Legalább ezeréves hagyományunk a sertéstenyésztés - a disznó szavunk már az 1055-ös Tihanyi alapítólevélben is benne volt. Harminc évvel ezelőtt még minden magyarra jutott egy, közel tízmillió volt az országban, most már négymilliót sem számlálhatnánk meg. Nem csak a mennyiségük változott az évek során, hanem tenyésztési körülményeik, sőt, húsminőségük is!
Alaposan átalakult a hazai állomány. Az étrendi változásokkal, a vevői igényekkel párhuzamosan a soványabb fajták dominálnak: ilyen a danbred, a topigs, a hypor és a magyar lapály. Nincs szó már zsíros falatokról, hiszen ezeknek nagyjából hatvan százalék a húsaránya. Régen, a háztáji vágásoknál a többmázsás állatok sem voltak ritkák, ma viszont a húsipar sokkal kisebb vágósúlyú állatokkal dolgozik, ezért a magyar sertések zömmel 115-125 kg körüli súlyig híznak.
Passzol a modern konyhába
Számos szakember szerint téves az a felfogás, amely szerint a sertéshús fogyasztása a nagy koleszterintartalma miatt egészségtelen lenne. Európában vannak olyan országok, ahol a sertéshúsfogyasztás kétszerese a magyarnak, a lakosság várható élethossza mégis egy évtizeddel hosszabb a miénknél.
Vásárlóként fontos számunkra a hús látható, mérhető minősége: a csepegési veszteség, a pH-érték, a szín, a márványozottság. A kvalitásért leginkább két tényező a felelős: az egyik a genetikai háttér, a másik a megfelelő takarmányozás. Éppen ezért fontos tudatosítani, hogy nem mindegy, mivel etették az állatot: egyes összetevők javítani vagy rontani tudnak a hús ízén és összetételén. A modern állattenyésztésben nem csak arra ügyelnek, hogy olyan takarmányt szórjanak a sertés elé, amitől gyorsan és olcsón gyarapodik, hanem tekintettel vannak arra, hogy a vevőkhöz kerülő hús ízletes és élettanilag kedvező legyen.
Nem véletlen, hogy Magyarországon, például a Bonafarm Csoportnál is felismerték a piacon egyre nagyobb ütemben erősödő, tudatos húsfogyasztással kapcsolatos trendeket. A GMO- és antibiotikum-mentes takarmánnyal táplált sertésektől származó prémium hústerméket egyre többen keresik.
Miért fontos a felelős antibiotikum-használat?
Mint megtudtuk, aki Pick Friss húst vásárol, biztos lehet abban, hogy az ebédjén keresztül nem kerül kapcsolatba növekedésserkentő célú antibiotikum-felhasználással, sőt, a cégnél mellőzik a humánegészségügyben legkritikusabbnak tartott antibiotikumok felhasználását is. Minden magyar gazdaságra nézve követendő, hogy nem használnak ilyen gyógyszereket rutinszerűen, azaz nem kezelik megelőzési céllal a sertéseket.
Ezek az ábrák segítenek
Hogy a vásárlók felismerjék és kiválaszthassák a számukra megfelelő húsárut, ikonrendszer segíti a 100 százalékban magyar gazdaságban nevelkedett sertésből készült Pick Friss hús termékek azonosíthatóságát. Ha a felelős állattartásnak, a megbízható és modern gyártási technológiának, valamint a nyomonkövetési rendszernek megfelelő élelmiszert keresünk, a könnyen felismerhető grafikákra érdemes figyelni.
