Gipszen innen, szálkán túl, avagy mitől bömbölnek a gyerekeink?

csonttörés

Katonadolog! Mondják a karakán nagyapák, ha lezuhan a gyerek ággal együtt a barackfáról, átesik a háromkerekűvel a 46-os strandpapucson vagy megmarkolja a grillrácsot. A visszafogott szipogás mellé azonban jár egy kis fertőtlenítő, sebtapasz és gyógypuszi is az anyukáktól. Megmutatjuk, milyen gyerekbalesetek jellemzők a különböző korosztályokban.

Statisztikák szerint a legtöbb sérülés otthon történik, és nem meglepő módon a fiúk nagyobb arányban sérülnek, mint a lányok. 18 éves korukig több tíz rándulást, horzsolást, vágást, ficamot, égést, harapást gyűjtenek be a gyerekek.

A kicsiknél például a lepottyanás a fő ok, amikor pedig már önállóan tudnak közlekedni, néha ezt faltól falig teszik - lefejelnek ajtófélfától gázrezsón át a vasalóig szinte mindent, így felhasad a homlokuk, orruk. Többen büszkén viselik a mára nevesedett Harry Potter stigmát, ami radiátortól, medence szélétől származik. Valamilyen sérüléses sztorija mindenkinek van: az „addig csikizett a bátyám, míg végül nem bírtam tovább, és fejbe vertem a sodrófával”, vagy „leugrottam az egri várfalról - jó ötletnek tűnt”, esetleg „a triciklimmel beleszáguldottam az erkély drótüvegébe”, „lepereceltem a töltésről és 5 métert csúsztam sóderen” utólag elmesélve már nem tűnik annyira traumatikus élménynek, mint amikor elszenvedtük.

Az infografikában megjelenített adatok forrása: Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban HSBC jelentés 2014. Bényi Mária: Gyermekbalesetek szociális háttere
Az infografikában megjelenített adatok forrása: Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban HSBC jelentés 2014. Bényi Mária: Gyermekbalesetek szociális háttere

Hasonlóan látja a gyerekorvos

Sérülések statisztikája

·Világszerte a 15 év alattiak esetében a halálozás 36%-áért, illetve a 19 év alattiak esetében 23%-áért a sérülések felelősek.
·Véletlen balesetek következményei miatt évente Magyarországon mintegy 25 000 kórházi felvételre kerül sor a 0-19 éves korcsoportban.
·A fiúk minden korcsoportban szignifikánsan nagyobb arányban sérülnek meg, mint a lányok.
·A legkisebb gyerekeket inkább a saját kutyájuk harapja meg, a kicsit nagyobbakat a szomszédé, a nagyokat pedig az utcai kutyák.

„Nehéz megmondani, hogy egy gyermek nagy koráig hány sérülést él meg” – mondja Dr. Bogdányi Katalin gyermekorvos. „A gyerekek többsége sajnos átesik egy-egy ránduláson, ficamon vagy törésen, a kisebb, felületi sérülések, úgymint a vágás vagy a horzsolás szinte elkerülhetetlenek.
Az első sérülés, amiről a leggyakrabban beszámolnak a szülők, az a néhány hónapos korban előforduló ágyról való leesés vagy legurulás. Ha ez nem kifejezetten magas ágyról kőpadlóra történik és fejjel előre, akkor nyom nélkül szokott gyógyulni, és szinte biztos, hogy nagyobb a család ijedtsége, mint amekkora a baj” – fejti ki a szakember.

A 6-12 hónapos korosztály tagjainál főleg az jelenti a kockázatot, ha kiesnek az etetőszékből vagy a babakocsiból. „A magasból való leesésnél általában azt tekintjük veszélyesnek, ha az a gyerek testmagasságának másfélszeresét meghaladó szintről történik, így adott esetben az etetőszék azért veszélyes lehet, főleg, ha a kicsi kőpadlóra esik. Ilyenkor mindenképp fel kell keresni a baleseti sebészetet vizsgálat céljából” – mondja a gyerekorvos. „Az önállóan járó, de még totyogó gyerekek nagyon sokat esnek, de mivel alacsony a súlypontjuk, ezt inkább letottyanásnak tekinthetjük, ami semmilyen sérüléssel nem jár. Amikor már bátrabban elindulnak, futnak, akkor játék közben, a nagy lendületben sokszor nekimennek ajtónak, asztal szélének vagy bármi más tárgynak, amitől gyakran felhasad a homlokuk, megsérül az orruk, szájuk”.

Veszélyforrást jelentenek a forró felületek, vasalók, kályhák és a forró folyadékok is, de előfordulnak mérgezések és apróbb tárgyakat is lenyelhetnek. Míg az ovisok „csak” leesnek a mászókáról vagy kizuhannak arccal a hintából, addig az általánosban már jellemző lehet a kar- és lábtörés is, hiszen kiteljesedik a fáramászás, kerékpározás, focizás boldog időszaka. Az utóbbi három igazi joker a sérülések terén, mert a teljes repertoárt fel tudja vonultatni a lila folttól a horzsoláson át a nyílt törésig vagy az agyrázkódásig. Tini korukban kevesebb, de súlyosabb balesetet élnek át, mert vakmerőbbek, így több a törés, vágás, rándulás, mint a horzsolás.

Kórház vagy elsősegélydoboz?

A gyerekkori sérülések szerencsére ritkán végződnek kórházi kezeléssel, jobbára a fertőtlenítés, kötszer, végső esetben gipsz és tetanusz elleni oltás pontot tud tenni az esemény végére, mert ebben a korban még hamar és szépen gyógyul az ember.

Van a szülőknek varázsereje?

A sérülések kezelése minden családban érintéssel kezdődik. A fájdalomcsillapításban és gyógyításban a simogatásnak, ölelésnek vagy épp a gyógypuszinak nagy szerepet tulajdonítanak a szülők.

És hogy mit gondolnak erről a gyerekek? Nézze meg a Betadine oldat oldalán található videóban! 

A gyermekorvos azt javasolja, hogy a pár milliméter mély sima vágásokat és horzsolásokat tisztítsuk és fertőtlenítsük (ezekre mondja a szomszéd néni, hogy jobban gyógyul levegőn), ha a vérzés mértéke megkívánja, akkor tegyünk rá sebtapaszt (a legjobb a mesefigurás sebtapasz, ami amúgy is menőbb). Orvoshoz kell viszont fordulni a mélyebb vágásokkal, amiket varrni kell, törésgyanúval és fejsérüléssel.

Betadine oldat

Mi a helyzet veled? Sérülésteszt

Hányszor volt gipszben 18 éves koráig?

 

Milyen dolgokat ettél meg gyerekként?

Volt-e olyan bringás baleset során szerzett sérülésed gyerekként, amit orvosnak kellett ellátnia?

HU17/18BET1PA1 - Lezárás dátuma: 2017. 10. 25.

A cikket a Brand & Content készítette a Betadine oldat megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.

Oszd meg másokkal is!
Mustra