Kerekasztal-beszélgetést szervezett a T-Mobile Okostelefon – Az életmódreformer címmel, mely négy szakértő: Dr. Belső Nóra pszichiáter, Ságvári Bence szociológus, Dr. Nyíri Kristóf filozófus, és Király István, a Magyar Telekom marketing vezérigazgató-helyettesének részvételével zajlott le.
iPhone hisztéria kis csúszással
A beszélgetés során Winkler Nóra moderálásával két fő területet érintettek a résztvevők: először is, hogy hogyan hatnak az okostelefonok a magánéletre és a szabadidőre, másrészt pedig a munkára és a piacra. Főleg az eszköz pozitív hatásaira összpontosított mindenki, de természetesen problematikus vonatkozásokról is szó esett.
Talán sokan emlékeznek még, micsoda hisztéria előzte meg az iPhone megjelenését világszerte, bár nem is az volt az első okostelefon. Az internettel és számos más applikációval felszerelt mobilok sokáig csak a szakemberek és a kütyü-mániás kockák közt terjedtek.
Igazán széles körben hazánkban a tavalyi évben kezdték el vásárolni őket, a karácsonyi időszakban például az eladások 40%-át adták, de az igazi áttörésre idén kerülhet sor. A szakértők véleménye szerint 2011-ben, ha tetszik, ha nem, elképesztő kommunikációs forradalom előtt állunk, amit a az okostelefonok hétköznapjainkra gyakorolt hatásának köszönhetünk.
Olyan, mint amikor megjelent az írás vagy az óra
Nyíri Kristóf szerint azt a léptékű kommunikáció-technológiai változást, amit most az okostelefonok idéznek elő, talán csak az írásbeliség megjelenéséhez lehetne hasonlítani. Szerinte ez egy kommunikációs felszabadulást von majd magával, mivel azok, akik írásban nehezebben fejezték ki magukat, most újra visszakapják azt a kommunikációs formát, ami jobban illik hozzájuk.
Ráadásul az ember alapvetően vizuális lény, csak az írásbeliség leszoktatta erről, de napjainkban egy újfajta képi kultúra van kialakulóban, annak köszönhetően, hogy azonnal képesek vagyunk valamit megörökíteni és továbbítani.
Ságvári Bence a társadalmi egyenlőtlenségek felől közelítette meg a jelenséget. Ma még nagy a digitális szakadék a különböző társadalmi rétegek között, például a 18 év feletti magyar lakosságnak még mindig csak a fele fér hozzá az internethez. Az okostelefonok, mivel sok szempontból felveszik a versenyt a valódi számítógépekkel, viszont olcsóbbak, az internet szélesebb körű elterjedését teszik lehetővé, közvetve pedig a társadalmi egyenlőtlenségeket is csökkentheti idővel.
Király István hozzáfűzte, hogy az utolsó ilyen széles körben elterjedt használati tárgy a karóra volt, ami nélkül szintén nem mentek sehova az emberek. Az okostelefonokkal tovább erősödik a "mindig mindenhol elérhetőnek lenni" jelenség, arról nem is beszélve, hogy micsoda feltűnési és önkifejezési eszköz sokak számára.
Versenyelőnybe kerülni a mobillal
A munkában szintén számos előnyt jelenthet egy ilyen eszköz. Nem köt helyhez, és azzal, hogy az információ néhány kattintással megszerezhető, versenyelőnyhöz juthatunk nemcsak álláskereséskor, de már meglévő munkahelyen is, arról nem beszélve, hogy aki folyton elérhető, az megbízhatóbbnak is tűnik. Attól pedig, hogy már a mobilon is lehet emailezni, nem beszélünk kevesebbet, sőt: jellemző tapasztalat, hogy az emailre telefonhívásban válaszolunk, hiszen ha hosszabb lélegzetű dologról van szó, gyorsabb és egyszerűbb.
