A roma házassági hagyományokban erősen dominálnak a hindu esküvői szokások, de megtalálhatóak a zsidó gyökerek is. Az egyes népcsoportok esküvői hagyományait természetesen befolyásolják a helyi szokások is. Cigány körökben az esküvő kiemelten fontos családi esemény, ilyenkor van együtt az egész klán, aminek a romák zárt, összetartó közösségében kiemelt jelentősége van. Így ha valamin biztos nem spórol a család, akkor az a lakodalom.
Ha nem adják a lányt, akkor szöktetni kell
A cigányok az udvarlásnak sosem tulajdonítottak különösebb jelentőséget, egyrészt a legtöbb közösségben a pár már ismeri egymást, másrészt a családnak igen nagy beleszólása van abba, hogy ki kit vesz el, mert a frigy elsősorban vagyoni alapon köttetik, a szerelmi házasság nagyon ritka.
A romáknál házasodásnak két elfogadott útja van, a kikérés és a szöktetés. A hagyományok szerint a vőlegénynek a lány kezét az apjától, vagy egy idősebb fiú testvérétől kell megkérni, de fontos a leendő menyasszony beleegyezése is. Ha azonban a család valamilyen kifogással élt a kérő ellen, akkor a fiú megszöktetheti a lányt. Ilyenkor a fiú saját szüleihez viszi jelöltjét, a családok pedig az első ünnep alkalmával megbékülnek egymással, és utólag jóvá hagyják a frigyet. Mivel szöktetés esetén a nagy kiadásokkal járó lakodalom elmarad, így takarékossági okokból is sok cigány választja ezt a megoldást.
A szüzességet bizonyítani is kell
A cigányok többnyire tizenéves korukban, tehát meglehetősen korán házasodnak, de ez bizonyos értelemben kényszer is, hiszen a lányok szüzességének nagy jelentőséget tulajdonítanak. A romák már a lányok szeméből ki tudják olvasni az ártatlanságot, szerintük a szűz lányoknak nyílt, csillogó tekintete van. A babonák szerint az a lány, aki a szüzességet szimbolizáló mirtusz koszorúval a fején, tisztátalanul áll az oltár elé, egész életében szerencsétlen lesz. A lányok szüzességét az első együttlét után a közszemlére tett alsószoknyával bizonyították, ha azonban kiderült, hogy a menyasszonynak nem ez volt az első alkalom, akkor a lányos háznak vissza kellett téríteni az esküvő tetemes költségét a fiú családjának.
Nem kell pap, elég a vajda is
A hagyományos cigány esküvők zárt körben zajlottak le, az egyéb, nem roma intézmények teljes kizárásával. Nem kellett tehát sem anyakönyvvezető, sem pap, elég volt a cigány vajda, de a párt összeadhatta a nagybácsi vagy a legöregebb cigány is. Manapság már általában polgári házasságkötés is van, (bár sokszor ez csak később, a nagykorúvá válás után történik meg), de napjainkban gyakori a templomi esküvő is.
A házassági fogadalom során egy tányérba sót és kenyeret tesznek, majd borral meglocsolják, a párnak pedig ebből kell enniük, majd örök hűséget ígérni egymásnak. A házastársi hűséget a cigányoknál a nőktől szigorúan elvárják, a férfiak félrelépéseit azonban jóval lazábban kezelik. A fogadalom után következik a gyűrűhúzás, majd a násznép áldásokat, köszöntőket mond az ifjú párra, és kezdetét veszi a végeláthatatlan eszem-iszom.
Hetedhét országra szóló lakodalom
A cigány lakodalom általában igen hangos, gyakran napokig, sőt, sokszor hetekig is eltart, és rengeteg vendég van. A sok vendég a család és az esküvő rangját emeli, minél módosabb cigányokról van szó, annál nagyobb a lagzi és több a túlzás. Az asztalok roskadásig megtelnek minden földi jóval, az ételekhez-italokhoz a vendégek is hozzá járulnak. Általában rengeteg húsos étellel, fő fogásként húsos káposztával, és gazdagon rakott gyümölcstálakkal várják a vendégeket. A násznép nagyon felszabadultan és meglehetősen szenvedélyesen mulat, a gazdag családoknál külön cigány-és tánczenekar is van. Ha nincs pénz zenekarra, a násznép akkor is minden keze ügyébe kerülő tárggyal zenél, és teli torokból énekel. A romák fáradhatatlanok, ha táncról van szó, ha azonban gyászol a család, akkor tánc nélkül zajlik le az egész mulatság.
Éjfél előtt kezdődik a menyasszonytánc, a hagyományok szerint az ifjú asszonyt először az após kéri fel, majd a többi vendég. A pénzt az ara kendőjében gyűjtik, a tánc végén pedig ezzel a kendővel kötik be a fejét. A cigány asszonynak ezután illik a kendőt viselni, de legalább a haját hátra kell fognia. A fiatalok általában edényeket vagy ékszert kapnak nászajándékba, de a tehetős rokonok nem fukarkodnak a pénzzel sem. A torta sem marad el, a lagzi csúcspontján hatalmas, sok emeletes, émelyítő tortacsodákat szolgálnak fel a vendégeknek.
A készülődés közben mindeki kibékül
A cigányok általában napokig, sőt, hetekig készülnek a lakodalomra, ilyenkor az egész család napokig együtt van, főznek, készülődnek, iszogatnak. A felfokozott hangulatban általában még a legnagyobb ellenségek is megbékülnek egymással, így az esküvőre mindenki jókedvű és felszabadult lesz. A hangsúly a cigány esküvőknél is a közösségi örömön van.
A giccses ruha és a pecsétgyűrű kötelező
A módos cigányok sok ékszert, főleg aranyat viselnek, és a nagy alkalmakra mindent magukra aggatnak. Az ékszerek egyrészt szerencsét hoznak, másrészt fontosak a cigány kultúrkörben, mert a vándorló életmód nem engedte meg, hogy nagyobb értéktárgyakat cipeljenek magukkal, így minden vagyonukat magukon hordták.
Még a legszegényebb romák is nagyon ügyelnek a gazdag, tarka-barka viseletre, a nők gyakran habos-babos, csillogó báli ruhákat kölcsönöznek a lagzira. A menyasszonyi ruha a cigányoknál szigorúan fehér, de erre is a barokkos túlzás a jellemző, az ifjú ara általában agyon van cicomázva, amire szükség is van, ha ki akar tűnni a meglehetősen színes forgatagból. Gyakran a vőlegény is fehér öltönyben esküszik, a férfi vendégek pedig hagyományos cigány viseletben, csizmában, keményített ingben, mellényben és kalapban mulatnak. A roma férfiaknál hagyományosan státuszszimbólumnak számít az arany nyaklánc, a zsebóra és a pecsétgyűrű is.
