A jó kapcsolatoktól leszünk boldogok és egészségesek. Ez a legfontosabb eredménye a világ legrégebb óta tartó boldogságkutatásának, és még számos más, a mindennapi jól-létünkkel kapcsolatos vizsgálatnak. De vajon miért? Hogyan függ össze az egészség a szociális kapcsolatokkal? És hogyan jelenik meg mindez a testünk szintjén? Egy kutatócsoport ezekre a kérdésekre kereste a választ, és részben meg is találta. Mondjuk csak egereknél.
A Nature-ben megjelent kísérletben a kutatók megfigyelték, hogy a normál immunrendszerrel nem rendelkező egerek nem érdeklődnek társaik iránt: akkor se lépnek velük kapcsolatba, ha lehetőségük van rá. Kiderült, hogy ezek az állatok agyműködésükben - pontosabban a prefrontális kérgük aktivitásában - is eltérnek társaiktól, ami azért izgalmas, mert az autista, skizofrén és demens embereknél is hasonló eltérés mutatkozik az adott agyterület aktivitásában. Úgy tűnik tehát, hogy az immunrendszer alulműködése együtt jár bizonyos agyi működészavarokkal is, ami pedig összefüggésbe hozható a csökkent szociális viselkedéssel.
A kísérlet további részében a kutatók megnézték, vajon az immunrendszer mesterséges felturbózása segít-e a magányos egereknek a barátkozásban. Segített. Ahogy tehát az immunrendszer jobban működött, úgy lettek inkább készek a kapcsolatteremtésre az egerek is.
A vizsgálat legfontosabb eredménye egyrészt az, hogy az immunrendszer és az agy között sokkal szorosabb a kapcsolat, mint azt korábban sejtettük, másrészt pedig az, hogy az immunrendszerünk állapota befolyásolja, mennyire vagyunk képesek szoros szociális kapcsolatok teremtésére és fenntartására. Evolúciós szempontból ez valószínűleg azért fontos, mert bár a túlélésünk érdekében szükségünk van a közösségre, ha az immunrendszerünk gyenge, akkor bármit sokkal könnyebben elkapunk.
Persze ez a vizsgálat az egerekről és nem az emberekről szól, ráadásul hasonló kísérletekre - immunrendszer nélkül, mesterségesen nevelt emberek kontrollált körülmények közötti manipulálására - szerencsére a közeljövőben nem számíthatunk, az viszont klasszul látszik belőle, hogy az immunrendszerünk milyen sokféle módon képes befolyásolni a viselkedésünket, a tudatos gondolatainkat, döntéseinket. Ha pedig az immunrendszerünk befolyásol, abban a bélbaktériumainknak is szerepe van.