Ságvári Bence arra is felhívta a figyelmet, hogy az okostelefonok használata szegmentálhatja a szolgáltatóipart és hatással lehet a kereskedelemre is. Például, amelyik szerelő felismeri az ebben rejlő lehetőségeket, piaci előnyhöz juthat: ahelyett, hogy kétszer kell kimennie az ügyfélhez, talán már egy fénykép alapján is képes lesz hatékony megoldást találni a problémára. Másik oldalról pedig megváltoztathatja a centralizált fogyasztást: a vásárló egy boltban állva könnyedén összehasonlíthatja az árakat egy hasonló üzlet kínálatával, hiszen csak pár másodpercbe telik leellenőrizni az interneten.
Nyíri Kristóf rámutatott, hogy már nem attól mobil az ember, hogy mozog, hanem attól, hogy bárhol leülhet az eszközeivel dolgozni. Ezeknek az eszközöknek a használata az idő fogalmát is átformálja, hiszen a napjainkat folyamatosan újratervezzük a korábbi szigorú beosztások helyett. Belső Nóra hozzátette, hogy borzasztó sokat számít, hogy ki mikor találkozik a mobilkommunikációs eszközökkel: az idősebb korosztálynak sokkal nehezebb megszoknia ezt a gondolkodást, hogy már semmi sem fix.
Gúzsba köt vagy felszabadít?
A szakértők egyetértettek abban, hogy az okostelefonok valójában óriási szabadságot adnak az egyénnek: több tízezer applikáció áll rendelkezésre, ami megkönnyítheti az életünket. Az, hogy folyton nézik a közösségi oldalakat, csökkenti a magányérzetet, hiszen közelségben van a világ. A szórakozásban is sok hasznos pozitívuma van: pár perc alatt ki lehet találni, hova menjünk, az információ közelsége eldönthet egy vitát, vagy akár azonnal meg lehet nézni egy vicces videót, ha szóba kerül és ezáltal máris megosztottunk egy élményt. A megosztás vágya egyébként is annyira részévé vált a mindennapjainknak, hogy sokszor már offline is azon gondolkodunk, hogy az így szerzett élményeket hogyan fogjuk majd online frappáns formába önteni.
Egy közönségből érkező felvetésre, miszerint a mobilok nyomkodásának kis közösségekben elszigetelő hatása is lehet, Nyíri Kristóf elmondta: úgy látja, hogy ez inkább a véletlenszerűen kialakuló új ismeretségeket akadályozza meg. Ezen az alapon viszont régen is voltak könyvmolyok a vonaton, akikkel sehogy sem lehetett beszélgetésbe elegyedni.
A gyerekre sem csak veszélyt jelent
Belső Nóra szerint az okostelefon növelheti például a tinédzser korosztály és ezáltal a szülők biztonságérzetét is. És mivel nem köt helyhez, mint az asztali számítógép, a gyerek ki is mozdul. Másrészt pedig akár a tanulásban is segíthet, ha a szülő jól irányítja – persze ez nem pótolja teljes egészében a lexikális tudást, azt pedig egyáltalán nem, hogy az információrengetegben el tudjunk igazodni és rendszerezni.
Egy közönségből érkező kérdés során az is felmerült, hogy mi történik, ha a gyerek nem jól használja az eszközt, és például sextinggel vagy pornográf tartalmakkal találkozik? Sokszor ilyenkor a szülő hátrányból indul, mivel ügyetlenebb a digitális eszközök használatában, amit a gyerekek viszont már nem ritkán iskolás koruk előtt elkezdenek használni. Ilyenkor az lehet megoldás, ha a gyermeket időben figyelmeztetjük ezekre a veszélyekre, és a családi minták is nagyon fontosak. Nyíri Kristóf viszont fontosnak tartotta megjegyezni, hogy míg az anonim rágalmazás például kommentekben technológiai probléma, a szexuális és erőszakos tartalmak jelenléte általános társadalmi problémák, amelyek a technológián csapódnak le.
Sok szó esett arról is, hogy az állandó online lét miatt összecsúszik a munka és a szabadidő, és vajon hogyan lehet ezeket szétválasztani – egyáltalán kell-e? Egyhangúan úgy gondolják, hogy erre nincs egy abszolút megoldás: mindenkinek magának kell meghúznia a határokat, de nem győzték hangsúlyozni, hogy sosem szabad elfelejtenünk: az okostelefon is csak egy eszköz, amit ésszel, az értékrendünknek megfelelően kell használni.
