A klímaváltozás egyebek között a mezőgazdaságra is jelentős hatással van. A hosszan tartó, csapadékmentes időszak több gyümölcs termesztését is veszélyezteti. Nézzük, melyek azok, amelyekre vigyáznunk kell.
A bogyós gyümölcsök rosszul tűrik a klímaváltozást
Drasztikusan lecsökkent hazánkban a málnatermő területek összessége. Míg egy évtizeddel ezelőtt csaknem ezer hektáron érett az ízletes bogyós gyümölcs, ma már mindössze 160 hektáron terem. A málna termésmennyisége az 1990-es évek elején érte el hazánkban a csúcspontot, a KSH adatai szerint akkor 27 ezer tonna málnát termeltek. Ekkor a termelés mintegy 30 százalékát a háztáji kiskertek adták. Az akkori felvásárlási rendszer jó lehetőséget biztosított a családoknak a jövedelemkiegészítésre.
A rendszerváltás után a felvásárlási rendszer megszűnt, a feldolgozóipar leépült, a munka- és jövedelemviszonyok megváltoztak, s mindez negatívan hatott a termelési kedvre. A klímaváltozás az elmúlt években ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolta a termelést. Hazánk korábban a málna termeszthetőségének déli határán helyezkedett el.
A málnával együtt a szeder is speciális ökológiai körülményeket, hűvösebb, párásabb, csapadékosabb klímát igényel, hiszen eredetileg mindkettő erdei gyümölcs volt.
Nehezen viselik a szélsőségeket. A forró, száraz nyarak és az enyhe telek együttesen nagy gondot okoznak.
Miután a mediterrán égöv északra tolódik, a málnatermesztéshez a klíma jelenleg éppen Lengyelországban a legkedvezőbb. Ott most az éghajlat a húsz évvel ezelőtti magyarországihoz hasonló.
Egyre kevesebb az őszibarack-ültetvény
Kétségessé vált az őszibarack és a kajszibarack termesztése is. Ebben is jelentős szerepet játszik az éghajlatváltozás és a gazdaságok korszerűsítésének hiánya is. Az elmúlt években a tavaszi fagyok és az aszály miatt jelentősen csökkent ezeknek a kényes gyümölcsöknek a betakarított mennyisége. Emellett a barackok termőterülete is csökkent, más, strapabíróbb gyümölcsökkel szemben.
A meglévő hazai ültetvények elöregedőben vannak, a kivágások már csaknem tizenöt évvel ezelőtt elkezdődtek, s a gazdák többsége nem is tervezi, hogy újakat telepít. Az őszibarack az egyetlen gyümölcsfaj, amelyik esetében nagyobb területet vágnának még ki a közeljövőben a gazdálkodók, mint amekkorát telepítenének.
A klímaváltozás és a korszerűsítés hiánya mellett további gondot jelent, hogy a magyar őszi nehezen kel versenyre a déli országokból érkező importbarackkal.
Olaszországnak és Spanyolországnak nemcsak abban áll az előnye, hogy ott az éghajlat miatt korábbi az érés, hanem a termesztéstechnológia és a szervezettség miatt is jóval hazánk előtt járnak.
Kivire alapozzák a jövőt
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központban már évek óta dolgoznak annak érdekében, hogy bogyós gyümölcsök fajtanemesítésével, adaptációjával, valamint termesztési kísérletekkel olyan málnafajtákat nemesítsenek, amelyek jobban tűrik a melegebb, aszályos időjárási viszonyokat. Mindeközben a gazdák alternatívát keresnek, a Dunántúlon többen is a málna helyett a kivi termesztésére alapozzák a jövőjüket.
A banán és a narancs is veszélyben van
A probléma, melyet a sokak által kedvelt gyümölcsök eltűnése okozhat, globális méretű. Azt, hogy egyre nagyobb a baj, a termékek árának emelkedése is jól jelzi.
Hamarosan hiánycikk lesz az avokádó is, amely a szárazságot sínyli meg a legjobban.
A gyümölcsnek igen nagy a vízigénye: 28 gramm avokádónak 34 liter vízre van szüksége.
A banán pusztulását egy fertőzés fenyegeti, amely a növény érrendszerét támadja meg, így az nem tudja megfelelően felszívni a nedvességet és a tápanyagokat. A narancsot az ázsiai citruskabóca által terjesztett betegség tizedeli, így előfordulhat, hogy a narancslétől is búcsút kell vennünk hamarosan.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
