A közösségi média használata alapjaiban változtatta meg a társas életünket: nem gond többé a fizikai távolság, sokkal több emberrel lehetünk egy időben kapcsolatban, mások a kommunikáció szabályai, az emotikonok meg megoldják az érzelemkifejezés nehézségét. Nincs ebben semmi új, unalomig hallgattuk már. Szemben azzal, hogy mit tesz a közösségi média a testünkkel, pontosabban az agyunkkal. Az AsapSCIENCE biológusai legutóbbi videójukban éppen ezt az infóhiányt igyekeztek pótolni, és össze is szedtek öt fura jelenséget a témában.
1. A közösségi média függőséget okozhat
Minden olyan dologra rá lehet kattanni az életben, amitől jó érezzük magunkat, vagyis amely során az agyunk jutalmazóközpontja felpörög. A közösségi média használata sem kivétel ez alól, a kutatások szerint a felhasználók 5-10 százaléka képtelen kontroll alatt tartani a neten eltöltött időt. Hogy miért is olyan jó közösségi oldalakat használni? Az, hogy kapcsolatban állunk a társainkkal és tartozunk valahová, alapvető igényünk, a fajunk túlélése szempontjából kritikus tényező, így keressük is ennek a lehetőségét. A neten mindez gyors és egyszerű, a kapcsolatból eredő jutalom azonnal érkezik. Ami pedig jó érzéssel tölt el, azt megtanuljuk gyorsan, vágyunk rá és sokszor egyre többet akarunk belőle. A kontrollvesztés, vágyakozás és telhetetlenség pedig mind a viselkedéses függőség jelei. Mindeközben pedig a figyelemmel, érzelmekkel, döntéshozatallal kapcsolatos agyterületeken csökken a fehér állomány, éppen úgy, mint az alkoholisták vagy drogosok esetében.
2. Viszlát, multitasking!
A sok netezés, ezer ablakban csetlés, mailezés elvileg segíthetne, hogy megtanuljunk több helyre figyelni, de nem ez a helyzet. A kutatások szerint azok, akik rengeteg időt töltenek a neten és a közösségi oldalakon, konkrétan rosszabbak lesznek a figyelemmegosztásban. Talán azért, mert túl sok minden mást osztanak meg.
3. A telefon a részünkké válik
Nem, ez nem arról szól, hogy titkon mindenki kiborg akar lenni, hanem arról, hogy gyakran hallucinálunk telefonvibrálást. Annyira gyakran, hogy egy kutatásban a megkérdezettek 98 százaléka vallotta: kéthetente legalább egyszer hiszi azt, hogy szól a telefonja, miközben nem is. A fantom vibrációs szindrómának keresztelt jelenségben pedig az a legérdekesebb, hogy valószínűleg apró testi jeleket, leginkább a viszketést érti félre az agy, és azonosítja a telefon hangjaként. Kemény.
4. A narcizmus jutalmazó
Az agykutatások kimutatták, hogy egy párbeszéd során az agyunk jutalmazóközpontja aktívabb, amikor éppen magunkról beszélünk. Sajnos ezt a hagyományos kommunikáció során csupán a beszélgetés 30 százalékában tudjuk megtenni (persze tisztelet a kivételnek), online azonban, a közösségi médiának köszönhetően ez az arány máris 80 százalékra ugrik. A testünk boldog is tőle nagyon, repked bennünk a örömöt kiváltó dopamin, és ezerrel tüzelnek azok az agyterületek, amik a szerelem, az orgazmus és a nagyon motivált állapot esetén is aktívak. Ráadásul a kutatásokból az is kiderül, hogy az örömérzetünket nemcsak az határozza meg, mennyit posztolgatunk magunkról, de az is, hogy mennyien kedvelik ezeket és mennyien követnek minket.
5. A szerelmi életünknek szuper
Hiába nem egyszerű a neten találni társat, a kutatások szerint megéri. Azok ugyanis, akik előbb online találkoznak, a későbbiekben jobban szeretik egymást és klasszabb is a kapcsolatuk, mint azoknak, akik élőben találtak egymásra. A miértre sajnos nincs egyértelmű válasz, a találgatást így önre bízzuk. Addig is hálásak lennénk, ha nyomna egy lájkot, nagyon kellene egy kis dopamin.
