Eredetileg a gyűrűhúzás és a házastársi csók nem része a református esküvői szertartásnak, gyakorlatilag sokszor a pár kérésére ez is bekerül a forgatókönyvbe. Sorozatunk második részében a református esküvői szertartással, és az ahhoz kapcsolódó illemszabályokkal foglalkozunk. A református esküvőn tulajdonképpen nem esketés, hanem áldást kérő istentisztelet történik.
A református és - az előző részben tárgyalt katolikus esküvő - közötti különbség magában a templomi szertartásban van, így ebben a részben elsősorban magáról a református esküvői szertartásról írunk. Az illemszabályok, az öltözködésre vonatkozó etikett, és a lakodalom menete független attól, hogy katolikus vagy református esküvőn veszünk-e részt.
Nincs szentség, csak áldás
A katolikus egyház az igazi esküvőnek a templomi szertartást ismeri el, a házasságot pedig szentségnek, és Krisztus szavai szerint felbonthatatlannak tartja. Ezzel szemben a református egyház elismeri a hivatalban, az anyakönyvvezető előtt kötött házasságot, és arra kér áldást Istentől, tehát itt inkább a házasságot megáldó istentiszteletről, és nem esketésről van szó. Eredetileg a gyűrűhúzás és a házastársi csók nem része a református esküvői szertartásnak, gyakorlatilag sokszor a pár kérésére ez is bekerül a forgatókönyvbe.
Bevonulás és igehirdetés
A lelkipásztor a templomajtóban fogadja a házaspárt, és orgonaszó vagy a gyülekezet éneklése közben bevezeti őket a templomba. Az áldást kérő házaspár a násznagyokkal az Úr asztala elé áll vagy ül. A vőlegény a menyasszony jobb keze felől helyezkedik el. A lelkipásztor bibliai idézettel köszöntést mond, majd általában elhangzik egy ének is.
A lelkipásztor egy bibliai ige alapján igehirdetést tart a házasság bibliai értelméről, azaz elmondja, milyen ígéretei vannak Istennek a hívő házastársak részére, továbbá miért hivatás a keresztény házasság, illetve mi várható el a házastársaktól.
A házassági eskü
Az igehirdetés után következik a házasfelek kézfogása („Fogjátok meg egymás jobb kezét”) a lelkipásztor pedig – miután a gyülekezet felállt – rövid szakaszokra tagolva mondja előre az eskü szövegét, amelyet előbb a vőlegény mond, majd utána a menyasszony.
Ezt követi az intelem, ezalatt még kézen fogva áll a házaspár, az imádság kezdetekor pedig a pár is imára kulcsolja a kezét.
A református eskü - a férj esküje
"Én XY esküszöm az élő Istenre, aki Atya, Fiú, Szentlélek, |teljes Szentháromság, egy, örök Isten, hogy XY- t, akinek most Isten színe előtt kezét fogom, szeretem. Szeretetből veszem el őt, Isten törvénye szerint, feleségül. Hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrők, vele szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában, holtomiglan vagy holtáiglan, hűtlenül el nem hagyom, hanem egész életemben hűséges gondviselője leszek. Isten engem úgy segítsen (segéljen). Ámen."
Közös imádság és áldás
Ezt követően a lelkipásztor imádkozik, utána felhívja a jelenlevő gyülekezetet, hogy együtt, hangosan mondják el a Mi Atyánk-ot. Ezután következik az egyik legfontosabb momentum: a lelkipásztor a házaspár életére áldást kér. A lelkipásztor ezután átadja az emléklapot, kézfogással kifejezi személyes jókívánságait. A gyülekezet éneke vagy orgonaszó közben a házaspár fogadja a rokonok, barátok jókívánságait.
Református áldások
„Áldjon meg titeket az Úr, és őrizzen meg titeket. Világosítsa meg az Úr az Ő orcáját tirajtatok, és könyörüljön tirajtatok. Fordítsa az Úr az Ő orcáját tireátok és adjon békességet néktek. Ámen.”(4Móz 6,24-26)
„Titeket pedig az Úr gyarapítson és gazdagítson a szeretetben egymás és mindenki iránt. Erősítse meg a szíveteket és tegyen feddhetetlenné a szent életben. Ámen.„ (1Thessz 3,12-13)
„Semmiért se aggódjatok, hanem az imádság és könyörgés alkalmával mindenkor hálaadással vigyétek kéréseiteket az Isten elé, és az Isten békessége, mely minden értelmet felülhalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. Ámen.” (Fil 4,6-7)
„Minden jó adomány és tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, sem fénynek, sem árnyéknak váltakozása. Ámen.„ (Jak 1,17)
A puritánságot illik tiszteletben tartani
A református esküvői szertartásra ugyanaz a letisztultság, puritánság a jellemző, mint magára a református istentiszteletre. Mivel a reformátusoknál nem szokás a templom túlzott díszítése, így az esküvő előtt a virágdekoráció a családok feladata, de mindenképpen szolid díszítés a jellemző. A vendégeknek ennek megfelelően különösen illik kerülni a túlzásokat az öltözködésben, ezzel is megtisztelve a házasulandó pár vallását és az ahhoz kapcsolódó illemszabályokat.
Különleges gesztusok, mozdulatok a református istentiszteleten nincsenek, keresztet sem kell belépéskor vetni, a térdelés sem szokás. Az imádkozásban itt is illik összekulcsolt kézzel és lehajtott fejjel, teljes csendben részt venni. A gyülekezet hol ül, hol áll, ezt illik vendégként is követni.
A református templomban a férfiak mindig fedetlen fővel kell, hogy megjelenjenek, a nőknek pedig itt is kerülni illik a mély dekoltázst, vagy bármilyen feltűnést.
A szertartást megelőző polgári szertartásnak a reformátusoknál valamivel nagyobb jelentősége van, a lakodalom pedig ugyanúgy zajlik mint bármelyik másik, az ehhez kapcsolódó illemszabályokról az előző részben már részletesen írtunk.
