Fehér cukor, fehér rizs és finomliszt a nyerő a bevásárláskor

Az, hogy milyen gyakran főzünk otthon, alapvetően befolyásolja a vásárlási szokásainkat. A válaszadók 26 százaléka számára a konyhában sürgölődés mindennapos tevékenység, 40 százalékuk nagyjából minden másnap készít otthon ételt, 30 százalékuk hetente egyszer-kétszer. Egy százalék sincs azoknak az aránya, akik soha nem főznek, mert étterembe járnak és házhoz rendelik az ételt, és ennél is kevesebb azoké, akikre más főz.

Hiába tervezünk előre, egy szép csomagolás mindent borít

A bevásárlás a kitöltők közel 40 százaléka számára 1 óránál kevesebb időt vesz igénybe, 38 százalék pedig 1-2 órát tölt ezzel a tevékenységgel, az oda- és a haza utat is beleszámítva. 8 százaléknak tart a shopping 2 óránál is tovább. Mindez természetesen összefügg azzal, hogy milyen gyakran kerül sor erre. Míg a válaszadók kétharmada a hétköznapokban csak friss kenyérért és más apróságokért ugrik el, és a bevásárlást nagyobb tételben, főleg hétvégén bonyolítja le, addig 14 százalékuk minden nap vásárol.

A főzés alapos tervezést igényel, ha nem akarunk pazarolni - mindenhonnan azt halljuk, hogy érdemes hetekre előre átgondolni, melyik alapanyagból mennyire lesz szükségünk. A felmérésben résztvevők csaknem harmada mindig előre megtervezi a menüt, és ehhez tartja is magát, 48 százalékuk pedig tesz ezirányú erőfeszítéseket, de nem mindig sikerül betartani a tervet.

Minden ötödik válaszadó jelölte be azt, hogy soha nem tervez előre, mindig azt főz, amihez kedve van, és amiből éppen tud. A „Milyen gyakran fordul elő, hogy olyan terméket is megvesz, ami nem szerepelt a bevásárlólistáján?” kérdésnél 71 százalék vallotta be, hogy ez néha előfordul, 25 százalék pedig azt, hogy ez általános, „egy akciónak vagy egy új csomagolásnak nehéz ellenállni”. A válaszadók mindössze 4 százaléka tartja magát szigorúan az eredeti menühöz. Az online rendeléskor könnyebb lehet a megtervezett bevásárlólistához tartani magunkat, hiszen nem befolyásol olyan mértékben a csomagolás és a kassza környékén elhelyezett termékek.

Azt, hogy a bevásárlás mennyire fárasztó tevékenység, egy 1-10-ig terjedő skálán jelölhették be a megkérdezettek. A szórás elég nagy volt, mindegyik fokozatra szavaztak, de a legtöbben a 3-as (14,5 százalék) és az 5-ös (16,2 százalék) szintet jelölték be, és mindössze 5,5 százalék adott maximumot a skálán.

Terméktől függ, mennyire számít az ár és a forrás

A „Hol veszi meg az alapanyagokat?” kérdésnél legtöbben a szupermarketeket jelölték meg, de sokan vásárolnak pékségekben, kisboltokban, zöldségesnél, a harmadik legnépszerűbb beszerzési hely pedig a piac. A bevásárlóközösségeket már kevesebben választották, és egyelőre még újdonság a netes bevásárlás is – annak ellenére, hogy mennyi időt nyerhetünk vele.

Az élelmiszerek áránál a minőség csaknem minden harmadik kitöltő esetében fontosabb, és csupán 3 százalék az, aki mindig az olcsóbb termékre szavaz. Több mint kétharmaduknál a terméktől függ, hogy az ár, vagy a minőség kerül előtérbe.

Annak, hogy milyen forrásból származik az élelmiszer, 15 százalék néz utána, 73 százalék a terméktől függően foglalkozik ezzel, 12 százalék pedig egyáltalán nem. A tojás esetében például 82 százalék szerint számít az eredet és a méret is, 15 százalék az olcsóbbat veszi, és mindössze 3 százaléknak vannak olyan elvárásai, hogy UV-val kezelt, vagy vitaminnal dúsított legyen.

A pékáru Magyarországon sarkalatos kérdés, legalább annyian vesszük pékségben, mint szupermarketekben. A kifli, zsemle és az egész kenyér a legkelendőbb, ezt a különböző péksütemények követik, majd a sort a csomagolt, szeletelt kenyerek zárják. A többség édes és sós pékárut is eszik, de a sós kelendőbb. A húsokat a hiper-és szupermarketekben veszik a legtöbben, de sokan járnak henteshez is, piacra azonban már jóval kevesebben.

Készételeket csak a megkérdezettek fele vásárol, közülük 11 százalék kifejezetten szereti ezeket, a többiek viszont főleg időhiány miatt fogyasztanak ilyen élelmiszert. Napi szinten szerencsére csak a válaszadók 4 százaléka él ilyeneken, a legtöbbjüknél csak havonta néhány alkalommal kerülnek elő a mirelit pizzák és a halrudacskák, 22 százalék pedig állítólag soha nem eszik ilyet.

A fehér cukor és a fehér rizs alap

Arra is rákérdeztünk, milyen alapélelmiszerek kerülnek a nagybevásárláskor a kosarunkba. Kiderült, hogy a válaszadók több mint fele a fehér cukrot részesíti előnyben a barnával és a más édesítőszerekkel szemben. A fehér rizs is beelőzte a barnát, bár a teszt kitöltőinek harmada mindkét típust veszi. A tejeknél a 2,8 százalékos a nyerő, a résztvevők közel 40 százaléka szavazott erre, és a finomlisztet sem lehet letaszítani trónjáról. A kenyereknél a félbarna a legnépszerűbb (32 százalék), barnát 26, fehéret 25 százalék vásárol. A „vaj vagy margarin” és az „ét- vagy tejcsoki” kérdésnél kiderült, hogy a többség mindkettőt fogyasztja.

Édes- és sósvízi halat a válaszadók többsége (59%) egyaránt vásárol, 12 százalék pedig egyáltalán nem eszik halat. A sajtot inkább nagyobb tömbökben vesszük, a legnépszerűbb zsiradék a napraforgóolaj, az olívaolaj és a vaj, a fűszerezésben pedig az első hely a magyaros ízvilágé, ezt követik az olasz fűszerek. A nassolnivalók népszerűségi versenyében a csoki, a sós mogyi és pisztácia, illetve a fagyi és a jégkrém a dobogós, csak ez után következnek a kekszek, a csipszek és a különféle reform nasik.

Bizonyos alapélelmiszereket a trendek és az egészséges életmód sem tud letaszítani a népszerűségi verseny dobogójáról, másoknál van némi változás az egy évtizeddel ezelőtti bevásárlólistához képest. A vásárlást főleg nagyobb tételekben és nagyobb üzletekben végezzük el, de szívesen látogatjuk a pékségeket, a zöldségest és a hentest is. Az online rendeléssel még csak ismerkedünk, de érdemes kipróbálni ezt a műfajt, mert rengeteg időt takaríthatunk meg vele, és a gyakori impulzusvásárlásokat is elkerülhetjük így.

A cikket a Kifli.hu támogatásával a Brand & Content készítette, nem a Dívány szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.