Jól aludni fontos. Nemcsak a hangulatunk, az empátiánk, a figyelmi kapacitásunk és a teljesítményünk, de hosszú távon az egészségünk és az életkilátásaink szempontjából is. Egy fura kutatás szerint egyébként úgy tűnik, már az is sokat segít a másnapi teljesítményünkön és a hangulatunkon, ha elhisszük, hogy jól aludtunk. Hát, az alváskérdőívünk kitöltői nem ezt hiszik. Sőt.
Amit önökről feltétlenül tudni kell
Kérdőívünket 11 415 olvasónk töltötte ki (wow! köszönjük!), 59 százalékban nők, a többiek meg férfiak, nyilván. A kitöltők átlagéletkora 38,4 év volt, 61 százalékuk felsőoktatási intézményben végzett, 27 százalékuk gimnáziumban. A többség (69%) házasságban vagy párkapcsolatban él, a kitöltők negyede pedig szingli. Az alváskérdőív iránt érdeklődő olvasóink 57 százaléka teljes munkaidőben, alkalmazottként dolgozik, 11 százalékuk vállalkozó, 9 százalékuk nyugdíjas, a többiek pedig munkanélküliek, háztartásbeliek, gyakornokok vagy éppen diákok. És nem alszanak jól.
Kevés alvás, sok kattogás
Olvasóink 72 százaléka közepesen vagy annál is kevésbé elégedett az éjszakáival (legalábbis, ami az alvást illeti). Az adatokból pedig kiderül: az elégedetlenség oka részben az, hogy keveset alszunk. Az átlagos 6,55 óra alvásidő ugyanis nem elég, nem véletlenül csak azok jutnak az elégedettség közepes szintje fölé, akik 7-8 órát vagy annál többet alszanak egy éjjel.
A rövid alvásidő mellett az sem mindegy, hogy min és mennyit kattogunk alvás előtt. Akit sok zavaró gondolat gyötör, kevésbé elégedett alvása minőségével. A leggyakoribb zavaró gondolataink egyébként a jövő, a napi történések és a másnapi kihívások körül forognak. A zavaró gondolatok nemcsak az elégedettséget befolyásolják, hanem azt is, mennyire könnyen alszik el valaki. Minél többet kattogunk, annál nehezebben alszunk el. De mi befolyásolja, hogy mennyit agyalunk az ágyban? Kérdőívünk alapján leginkább gondjaink nyomasztanak, minél több a munkahelyi gebasz, annál több az agyalás. Akinek meg a fáradtság, az ingerlékenység és a rosszkedv jellemzi az ébren töltött óráit, többet is gondolkodik ezeken, és gyakrabban panaszkodik arra is, hogy nem bír elaludni, hogy felébred éjszaka, hogy rosszat álmodik.
Márpedig az alvással való elégedettségünket az is erősen befolyásolja, hogy éjjelente hányszor ébredünk fel: minél többször, annál elégedetlenebbek vagyunk. Egyébként meglepően sokszor riadunk fel éjjelente, a kérdőívet kitöltők 28 százaléka majdnem minden éjjel, 23 százaléka éjjelente többször, 20 százaléka pedig hetente többször kel fel. Nem véletlen, hogy a Dívány-olvasók ezt nevezték meg a leggyakoribb alvásproblémának. A felébredést zavaró gondolatok és a mosdólátogatás kényszere követte, bár ez utóbbi nem függ össze az alvással való elégedettséggel. Szóval attól még, mert éjjel pisilni kell, még lehet jól aludni.
Van még, ami nem számít
Bár korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a rendszeres délutáni szunyókálás és az elektronikai eszközök alvás előtti hanyagolása jelentősen javít az alvásminőségen, ezt a kérdőívünk nem erősítette meg. Egyébként hiába ajnározzák a bölcsek a délutáni szunyókálás pörgetőerejét, olvasóink nem szunyókálnak (mondjuk a munka közben nem is egyszerű), heti rendszerességgel csupán 23 százalékuk alszik délután. A kütyüzés bezzeg, az megy. Olvasóink többsége 1-2-féle eszközt is használ, leggyakrabban netezik és/vagy tévézik alvás előtt. A szunyókálás hiányán és a gépezésen túl olvasóink elégedettségét az sem befolyásolja, hogy mikor fekszenek le vagy kivel alszanak együtt.
Mit tehetünk a jobb éjszakákért?
Az alvásminőségünk javítása érdekében sok mindent tehetnénk, de nem nagyon teszünk. Kevesen próbálkoznak például az evés kontrollálásával, a testedzéssel vagy meditációval. Pedig ezek a tevékenységek segíthetnek abban, hogy érzelmileg kevésbé nyomasszanak a gondjaink, hogy könnyebben aludjunk el, hogy kellemesebbek legyenek az éjszakák. Erre lenne szükségünk. Meg arra, hogy 1-2 órát hozzácsapjunk az alvásidőnkhöz.
