A tanulmányok azt mutatják, hogy még mindig a nők reszortja a házimunka. Ez a gondolkodásminta az '50-es években állandósult, és azóta is tartja magát. Ebben az időben kezdték tömegesen ontani a televíziók Amerikában azokat a reklámokat, amelyekben a fejkendős, könyökig érő sárga mosogatókesztyűt viselő, sugárzó arcú feleség mosolyogva viszi a hátán az egész háztartást, azt a képet közvetítve, hogy ez nemcsak kötelesség, de öröm is egy háziasszonynak.
Ez a mainstream gondolkodás ma sem változott jelentősen, ennek oka pedig továbbra is egy hibás sztereotípia közvetítése. Ugyanis senki sem látta még a Terminátort mosogatni, vagy James Bondot egy véres meló után felmosni. A férfi helye egy gyors autóban, míg a feleségé a konyhában van. Pedig minden férfi képes a házimunka elvégzésére, de a kialakult közvélemény úgy döntött, hogy egy macsó kezébe nem való a Vileda.
A drágámozást hanyagold
Marty Friedman házassági tanácsadó, Kaliforniában rendel, és elég sokat foglalkozott az együttélés, a párkapcsolatok és a házasság különböző problémáival. Rájött, hogy minden kapcsolatban döntő szerepet játszik az, hogy a felek miként osztják meg egymás közt a tennivalókat. A férfi nem csak fűnyíró gép, mert bizonyos stratégiával egyéb házimunkára is rávehető. A legtöbb férfi esetében kevésbé valószínű, hogy magától látna neki a nagymosásnak – a másik félnek meg kell kérnie őt. De hogyan?
Ne parancsolj, inkább kedvesen ecseteld, amit szeretnél. Legyen világos, rövid és pontos a kérés. Kerüld a szemrehányásokat. Kerüld a drágámozást is, mert már 40 éve nem divat, idegesítő, és már csak affektálós kabarékban hallani. Az életben ettől a megszólítástól feláll az ember hátán a szőr. És egyébként is, a drágám a legtöbb férfinak irritáló. Olyat se kérj tőle, amihez nem ért, de nekiugrana, ha megkérnénk rá - például ne hagyjuk a konnektorba nyúlkálni, ha nem villanyszerelő - javasolja a szakember.
A férfi akkor fogja meg a kalapácsot, ha kedve van hozzá
Ha gyerek is van, még fontosabb, hogy az apja is besegítsen a háztartásba. A férfiak alapvetően azért segítenek be a házimunkába, hogy a nő minél több energiát megtakaríthasson, ezzel is csökkentve a korán jelentkező ősz hajszálak számát, a hisztit, a kimerültséget.
A mai modern férfi örömmel fürdeti a gyereket, majd kitakarítja a garázst még vacsora előtt. Egyszerre próbálja lenyűgözni partnerét és megfelelő arányban kivenni a részét a házimunkából - a tengerentúlon. Ugyanis az amerikai párkapcsolati terapeuták már rájöttek, az egyenlő arányban megosztott házimunka hatással van a szexre is. Ha egy nő cselédnek érzi magát, bezárkózikn és az intimebb körülményeken inkább már csak túl akar esni. A szenvedélyesség már szóba sem jöhet.
A legnagyobb baj az, ha a cseléd szerepet egy feleség elfogadja és belenyugszik. Amikor a férfi leveszi a nő válláról a terhet, a nő úgy érzi, férje tiszteli és szereti, és nem süppedt a kettejük kapcsolata puszta megszokásba. Amikor a férfi részesedést vállal a nagytakarításban és a gyermeknevelésben, a 'párkapcsolat' szó valóban elnyeri teljes értelmét. Ezért is javasolják a férfiaknak az aktív részvételt az otthoni munkákban.
Nehéz dolog pár hét alatt néhány ezer évet felülírni
„Itthon jelenleg az a kérdés, ezt mennyire tekinti egy nő problémának, és egyáltalán megengedi-e párjának, hogy beleavatkozzon a házimunkába” – mondja Horváth Adrienn, párkapcsolati coach. „Tapasztalatom szerint a legtöbb nő egyszerűen nem hagyja, hogy a férje mosogasson vagy porszívózzon, mert szerintük ezt egy férfi nem tudja jól megcsinálni. Ilyenkor jól jön egy őszinte beszélgetés arról, ki mit akar elvégezni a házimunkákból. Ha partnerünk nekilát, ám elsőre nem csinálja jól, ne gorombítsuk le - úgy adjunk neki tanácsot, hogy ne vegye észre, és megmaradjon a büszkesége is. Például: „Én úgy szoktam csinálni az ablakpucolást, hogy...” – Ha egyből rárivallunk, „mit csinálsz, te szerencsétlen, most még rosszabb az egész” - a férfi azt mondja, hogy „oké, akkor csináld meg egyedül”, és a projektünk máris megbukott. Fontos, hogy először ne várjunk tőle azonnali változásokat! A történelmet szemlélve, nem tudom, hány római férfi mosogatott és Napóleonnak hány katonája főzőcskézett este. Nehéz pár hét alatt néhány ezer év berögzült sémáját felülírni.”
Magyar férfiak és a házimunka
„Vasalni nem szoktam, mert úgy vettem észre, hogy a ruháknak olyan a természete, ha gyűrötten veszed fel, kisimul, ha kivasalva, akkor összegyűrődik - meséli László (30). Kifejezetten rosszul érzem magam, ha nem segíthetek a házimunkában, úgyhogy főzök-mosok-szerelek. Varrni is tudok, de azt jobb, ha nő csinálja, mert vitorlán tanultam, és nem igazán keszkenőhímzés finomságú a munkám.” László csak az egyik szerkesztőség-közeli megszólalónk volt, de Ferenc (32) vallomása sem tett minket reménykedővé.
„Én például nem szeretem, ha az ingeimet egy nő vasalja ki, ugyanis azt elég trehányul csinálják. Amúgy ebből a házimunka dologból nem csinálok különösebben központi kérdést. Az axiómám, hogy mindenki azzal foglalkozzon a ház körül, amivel szemben kisebb a toleranciaküszöbe a másiknál, és akkor abból szép, hosszú távon is működőképes dolgok születnek. Én például sosem takarítok, nem azért, mert elvi kifogásaim lennének a porszívóhasználattal szemben, hanem egyszerűen azért, mert mire összegyűlik annyi por, amit már tényleg érdemes kitakarítani, addigra általában a nők már rég nekiesnek, a jóval alacsonyabb toleranciaküszöbük okán. Ha tehát mondjuk rám lenne bízva a takarítás, az mind a kettőnket frusztrálná - őt azért, mert koszban kell élnie (noha persze nem kell, mert az még nem kosz), engem meg azért, mert értelmetlen időközönként kellene elvégeznem egy munkát.”
