A pszichedelikus drogoktól tényleg álmodunk

A fogyasztók gyakran álomszerűnek írják le az olyan pszichedelikus drogok hatását, mint az LSD vagy a gomba. Az élmény olyan, mintha kitágulna a tudat, elszabadulna a képzelet, fura asszociációk, fantáziák kavarognak ilyenkor a fogyasztók fejében. De vajon van ennek biológiai alapja? Naná, hogy van.

Rengeteg tudományos munka született már a pszichedelikusdrog-fogyasztók szubjektív tapasztalatairól, de eddig keveset tudtunk arról, mit történik ilyenkor pontosan az agyban. Egy új kutatásból most kiderült, hogy a pszichedelikus drogok hatására az agyunk éppen olyan mintázatokat mutat, mint amikor álmodunk. A Human Brain Mapping nevű szaklapban megjelent vizsgálatban olyan önkéntesek agyát pásztázták funkcionális MRI segítségével, akik korábban pszilocibint, a magic mushroom (varázsgomba) drog hatóanyagát használták. 

Az agykutatás eredménye szerint a drogok hatására az agykéreg aktivitása csökken, míg a mélyebben fekvő, primitívebb agyterületeké nő. A pszichedelikusok hatására bepörögnek az agy érzelmi gondolkodásért felelős területei és még jó néhány egyéb régió (így a hippokampusz, elülső cinguláris lebeny), amik akkor is aktívak, ha éppen álmodunk. Mindeközben pedig sokkal szétesettebb és koordinálatlanabb az agyi aktivitás azokon a területeken, melyek a magasabb szintű gondolkodással és a tudatossággal hozhatóak kapcsolatba. Olyan részek voltak tehát érintettek, melyeknek fontos funkciója, hogy egyben tartsák az embert, hogy önmagunkat biztosnak, egésznek éljük meg.

„Lenyűgözött a pszichedelikus állapot és az álmodás közbeni agymintázatok hasonlósága, különösen az, hogy mindkettőnek erőteljes hatása van az érzelmekhez és a memóriához köthető primitívebb agyterületekre”– mondta dr. Robin Carhart-Harris, brit kutató. „Az emberek a pszilocibin hatását gyakran álomszerű állapotként írják le, és most első alkalommal bizonyítottuk be ennek a tapasztalatnak a testi szinten való megjelenését” – tette hozzá. 

A Science Daily összefoglalójából kiderül: egyáltalán nem mindegy, hogy egyszerre, egy időben hány hálózat aktív az agyunkban, van ezeknek ugyanis egy optimális mennyisége. Sem a túl sok pörgés, sem a túl kevés nem jó – csak az optimális szinttel érhetjük el a tudatosságnak azt a stabil, de rugalmas szintjét, ami a túlélésünk szempontjából elengedhetetlen. Ha ez nincs meg, az agyműködésünk kaotikussá válik, vagyis éppen olyanná, mint a gomba vagy az LSD hatására. Az eredmények egyébként azért is izgalmasak, mert hatásukra újra belendülhet a pszichedelikus drogok terápiás használata, ami az '50-es-60-as évek óta nem divat a pszichológiában.