Kérdőívünkből kiderült, hogy önök az idei évben leginkább többet edzenének, egészségesebben szeretnének enni és boldogabb életet élni. A célkitűzéseink tehát vannak, a kérdés csak az, hogyan valósítsuk meg ezeket. Ez elsőre talán furán hangzik, de abból kiindulva, hogy az amerikaiak 45 százaléka akar az év végén változtatni életén, de csak 8 százalék tartja magát célkitűzéseihez a kérdés egyáltalán nem lényegtelen. Persze hazai adataink nincsenek, simán lehet, hogy mi ennél sokkal jobb arányban valósítjuk meg törekvéseinket, de egy kis mankó akkor sem árt. Összeszedtük milyen tanácsokkal segít minket ebben a pszichológia. Köszi a tippeket, Amerikai Pszichológiai Társaság!
A célnak belőlünk kell fakadnia
Mielőtt bármibe belevág, érdemes végiggondolnia, hogy a célkitűzése valóban az öné-e, hogy valóban ön akarja-e megvalósítani, és nem a környezete, a vélt vagy valós elvárások kényszerítik ezt önre. Kuna Gábor pszichológus kollégánk szerint a céljaink meghiúsulásának egyik oka, hogy nem tudunk elköteleződni irántuk, nem tudunk erőfeszítéseket tenni értük, nem tudunk áldozatokat hozni, lemondani dolgokról. Ennek a hátterében pedig gyakran az áll, hogy céljaink nem belülről fakadnak.
Legyen terve!
Ha már tudjuk, mit szeretnénk (és tudjuk, hogy azt valóban mi szeretnénk), érdemes végiggondolni lépésről lépésre, buktatóról buktatóra, hogyan fogjuk megvalósítani. Fel kell készülnünk nemcsak arra, hogyan motiválhatjuk magunkat a cselekvésre, hogyan iktatjuk be rendszerként életünkbe új céljaink megvalósítását, de azt is, hogy mit kezdünk a céljainkat szabotáló külső körülményekkel és belső állapotunkkal, hangulatainkkal, érzelmeinkkel.
Kezdje a kis változtatásokkal!
Nem kell túlvállalni magunkat. Kezdjük kis lépésekben, de azokhoz tartsuk magunkat. Lynn Bufka pszichológus szerint az év során folyamatos, kisebb, elérhető célokra van szükség, és nem egy nagy, mindent felborító változásra az év elején. Nem az számít, hogy mekkora változást akarunk elérni, hanem az, hogy felismerjük: változtatni kell, és fokozatosan, lépésenként haladjunk a célunk felé. Ha egészségesebb életet akarunk élni, akkor nem a heti hét edzőterem-látogatás kell, hogy a cél legyen, nem kell egyszerre feladni a sütiket, a csokit és a kenyeret. Fittebb a rendszerességtől és a szokások megváltoztatásától lesz, ehhez pedig bőven elég kezdetben a heti két-három edzés, és az, ha elhagyja az ebéd utáni desszertet. Vagy a köretet.
Egyszerre egy dolgon változtasson!
Az egészségtelen, káros szokások kialakítása időt vesz igénybe, ahogy időigényes az is, hogy leszokjunk ezekről. A szokásaink megváltoztatása, az automatizmusok leküzdése energiaigényes folyamat, ha elaprózzuk véges energiáinkat gyakran elbukunk. Nem kell tehát mindent egyszerre felborítani, kezdjük egy konkrét dologgal, és ha az új szokások ott már rögzültek néhány hónap alatt, akkor térünk át a következő pontra.
Beszéljen róla!
Az, ha van, akivel megoszthatjuk élményeinket, nehézségeinket, ha van, aki nyomon követi fejlődésünket, ha van, aki támogat az rengeteget segíthet céljaink elérésében. Érdemes tehát a barátokat, családot, segítőket is bevonni az életünkben, és rendszeresen beszélni arról, mi történik velünk. Ez nemcsak a céljaink elérését könnyíti meg, de segít abban is, hogy könnyebben megbirkózzunk a változások okozta stresszel, hogy növeljük ellenállóképességünket.
Ne bántsa magát!
