Minden héten rengeteg klassz pszichológia hírt kínál a net, fáj is a szívünk, hogy az Ego nem bírja el mindet. Most például azért maradt ki ez a remek kutatás arról, miért nem tudjuk csikizni magunkat, mert a pszichológusok hiába vetettek be hi-tech kütyüket, még most sem tudnak semmilyen használható magyarázatot a jelenségre. Azt a jó kis hírt pedig, hogy hiába kedveljük jobban a szép embereket, a csúnyákat könnyebben megjegyezzük, egyszerűen elhappolta előlünk a tudományrovat. Mindegy, ön ott is elolvashatja. Lássuk mi maradt nekünk.
Csupán négy alapérzelmet hagytak ránk az őseink
A pszichológusok régóta hitték, hogy hat olyan alapérzelem létezik, amiben génállománytól, kultúrától, neveltetéstől és kortól függetlenül mindannyian osztozunk. Ezek pedig a harag, a félelem, a meglepődés, az undor, az öröm és a szomorúság. Most úgy tűnik, tévedtek. A glasgowi egyetemen ugyanis 42 arcizom analíziséből arra jutottak, hogy a félelem és a meglepődés, valamint a harag és az undor esetén ugyanazok az arcizmok lépnek működésbe, tehát valószínűleg mindkét érzelempárnak egy-egy közös gyökere van. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a meglepődés vagy az undor ne létezne, vagy ne tudnánk jól kifejezni az arcizmainkkal. A kutatók egyszerűen csak azt állítják, hogy egy korábbi evolúciós lépcsőfokon összesen négy alapérzelem (öröm, szomorúság, harag, félelem) kifejezésére specializálódtak az izmaink. Minden más, amit ma közölni tudunk, már egy komplexebb, összetettebb emberi jellemző.
A bosszú nem édes
Bár az emberek nagy része fantáziál esetenként arról, hogy egyszer bosszút áll a sérelmeiért, ezt kevesen valósítják meg. Aki pedig mégis megteszi, az sem szabadul fel. A Mind Hacks idéz egy vizsgálatot, mely szerint a bosszúállóknak csupán 19 százaléka számolt be arról, hogy a bosszúval kapcsolatos ábrándjaik a megvalósítást követően elmúltak, míg ezt a bosszút elengedők 40 százaléka mondhatta el magáról.
Önkontroll nincs, hülyeség van
Miért vezetnek az emberek ittasan? Miért mennek bele védekezés nélkül alkalmi szexbe? Túl sok választási lehetőség nincs: vagy azért vállalunk felesleges kockázatot, mert a késztetéseink túl erősek, vagy azért, mert az önkontrollunk nem megfelelő. Egy, az emberek agyi aktivitása és döntései közötti összefüggéseket vizsgáló kutatás szerint az utóbbiról van szó. A vágyak és késztetések tehát valószínűleg a legtöbbünkben felbukkannak, de az önkontrollt irányító agyterületünk aktivitása dönti el, hogy engedünk-e nekik, vagy sem.
Amikor túl intenzív odabent
Az autista gyerekek agya pihenés közben 42 százalékkal több információt dolgoz fel, mint átlagos kortársaiké. Ez pedig részben magyarázatot adhat arra is, miért fordulnak olyan mélyen magukba az autisták: a belső világuk egyszerűen túl intenzív ahhoz, hogy még a külvilág is befogadható legyen.
A boldogság az öregkori nyugalom titka?
A társaságkedvelő, lelkiismeretes, barátságos emberek, akik nyitottak az új élményekre általában boldogabbak félénk, zárkózott, barátságtalan, neurotikus társaiknál. Ebben persze így önmagában nem nagy meglepetés. Egy ausztrál kutatás szerint viszont nemcsak a személyiségvonásaink járhatnak együtt a hangulatunkkal: a boldogság és az élettel való elégedettségünk is kihat a jövőbeni személyiségünkre. Az eredmények szerint a boldog emberek idővel szeretetreméltóbbak, érzelmileg stabilabbak és introvertáltabbak lesznek.
