Ma sem aludt eleget? Sebaj, majd holnap bepótolja. Vagy ha nem jön össze, talán holnapután. Esetleg a hétvégén. Mit számít? Kicsit fáradtabb az ember, kicsit kevésbé hatékony, fáj a feje, ingerlékenyebb. Ennyi. Kibírható. Annyira kevés az a 24 óra, annyi a dolog – mi másból csípnénk le, mint az alvásidőből? Igaz? Igaz. De közben elképesztően nagy baromság.
Az alváshiányt, különösen a krónikus alváshiányt ugyanis nem lehet behozni, a hátrány nem ledolgozható. Legalábbis nem anélkül, hogy megszívnánk. A Psychology Today klassz posztjából kiderül, hogy a krónikus alváshiány maradandó károsodást okoz az agyban – legalábbis az egerek agyában. Pennsylvaniai és pekingi kutatók egy eltérő dózisú alvásmegvonástól szenvedő egér idegi aktivitását tanulmányozták, és azt találták, hogy az elnyújtott ébrenléttől az idegsejtek elhalnak. Pontosabban elhalnak a locus coeruleusnak (LC) nevezett területen, ami az általános aktivitásért, a figyelem fenntartásáért, az éberségért felel, de szerepe van a memória működésben, az érzelmi válaszadásban és különböző kognitív funkciókban is.
Az egerek a rövid idejű alvásmegvonást egyébként jól bírták, ilyenkor az idegsejtek kompenzálni kezdtek, olyan anyagokat (fehérjéket, antioxidánsokat) termeltek, amik segítenek megvédeni az agyat a károsodástól. A masszív alváshiány hatására azonban az idegsejtek elveszítették ezt a képességüket, majd idővel elhaltak. Azoknál az egereknél, ahol egy egyműszakban dolgozó, elnyújtott alvásmegvonással élő ember életét szimulálták a kutatók, néhány nap alatt az LG sejtjeinek negyede adta fel a harcot.
Persze az egereken végzett vizsgálatok eredményeit nem általánosíthatjuk automatikusan az emberekre is, mindenesetre az valószínű, hogy a mi agysejtjeink sem bírják jól alvás nélkül. Különösen, hogy ezt számos más kutatás is bizonyítja.