- GMO-mentes takarmány a teljes élettartam alatt
- Keveréktakarmányok előállítása a magyarországi és az európai uniós GMO-mentes rendeleteknek megfelelően
- Tanúsítottan 100 %-ban GMO-mentes takarmány-alapanyagok felhasználásával
- Antibiotikum-mentes takarmánnyal hizlalt sertések
- Felelős antibiotikum felhasználás
- Humánegészségügyben kritikus antibiotikumok
használatának mellőzése
- Global G.A.P. állatjóléti tanúsítással rendelkező telepek
- Alacsonyabb telepítési sűrűség, több férőhely,
kevesebb stressz - Környezetgazdagító elemek, játékok
A malacnak is lehet jó dolga
A magas állatjóléti státusz azt jelenti, hogy a tenyésztők nagy figyelmet fordítanak a kocák, malacok és hízók egészségére és a megnyugtató környezet biztosítására. Ezt a GLOBAL G.A.P. tanúsítvány igazolja.
A sertések stresszmentessége elsősorban etikai kérdés, ugyanakkor a hús minőségét is befolyásolja. Szempont a higiénikus környezet mellett az odafigyelés, a nagyobb férőhelyek, a jó szellőztetés, valamint az alacsony szállítási idő a telepekről a vágóhídra.
Tudta, hogy a sertések szeretnek játszani, ezért környezetgazdagító elemeket és játékokat is biztosítanak nekik?
Hogyan vegyünk húst?
Az Unióban és természetesen Magyarországon csak olyan hús kerülhet kereskedelmi forgalomba, ami engedélyezett vágóhidakról származik – minden vágóhídra kerülő sertés hatósági állatorvosi vizsgálaton esik át. Enélkül nem kerülhetne boltokba, éttermekbe.
Nagyon fontos, hogy megbízható helyen vásároljunk
Csak engedélyezett gyártótól származó, az előírt tárolási hőmérsékleten tartott(friss sertéshús: 0 - +4°C; fagyasztott hús: ≤-18°C; belsőségek: 0 - +3°C), fogyaszthatósági időn belüli árut vigyünk haza.
Figyeljünk a csomagolt húsokon feltüntetett adatokra, ahonnan nem csak a fogyaszthatósági idő és a tárolási hőmérséklet, hanem a gyártó engedélyszáma is leolvasható. Ha nem sértetlen a csomagolás, ne vegyük meg – a felülcímkézés és az újrafóliázás szigorúan tilos!
Mire figyeljünk?
A sertéshús rózsaszín, de több árnyalatát ismerjük. Általában világos vagy vöröses, állománya tömött, rostozata finom, bizonyos testtájakon zsírral átszőtt. A sötétebb, durva rostozatú hús arról árulkodik, hogy idősebb sertésből származik. Mivel a jó minőségű tőkehús általában 24-48 órán belül eljut a bolti húspultokba, ezért felszíne csillogó, szín- és szagelváltozásai nincsenek!
Mit mond a szakértő?
Aradvári-Szabolcs Mariann dietetikus kérdésünkre elmondta, hogy a világ számos konyhájára, köztük a magyarra is jellemző a húsfogyasztás, ezen belül a vöröshúsok felhasználása. „A tudatos táplálkozásban az alapanyag minősége rendkívül fontos, nem mindegy, milyen tartási körülmények között és milyen takarmányon nevelkedett az állat. Az áru nyomonkövethetősége elengedhetetlen tényező!
A szakértő hozzátette: „A legfrissebb hazai táplálkozási ajánlás szerint hetente 2-3 alkalommal érdemes húst fogyasztani a felnőtt embernek. A megfelelő mennyiség adagonként 8-10 dkg – figyeljünk arra, hogy minél több nyers zöldséget, salátát, vagy helyes technológiával készített főzeléket tálaljunk mellé.”
Aradvári-Szabolcs Mariann szerint a vörös húsokból értékes tápanyagokat nyerhetünk, hiszen magas biológiai értékkel rendelkező fehérjeforrások. B12 vitamin a vörösvértestek képzéséhez nélkülözhetetlen – azt kizárólag állati eredetű élelmi anyagokkal, leginkább húsokkal vihetjük be szervezetünkbe. A vas az izmokban fordul elő könnyen beépíthető formában; ha nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk mellé, akkor a C-vitaminnal e hasznos folyamatot is segítjük!”
A cikket a Brand & Content készítette a PICK Prémium friss hús megbízásából, nem a Dívány szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.