A rágódás, az önostorozás, ha bántjuk önmagunkat az nem visz előre. Akkor érhetjük el céljainkat, az visz át a nehézségeken, ha hiszünk magunkban, ha szeretjük magunkat. A nehéz helyzetekben, az új feladatokban az segít ha óvjuk önértékelésünket, ha figyelünk magunkra. Fontos, hogy egy aktuális kudarc ne a negatív énképünket erősítse, hanem képesek legyünk a történteket egy tanulási folyamatnak felfogni, és megpróbáljuk átgondolni melyek azok a tulajdonságaink, képességeink, amik egy későbbi hasonló helyzetben megóvhatnak minket a kudarctól. A bűntudat leszívja az érzelmi és szellemi energiáinkat, és éppen attól fordít el, ami felé törekszünk. Legyünk hát magunkkal engedékenyek, szeressük magunkat! Még akkor is, ha néha nehéz.
Foglalkozzunk az önkontroll kérdésével!
Az önkontroll olyan, mint egy izom: ahogy az ember edzi, erősebb lesz. Ez egyrészt azt jelenti , hogy az önkontroll fejleszthető, tanulható, másrészt pedig azt, hogy energiát igényel, az energia pedig véges. Azokon a napokon, azokban az időszakokban, amikor az életünk egyéb területei rengeteg energiát emésztenek fel - ilyen lehet például egy munkahelyi, vagy családi válság, betegség vagy akár egy vizsgaidőszak, projektleadás - kevesebb energiánk jut majd (ha egyáltalán) céljaink megvalósítására. Ilyenkor gyakran visszatérünk régi rossz szokásainkhoz, hiszen azok jelentik a berögzült, az automatikus működésmódunkat. Az automatizmus pedig nem igényel önkontrollt, figyelmet, tudatosságot. Ezeket a helyzeteket nem kudarcként érdemes felfogni, nem kell, hogy eluralkodjon rajtunk az elkeseredés, a megoldás ilyenkor nem a célok feladása. Tegyük meg, ami még kitelik az erőnkből, és bízzunk egy nyugisabb periódusban, amikor újra a céljaink kerülhetnek a fókuszba.
Maradjon a jelenben!
A tervek hasznosak, de csak akkor, ha a megvalósításuk nem holnap kezdődik el. Sokat segíthetünk magunknak, ha nem a múlton rágódunk és nem folyton a holnapi szebb jövőről álmodozunk, hanem arra figyelünk mi az, amit ma megtehetünk azért, hogy elérjük a célunkat. Koncentráljunk a jelenre, az itt és mostra, arra, hogyan alakíthatjuk aktuálisan - akár egy egészen apró lépéssel is - az életünket. A mindennapi kis lépések lassan egy egésszé állnak majd össze, könnyebben és tudatosabban érjük így el törekvéseinket.
Sok sikert kívánunk!
Írjon nekünk!
Segítségre, tanácsra van szüksége? Kérjük, írjon nekünk a divanycoach@mail.index.hu címre, és mi válaszolunk itt, az Ego blog life coach sorozatában, természetesen olvasóink névtelenségét megőrizve!
Steiner Kristóf például örömmel válaszol külföldön új életet kezdők, spirituális útkeresők, étkezési zavarokkal küszködők vagy szexuális orientációjuk, származásuk miatt kirekesztett olvasók kérdéseire, kéréseire. Marjai Kamilla addiktológiai konzultáns a kémiai és viselkedési függőségekkel foglalkozik, de szívesen reagál a függők hozzátartozói oldaláról felmerülő kérdésekre is. Juhász Dániel pszichológus gyermekpszichológus, pár- és családterápiás tanácsadó, a Humánia Pszichológia Blog szerzője, akihez bátran fordulhatnak családi, házassági és nevelési problémákkal is. A life coach csapat tagja továbbá Kurán Zsuzsa pszichológus, családterápiás tanácsadó és Sebők Franciska tanácsadó szakpszichológus az emPatika munkatársai, valamint Sákovics Diana pszichológus, aki szívesen segít párkapcsolati és szexuális problémákkal, magánnyal, életvezetési válságokkal kapcsolatban. Írjon nekünk bizalommal, igyekszünk segíteni!
