőt az alacsony-szénhidrát tartalmú diéta hosszú távon még káros is lehet a számunkra. Ennek ellenére, bármilyen diétát válasz is valaki, tudnia kell, hogy hosszú távon az alacsony szénhidrát-, illetve alacsony zsírtartalmú diéták hasonló hatást érnek el.
A nyers ételek tartalmazzák azokat az enzimeket, melyek elengedhetetlenek a megfelelő emésztéshez
„A nyers ételekben megmaradnak azok az ásványi anyagok, melyek a főzés révén elvesznének" – nyilatkozta Brenda Davis, az Útmutató a nyers vegán étrendhez című könyv szerzője. Véleménye szerint a növényekben található enzimek elvesznek a főzés során, így azokat a szervezet már nem tudja hasznosítani. Az igaz, hogy a főzés során az enzimek nagy része elvész. De ezek az enzimek a növények számára szükségesek, és nem az emberi szervezet számára létfontosságúak.
Andrea Giancoli, az Amerikai Dietetikusok Szövetségének szóvivője szerint ezek az enzimek akkor is deaktiválódnak, ha a gyomorba kerülnek. A gyomorsav ugyanis ezeket rendkívül hatékonyan bontja le, mivel ez a „dolga”. A mikroorganizmusokat tartalmazó élelmiszerek, mint a savanyúkáposztában lévő növényi enzimek, elérhetik a vékonybelet, de ezeknek minimális a szerepük az emésztésben. Mi a helyzet akkor azzal az állítással, hogy minél több nyers ételt eszik valaki, annál egészségesebb lesz? „Valójában az enzimek szükségesek az élethez, de ezeket az emberi szervezet hatékonyan tudja előállítani" - állítják a szakemberek.
A test nem képes a hüvelyesekben lévő fehérjét szintetizálni, kivéve ha rizzsel fogyasztjuk
A fehérjére szüksége van az emberi szervezetnek. Jelenleg 20 esszenciális aminosavat tartunk számon, de ebből az emberi szervezet csak 11-et állít elő, 9-et pedig az ételekkel kell bevinni. Az állati fehérje, mint a tojás, vagy a hús ezek mindegyikét tartalmazza, de a növényekben csak részlegesen vannak meg. Ezért annak, aki csak növényeket fogyaszt, kombinálni kell a fehérjéket, mint a sokat emlegetett rizst és a hüvelyeseket. „Ha mindenféle ételt eszik egy nap, akkor az épp elég tökéletes lesz a szervezetének, nem kell okvetlenül egyszerre elfogyasztani ezeket - állítja Winston J. Craig táplálkozási szakértő az Andrews Egyetemről.
Ha este eszünk, jobban hízunk
Fellélegezhetnek az éjszakai evők: a kalória az kalória, bármikor esszük. Ha napközben halmozunk fel többet, mint az indokolt, akkor attól hízunk, ha este akkor attól. Teljesen mindegy tehát, mikor esszük meg a pizzát, úgyis hizlalni fog.
Azért nem fogyok le, mert a szervezetem nem tudja feldolgozni a gabonát és a tejterméket
Sajnos nem lehet se a tejtermékekre se a gabonára fogni a fogyás hiányát. Marc Riedl egyetemi adjunktus szerint ez a gondolatmenet minden logikát nélkülöz. Ha ezeket az élelmiszereket a szervezet nem tudja feldolgozni, az azt jelenti, hogy nem hogy hízik az ember, hanem fogy. Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az élelmiszer-allergia súlygyarapodást okoz. Ha bizonyos élelmiszer csoportokat kihagyunk az étkezésből, akkor nagy valószínűséggel fogyni fogunk, mert kevesebb a választási lehetőségünk marad.
A mikróhullámú sütőben készült ételek elveszítik a tápanyagtartalmuk egy részét
Téves gondolkodás – véli Carol Byrd-Bredbenner a New Jersey-ben található Rutgers egyetem táplálkozástani professzora."Teljesen mindegy, hogy valaki mikrót, grillsütőt vagy gázt használ, a melegítés hatására a tápanyagok egy része bomlásnak indul. Minél tovább van valami főzve , annál nagyobb esélye van, hogy elbomlik a benne lévő tápanyagok egy része, mint a C-vitamin, vagy a B-vitaminok. A mikróban általában gyorsabban megfő az étel, így ezzel még csökkenthető is a vitaminok lebomlása.
A gluténmentes diéta bárki számára megfelelő, több energiánk lesz tőle, és gyógyítja az autizmust
A gluténérzékenység egy autoimmun betegség, melynek révén a test nem képes megemészteni a glutént, azaz azt a fehérjét, mely a búzában, árpában, rozsban és zabban megtalálható. A tünetei közt szerepel a puffadás, a rosszullét, a csökkent energiaszint egyaránt. Ha valakit nem diagnosztizálnak ezzel a betegséggel, akkor semmi haszna gluténmentes ételeket enni, ráadásul ezek sokkal drágábbak is, mint a hagyományos termékek. Azok, akik diagnosztizált betegek, és elkezdenek „jól” táplálkozni, természetesen sokkal jobban fogják magukat érezni, de ez természetes következmény.
Az, hogy ez, hogyan kapcsolódik az autizmushoz,még nem teljesen tisztázott. Számos autista gyereknek vannak gyomor-bélrendszeri problémái, és sok szülő számol be arról, hogy javulnak a tüneteik, ha elhagyják a gabonákat, illetve a kazeint, mely a tejben található meg. Ennek ellenére tudományosan még sosem bizonyították be, hogy ezek segítenének az autizmus gyógyításában.
A Rochesteri Egyetem kutatói egy dupla vaktesztet végeztek el, 14 óvodás részvételével. Az eredmények szerint a glutén- és kazeinmentes diéta nem segített az autizmus tüneteinek csökkentésében.
Timothy Buie a Harvard Egyetem gasztroenterológusa szerint viszont az a minimum, hogy ezeknek a gyerekeknek a szülei kapjanak dietetikai segítséget, aki esetlegesen meghatározhatja, hogy van-e valamilyen ételintolerancia a háttérben.
