A Bázeli Egyetem és a Müncheni Műszaki Egyetem kutatói tanulmányukban összehasonlították a különböző fényszínek emberi testre gyakorolt hatását.
Így látjuk a színeket
Mielőtt elmerülnénk a kutatás eredményeiben, essen szó a látásról, amelyről tudjuk, hogy egy összetett folyamat. A környezet vizuális érzékelését a különböző hullámhosszú fények kombinációja hozza létre, amelyeket az agy színként és fényerőként dekódol. A fényt a retinában lévő fotoreceptorok – a csapok és a pálcikák – először elektromos impulzusokká alakítják át: elegendő fény mellett az előbbiek éles, részletes és színes látást tesznek lehetővé, a fotoreceptorok másik csoportja azonban csak gyenge fényviszonyok mellett járul hozzá a látáshoz, hogy meg tudjuk különböztetni a szürke különböző árnyalatait. Az elektromos idegimpulzusok végül a retinában lévő ganglionsejtekbe, majd a látóideg révén az agy látókérgébe jutnak.
Ezeket a színes, olcsó növényeket edd, hogy megakadályozd a szemed romlásátA legfrissebb kutatás alapján összegyűjtöttük azokat a zöldségeket, melyekkel elkerülhetővé válik a látás romlása és a súlyosabb szembetegségek is.
Tovább olvasomAz agynak ez a régiója az idegi tevékenységet színes képpé dolgozza fel.
Mi befolyásolja a belső órát?
Mindehhez azonban fontos információ az is, hogy a környezetünkben érzékelhető fény nemcsak a látást teszi lehetővé, hanem az alvás-ébrenlét ritmusát is befolyásolja. Ebben a folyamatban súlyozottan vesznek részt az ugyancsak fényre érzékeny, speciális ganglionsejtek, amelyek meglehetősen hevesen reagálnak a 490 nanométer körüli hullámhosszúságú fényre.
Ne csak az órát állítsd át: ezek az őszi szokások szükségesek a nyugodt pihenéshezAhhoz, hogy ne legyen úrrá rajtunk ősszel a fáradtság, be kell vezetnünk néhány pihenést és alvást segítő szokást.
Tovább olvasomHa a fény csak rövid, 440-490 nanométeres hullámhosszú, akkor azt kéknek érzékeljük.
Ha a rövid hullámhosszú fény aktiválja a ganglionsejteket, azok jelzik a belső órának, hogy nappal van. A döntő tényező itt az, hogy milyen erős a fény hullámhosszonként; az észlelt szín nem releváns.
„A fényérzékeny ganglionsejtek a csapoktól is kapnak információt. Ez felveti annak a kérdését, hogy a csapok, ezáltal a fény színe is befolyásolja-e a belső órát” – mondta dr. Christine Blume, aki a Bázeli Egyetem Kronobiológiai Központjában a fény emberre gyakorolt hatásait vizsgálja.
16 önkéntest vizsgáltak
Christine Blume szerint egy 2019-es, egereken végzett vizsgálat azt sugallja, hogy a sárgás fény erősebb hatással van a belső órára, mint a kékes, és mint mondta, az emberben a fény belső órára és alvásra gyakorolt fő hatása valószínűleg a fényérzékeny ganglionsejteken keresztül valósul meg.
Ezt tovább kutatva a tudósok 16 egészséges önkéntest tettek ki kékes vagy sárgás fényingernek, valamint kontrollállapotként fehér fényingernek a késő esti órákban egy órán át.
A fényingereket úgy tervezték meg, hogy azok differenciáltan, de nagyon határozottan aktiválják a retinában lévő színérzékeny csapokat. A fényérzékeny ganglionsejtek stimulálása azonban mindhárom esetben azonos volt. A fény hatásában mutatkozó különbségek tehát közvetlenül a csapok megfelelő stimulációjának és végső soron a fény színének tulajdoníthatók.
Vajon változik az alvás a fény színétől?
A különböző fényingerek testre gyakorolt hatásának megértése érdekében a kutatók az alváslaboratóriumban meghatározták, hogy a résztvevők belső órája változott-e a fény színétől függően. Ezenkívül felmérték, hogy mennyi ideig tartott az önkénteseknek elaludni, és hogy milyen mélyen szenderültek álomba az éjszaka elején. A kutatók érdeklődtek fáradtságuk felől is, valamint tesztelték az álmosság fokozódásával csökkenő reakcióképességüket is.
A ganglionsejtek kulcsfontosságúak
A kutatók nem találtak bizonyítékot arra, hogy a fényszín változása a kék-sárga dimenzió mentén lényeges szerepet játszana az ember belső órájában vagy az alvásban. Christine Blume szerint az eredményeink inkább alátámasztják sok más tanulmány azon megállapításait, miszerint a fényérzékeny ganglionsejtek a legfontosabbak az ember belső órája szempontjából.
Manuel Spitschan, a Müncheni Műszaki Egyetem kronobiológiai és egészségügyi professzora fontos lépésnek tekinti a tanulmányt, hiszen mint mondta, a világítás tervezése során valószínűleg a fénynek a fényérzékeny ganglionsejtekre gyakorolt hatását a legfontosabb figyelembe venni.
Ha azt is szeretnéd tudni, milyen az ideális a hőmérséklet a lakásban, olvasd el az erről szóló írásunkat is!
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
