fény alvás

A Bázeli Egyetem és a Müncheni Műszaki Egyetem kutatói tanulmányukban összehasonlították a különböző fényszínek emberi testre gyakorolt hatását.  

Így látjuk a színeket

Mielőtt elmerülnénk a kutatás eredményeiben, essen szó a látásról, amelyről tudjuk, hogy egy összetett folyamat. A környezet vizuális érzékelését a különböző hullámhosszú fények kombinációja hozza létre, amelyeket az agy színként és fényerőként dekódol. A fényt a retinában lévő fotoreceptorok – a csapok és a pálcikák – először elektromos impulzusokká alakítják át: elegendő fény mellett az előbbiek éles, részletes és színes látást tesznek lehetővé, a fotoreceptorok másik csoportja azonban csak gyenge fényviszonyok mellett járul hozzá a látáshoz, hogy meg tudjuk különböztetni a szürke különböző árnyalatait. Az elektromos idegimpulzusok végül a retinában lévő ganglionsejtekbe, majd a látóideg révén az agy látókérgébe jutnak.

Mi befolyásolja a belső órát?

Mindehhez azonban fontos információ az is, hogy a környezetünkben érzékelhető fény nemcsak a látást teszi lehetővé, hanem az alvás-ébrenlét ritmusát is befolyásolja. Ebben a folyamatban súlyozottan vesznek részt az ugyancsak fényre érzékeny, speciális ganglionsejtek, amelyek meglehetősen hevesen reagálnak a 490 nanométer körüli hullámhosszúságú fényre.

Ha a rövid hullámhosszú fény aktiválja a ganglionsejteket, azok jelzik a belső órának, hogy nappal van. A döntő tényező itt az, hogy milyen erős a fény hullámhosszonként; az észlelt szín nem releváns.
„A fényérzékeny ganglionsejtek a csapoktól is kapnak információt. Ez felveti annak a kérdését, hogy a csapok, ezáltal a fény színe is befolyásolja-e a belső órát” – mondta dr. Christine Blume, aki a Bázeli Egyetem Kronobiológiai Központjában a fény emberre gyakorolt hatásait vizsgálja. 

16 önkéntest vizsgáltak 

Christine Blume szerint egy 2019-es, egereken végzett vizsgálat azt sugallja, hogy a sárgás fény erősebb hatással van a belső órára, mint a kékes, és mint mondta, az emberben a fény belső órára és alvásra gyakorolt fő hatása valószínűleg a fényérzékeny ganglionsejteken keresztül valósul meg.

Ezt tovább kutatva a tudósok 16 egészséges önkéntest tettek ki kékes vagy sárgás fényingernek, valamint kontrollállapotként fehér fényingernek a késő esti órákban egy órán át. 

A fényingereket úgy tervezték meg, hogy azok differenciáltan, de nagyon határozottan aktiválják a retinában lévő színérzékeny csapokat. A fényérzékeny ganglionsejtek stimulálása azonban mindhárom esetben azonos volt. A fény hatásában mutatkozó különbségek tehát közvetlenül a csapok megfelelő stimulációjának és végső soron a fény színének tulajdoníthatók.

Vajon változik az alvás a fény színétől?

A különböző fényingerek testre gyakorolt hatásának megértése érdekében a kutatók az alváslaboratóriumban meghatározták, hogy a résztvevők belső órája változott-e a fény színétől függően. Ezenkívül felmérték, hogy mennyi ideig tartott az önkénteseknek elaludni, és hogy milyen mélyen szenderültek álomba az éjszaka elején. A kutatók érdeklődtek fáradtságuk felől is, valamint tesztelték az álmosság fokozódásával csökkenő reakcióképességüket is.

A ganglionsejtek kulcsfontosságúak

A kutatók nem találtak bizonyítékot arra, hogy a fényszín változása a kék-sárga dimenzió mentén lényeges szerepet játszana az ember belső órájában vagy az alvásban. Christine Blume szerint az eredményeink inkább alátámasztják sok más tanulmány azon megállapításait, miszerint a fényérzékeny ganglionsejtek a legfontosabbak az ember belső órája szempontjából.

Manuel Spitschan, a Müncheni Műszaki Egyetem kronobiológiai és egészségügyi professzora fontos lépésnek tekinti a tanulmányt, hiszen mint mondta, a világítás tervezése során valószínűleg a fénynek a fényérzékeny ganglionsejtekre gyakorolt hatását a legfontosabb figyelembe venni. 

Ha azt is szeretnéd tudni, milyen az ideális a hőmérséklet a lakásban, olvasd el az erről szóló írásunkat is!